Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-113

A Nemzetgyűlés 113. ülése 1920. évi szeptember hó 28-án, kedden. 49 akaiattal. Ma kötelességem azt hinni, hogy e tekintetben előzékenységgel fogunk találkozni. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a küliigyminister ur helyett, elmondott ezt a válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. ministerelnök ur válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Csak még egyet kell kérnem a t. ministerelnök úrtól. A jugoszláv kormány álláspontjára vonatkozólag kérném sürgős és erélyes intézkedését. Ennek leghathatósabb módja az lenne, ha a jugoszláv kormány azokat az exponenseit, akik ilyen ferde helyzetbe hozták, azonnal eltávolitaná vezető állásukból. Ilyen pl. Raies, ottani kormánybiztos 'és a katonai parancsnok. (Zaj és felkiáltások : Kiüríteni !) Erről az utóbbi úrról kiderítették a mulb évben, hogy kommunista összeköttetései voltak le egészen Dalmáciáig és emellett most is Linderrel együtt garázdálkodik. Az a polgárság, melynek védelmére sürgős és hathatós eszközöket kérek, megérdemli ezt, mert az utolsó napokban is a legnagyobb terror dacára azt a határozatot hozta, hogy a mag}^ar koronával áll vagy bukik, de nem hajlandó semmmiféle összeköttetést vállalni az ottani szociáldemokrata párttal és azzal semmiféle puccsokban, vagy ilyen dolgokba nem megy bele. Ezt a polgárságot kérem sürgősen védelembe venni. A sürgősség igen fontos. Erre csak azt akarom még felhozni, hogy egy Boros nevű ur, aki tavaly a júniusi forradalom letörése alkalmával Tolna megyében egy terrorcsapat parancsnoka volt és ott félelmessé tette a nevét, most Pécsett szerepel és azt a kijelentést tette, hogy ha a polgárság nem fog parírozni, akkor minden faluban két-három parasztot felkötnek és el lesz intézve a dolog. Ezért igen sürgős ez az ügy. Ezenkívül arra kérem még az igen t. ministerelnök urat, tegye lehetővé azt, hogy mi, akik már oly régóta vagyunk elszakítva családunktól, valahára lemehessünk és meglátogathassuk feleségünket, gyermekeinket. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a ministerelnök urnák a küliigyminister ur nevében adott válaszát az előterjesztett interpellációra tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen ÍJ A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szabó József képviselő ur interpellációjára kerül a sor. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A munkásság ismételten fordult azzal a kéréssel a magyar kormányhoz és a Nemzetgyűléshez, hogy a munkaügyi panaszbizottságot addig is, míg a munkáskamarák felállíttatnak, megszervezni szíveskedjék. A munkásságnak ez a jogos kérése mindezideig süket fülekre talált. Ennek következménye tegnap már meg is nyilatkozott : tízezer munkásembert NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VI. KÖTET. kizártak a munkából ; tízezer munkásember 40.000 családtaggal a kivételes állapotra és helyzetre való tekintettel jogaiknak elütésével tehetetlenül i\\ a munkaadók önkényével szemben, T. Nemzetgyűlés ! Hogy a munkások ugy ragaszkodnak a munkaügyi panaszbizottság felállításához, ennek magyarázata az, hogy a rendkívüli állapotok korlátozzák a munkásokat abban a szabadságukban, hogy ők a szervezettségük erejével és a megfelelő eszközöknek igénybevételével vívják ki és biztosítsák maguknak becsületes munkájuk után azt a jogot, amelyet nem biztosit nekik a munkaadó. T. Nemzetgyűlés ! Amikor az a helyezt áll elő, hogy a munkás megkötött kézzel kénytelen önmagát a munkaadó önkényének kitenni, akkor a kormány és az állam, mig egyfelől megfosztja jogaitól, másfelől nem siet a védelmére, nem nyújt a gyengébbnek védelmet az exősebbel, a tőkével, a munkaadóval szemben. A munkások tehát azt kérik a kormá.nytól, hogy egy pártatlan bíróságot állítson fel, egy bíróságot, amely pártatlanul itéli meg, hogy az a munkabér, amit a munkás ma kap, arányban áll-e a megélhetési cikkek áraival * és bírálja el, hogy vájjon a munkaadó nem hozhatná-e nagyobb áldozatot a munkásaiért, de, mondom, mindezideig süket fülekre talált ez a kérdésük. És most szomorú esemény játszódik le. Akkor, amikor a munkások el vannak ütve ettől a joguktól, amikor a munkásoknak nem szabad sztrájkolni és amikor a munkásoknak nem szabad szervezett erővel jogaikat követelni, ugyanakkor megadatik a munkaadóknak a jog, hogy munkásaikat minden további nélkül, ridegen elzárkózva, megfosszák mindennapi kenyerüktől és kizárják a munkából. T. Nemzetgyűlés ! Fantasztikus hírek terjedtek itt el, csak a közelmúltban hallottam egy közbeszólás formájában, hogy itt a munkások bére évenként átlagosan 30—40.000 korona. Én bebizonyi-. torn a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ez csak fantázia A munkaadók és főképen a nagy munkaadók és itt a szabóiparban a zsidó nagyvállalkozók, tervszerűen nagyon ügyesen és okosan hintik el a híreket és tájékoztatják a nagyközönséget, persze tévesen, hogy ők milyen nagy munkabéreket fizetnek, és mint a múltban, most is tervszerűen közleményeket adnak le, hogy a publikum azt higyje, hogy ime, a munkás milyen nagy követelésekkel áll elő, most újra 50%-os béremelést kér, tehát ő is jogot vindikál magának arra, hogy a ruhám árát fölemelje 100%-kal. Kizárja a munkásait azért, hogy három-négy hétig, tüntethessen, a lapok cikkezhessenek arról, hogy ime, a szegény munkaadó nem birja megadni a munkások követeléseit ; háromnégy hét múlva majd megadnak, mint a múltban, 10—15%-os béremelést, de ugyanakkor, mert már beharangozták és a köztudatba átment, hogy a munkások 50%-os béremelést követeltek, 50%-kal fogják a ruha árát felemelni. T. Nemzetgyűlés ! Fantasztikusak azok a hírek, mintha a munkások keresete ma 30—40.000 7