Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-114
A Nemzetgyűlés 114. ülése 1920. De felesleges, hogy én itt felkorbácsoljam a közvélemény szenvedélyeit. Egészen meggyőzőek azok az érvek és adatok, amelyeket felsoroltam s amelyeknek tetejébe jön még az is, hogy a nemzeti hadsereg egyik osztaga ezektől a szegény kisemberektől — akik éveken keresztül 470 holdat birtak bérbe, amely terület nekik a kenyeret adta és adja, és amelyet ha nem kapnak meg, máshol a környéken nem kapnak megfelelő területet, szóval a lét vagy nemlét kérdéséről van szó — mondom, a nemzeti hadsereg északpestmegyei parancsnoksága odament. Lőwyékkel megállapodott és elvette ennek a 470 holdnak legjobban termő részét, elvett ebből a bérletből 140 hold földet, és arra vonatkozólag le is szerződött a törvény világos rendelkezéseinek ellenére. T. Nemzetgyűlés ! A nemzeti hadseregnek lesz még miből megélnie, ha nem is kapja meg ezt a 140 holdat, de azoknak a szerencsétlen kisembereknek a megélhetése, az életük függ attól a földterülettől. Ha nem kapják meg azt, kénytelenek mindenüket eladni, hogy el ne pusztuljanak. Körülöttük vannak hatalmas nagybirtokok. Ott van Vigyázónak 3000 holdas birtoka, ott van Degenfeldnek 3600 holdas és Hatvany-Deutschnak 2500 holdas birtoka. Itt nem talál magának földet a nemzeti hadsereg, ellenben ettől a kis falutól akarta elvenni és el is vette utolsó megélhetési feltételeit is. A törvény nyiltan kimondja, hogy legfeljebb az október 3-ika előtt kötött szerződések érvényesek, ezt a szerződést pedig a napokban, október 12-én kötötték meg. Epen ezért interpellációmban fel akarom kérni az igen t. honvédelemügyi minister urat, hogy vizsgálja felül ezt a kérdést; amennyiben ellenkezik a kisbérletekről szóló törvénnyel, semmisitse meg ezt a szerződést és juttassa a földet azoknak, akik azt tényleg megérdemlik. (Helyeslés.) Most engedjék meg, hogy a mai éjszaka folyamán történt dolgokról is egy kis jelentést tegyek. Kerületemnek egyik községében, a kispesti határban, Pestszentlőrinczen történt, hogy a kispesti textil gyár öt munkását az éjjel letartóztatták, mert olcsón, alacsony bérekért nem akartak dolgozni . . . (Zaj.) Bottlik József: Csak azért? Frühwirth Mátyás : Szó szerint méltóztassék venni, mert igy van. Két héttel az előtt kiállottak a munkából a következők miatt. Itt vannak a hivatalos listák, a hivatalos számolócédulák, melyekkel a gyár munkásainak kéthetenként a bért kifizeti. Egy muhkásnő, aki 14 év óta dolgozik a gyárban és szövéssel foglalkozik, kap két hétre 241 koronát. (Mozgás.) Megnéztem magam a munkások életét, elmentem a telepre, s mondhatom, hogy olyan nyomorúság, olyan szegénység van ott, hogy könnybe lábad az ember szeme, amikor látja a nyomorúságot és kérdi az ember, mikép tartják fenn a munkások az ilyen bérből 7—8 tagú családNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—-1921. — VI. KÖTET, évi október hó 14-én, csütörtökön* 57 jukat. Itt, Budapest környékén, — mint látni fogja a mélyen tisztelt Nemzetgyűlés — csinálja ezt az a gyár, amely szenet kap az államtól, amely olcsó fonalat kap az államtól, — mert meg van határozva, hogy olcsóbban kapja az államtól a nyersanyagokat — és a munkásságnak mégis ilyen béreket fizet. Csernus Mihály : Ezért kell behozni a haszonrészesedést ! Frühwirth Mátyás : Egy másik munkás kap 399 koronát. Van neki hattagú családja, és ezt az összeget két hétre kapja. Ugyanakkor, amikor a Kispesti Textilgyár ilyen munkabéreket fizet, egy hasonló gyár Újpesten, mely ugyanezen feltételekkel küzd, amelynek ugyanazok a termelési feltételei, ugyanazt a nyersanyagot, szenet kapja az államtól ugyanazon az áron, és termel vényeiért is ugyanazt az összeget kapja, mint a Kispesti Textilgyár négyzetméterenként 100 koronát, ez a gyár hetenkint 336 koronát fizet, holott a Kispesti Textilgyár kéthetenként fizet aránylag kevesebbet, sőt az a gyár 5—6—700 koronát fizet hetenként munkásainak. Megnéztem az árvizsgálóbizottság jelentését is, hogy mikép állapították meg a 100 koronás eladási áratnégyzetméterenkint és megállapitottam, hogy a Kispesti Textilgyár Popper nevüigazgatójaugyanazon munkabéreket jelentette be, mint az újpesti és a pápai textilgyárak igazgatóságai. Megállapitottam, hogy egyszerűen becsapta az árvizsgálóbizottságot, kijátszotta annak döntését . . . Szabó József: Be kell zárni és a huszonötöt duplán rámérni 1 Frühwirth Mátyás: . . . mert letagadta, hogy 50%-kal kevesebbet fizet a munkásoknak, mint más gyárak,, Ha ez a gyár hajlandó az államtól a kedvezményeket elfogadni, a z olcsó szenet, fonalat és mindazon előnyöket, amelyeket az állam ad, akkor nem szabad megengedni, hogy a munkások ily nyomorúságos béreket keressenek ; nem szabad megengedni, hogy két hétre 3-—400 koronát kapjanak. Ez elsorvasztísa a keresztény kurzusnak, mely arra is kötelez bennünket, hogy keresztény szociálpolitikát folytassunk. (Ugy van ! TJgy van ! a baloldalon.) A keresztény gondolatban benne van, hogy szociális érzék nélkül nincs keresztény kurzusJHa ezt az országot újjá akarjuk épiteni, akkor ne csak beszéljünk, hanem tegyük is meg kötelességünket ezen a téren. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) A kereskedelemügyi minister ur felhívásomra érintkezésbe lépett ezekkel az emberekkel, ezekkel az igazgatókkal, amennyiben kiküldött egy iparfelügyelő főtanácsost, 8ki tárgyalt Popper igazgatóval, egyik bizalmasával, egyik helyettesével és megállapodtak mindenben, de Popper végül felrugti az egész megegyezést, azt mondta, hogy neki nem parancsol a kormány, neki az Hekuba, ha kell, beszüntetti a gyárat és elmegy a Semeringre nyaralni. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Ha megtörténhetik ebben az országban, hogy a kormánynak annyi hatalma nincs, hogy egy em8