Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-113

50 A Nemzetgyűlés 113. ülése 1920. évi szeptember "hó 28-án, kedden. nak 36 órára van szüksége, tehát 36 órai munkabére 486 koronát tesz ki. A munkaadó fizet még; a szabásért, igazításért, szállításért. Ha erre és egyéb költségeire számítunnk 148 koronát, akkor egy zakóöltöny elkészítése neki 634 koronába kerül. Ennek ellenében a munkaadó ma kap 1100 koronát neki tehát minden öltönynél 466 korona jövedelme van. Ha most kiszámítjuk, hogy egy munkás egy évben elkészít 48 öltözetet, egy munkaadónak egy munkás után negyvennyolcszor 466, vagyis 22.000 korona jövedelme van. Fangler Béla : Es nem is dolgozott semmit. Szabó József: Igen, nem dolgozott abszolúte semmit. Három munkás mellett háromszor 22.000, tehát 66.000 korona jövedelme van. Megjegyzendő, hogy a kizárást nem a keresztény ipaiosok csinálták, mert méltóztassék figyelembe venni, hogy a kisiparosok keresztények s ezek megértéssel fogadták a munkások kívánságát, tárgyalni akartak a munkásokkal, hajlandók voltak velük egyezkedni, azonban a nagyiparosok, akik nagyon kevés kivétellel zsidók, leterrorizálták a kisiparosokat és megtiltották, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a munkássággal, csakis önmaguknak vindikálták ezt a jogot, hogy ők tárgyaljanak a munkásokkal és intézkedjenek ebben a kérdésben. És ők ugy intézkedtek, hogy mielőtt a munkásság gondolkozhatott volna, mielőtt a maga kebelében megbeszélhette volna a dolgot, mert — az ígéret az volt, hogy csütörtökig megvárják, míg a munkások erről a kérdésről véglegesen állást foglalnak és tárgyalnak, — a nagyiparosok azt a választ adták, hogy tegnap reggel kizárták a munkásokat a munkából. Itt tehát a nagyiparosok vannak érdekelve. Tekintettel arra, hogy egy nagyiparos legalább tizenkét munkással dolgozik, ha az előbbi számítást veszem alapul, akkor egy olyan nagyiparosnak, aki tizenkét munkást foglalkoztat, a tizenkét munkás után 246.000 korona jövedelme van, 24 munkás munkája pedig 528.000 korona jövedelmet ' biztosit neki. Csernus Mihály: Utánozni kell a cseheket. Minden nagyvállalatnál 1%-ot vetettek ki a brutto forgalom után. (Zaj.) Szabó József: Egy közbeszólást hallottam, hogy nincs beleszámítva az adó, a lakbér, a rezsi. À .szabás, az igazítás, a szállítás költségeinél már részben bele van számítva a lakbér és a rezsiköltség. Azonban tény az, hogy még talán a lakbér és az adó terheli ezt az 528.000 koronát. De én azt mondom, hogyha még hozzávesszük az adót és a rezsiköltséget is, akkor is a munkaadónak épen elég jövedelme van. Fan

gler Béla : Munka nélkül. Szabó József: Minden munka nélkül. És ha nem volna is elég jövedelme, ez sem változtatna a dolgon. Nem is ez a súlyos része a dolognak, hanem ami engem arra késztetett, hogy ezt a kérdést idehozzam a t. Nemzetgyűlés elé, az, hogy a mai körülmények között nem engedhető meg, hogy a munkaadók ilyen rideg elzárkózottságot tanúsítsanak a munkások jogos kívánságaival szemben ég koronát tenne ki évenként. Talán épen a szabóipar és a cipészipar az, amelynél a munkásoknak a legnagyobb jövedelmük van. Én statisztikát hozok ide a t. Nemzetgyűlés elé és kérem, méltóztassanak elbírálni, tényleg magasak-e ezek a bérek, tényleg elég-e az a bér ahhoz, hogy a munkás abból önmagát és családját a mai körülmények között élelemmel eltartani képes legyen. Egy szabómunkásnak az órabére maximum 11 korona. Kérem a t. Nemzetgyűlés tagjait és azokat, akik ugy vannak tájékoztatva, amint azt itt néha-néha közbeszólásként hallottuk, hogy a csizma meg a ruha milyen drága, méltóztassanak tudomásul venni, hogy a munkásoknak az órabére * itt maximum 11 korona. Az a munkás tehát, aki a legmagasabb órabért élvezi, 48 órai heti munkaidő mellett kap 528 korona hetifizetést. Nem akarom ma ezzel szembeállítani azt, hogy ez az 528 korona sok-e, mondjuk, egy háromÖt tagu családnak a megélhetéséhez a mai körülmények között. De ez a maximum. Van egy másik kategória, amelyhez tartozók 8 korona 50 fillér órabért kapnak. Ezeknek a fizetése mindössze heti 408 korona, egy hónapban tehát 1600—1650 koronát tesz ki. Azt hiszem, nincs közöttünk senki, aki arra az álláspontra helyezkednék, hogy bizony ez nagyon magas fizetés és hogy talán itt jogos a munkaadóknak az az eljárása, hogy ridegen elzárkóznak a munkásoknak követelése vagy kérése elől, mert követelésről meg szó sem lehet, amikor a munkás nem léphet akcióba, hanem csak könyöröghet a munkaadóknak, mondom, nem jogos az az eljárásuk, hogy a munkások könyörgése, kérése elől ridegen elzárkóznak és kitegyék a munkásokat a mnestelenségnek. De számításba kell venni még valamit. Figyelembe kell venni azt, hogy ; a szabóiparnál egy munkás nem dolgozhatik az egész éven keresztül, nem azért, mintha nem akarna dolgozni, hanem azért, mert nincsen munkája, nincsen munkaalkalom. A szabóiparban egy munkás maximum nyolc hónapot dolgozik egy év alatt. Nem dolgozhatik többet, mert a holt szezon, a téli időben újra beálló ipari pangás megfosztja őt attól, hogy több időt dolgozhassék. De ha ezen az alapon számítanék ; ha feltenném, hogy tényleg dolgozik egész éven át ; akkor is ha ötvenkét héten át keres a mai viszonyek között 528 koronát, ez nem sok. Tény azonban az, hogy nem dolgozhatikegész éven keresztül, hanem legfeljebb nyolc hónapon át, és igy, ha nyolc hőnapra számítjuk a fizetését, akkor az egyévi jövedelme 14,688 K, tehát egy munkásnak az átlagos hetibére 284 korona. Ezzel szemben a szabómunkaadó, ha minedn kelléket mi adunk, ami egy ruha elkészítéséhez szükséges, 1100 koronát kér egy zakó-öltöny elkészítéseért. Kiszámítottuk azt, hogy ha a munkás vállalja ezen zakóöltöny elkészítését és ő adja hozzá a kellékeket a munkaadónak, akkor a munkaadó fizet neki 13 korona 50 fillér órabért. Egy zakóöltöny elkészítéséhez egy közepes munkás-