Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. » mennyi ránézve alkalmat adjunk arra, hogy ezt mind visszacsinálhassák. Csernus Mihály: Nem mind hadimiiliomos. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez lehetetlen. Yagy tessék elképzelni azt, amit Csernus t. képviselőtársam mondott, hogy az akkori vételár és a mai ár közti különbséget felezzük meg közöttük. Ez is majdnem lehetetlen, hiszen majdnem meg sem birjuk ezt állapítani. A földbirtokreform egyik legnagyobb nehézsége épen abban van, hogy egy hold földnek az árát, a mait sem tudjuk biztosan megállapitani... Csernus Mihály: Csak meg kell állapítani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister :... tehát az elosztást sem lehet teljesíteni, legfeljebb ki lehetne mondani, hogy bizonyos összeget köteles még ráfizetni az akkor kifizetett árra. De ezek a birtokok, én azt hiszem 99%-ban a kívánatos elem kezére jutottak, mert egyik kisgazda megvette a másiktól. Csernus Mihály : Kilencvenezer hold a zsidók kezére került! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem a kisgazdától vette meg, legalább amennyire én ismerem a vidéket, ott nem tudott az a zsidó a kisgazdától földet szerezni. Inkább kiment a községből lakni — és azok a kisemberek oldották meg a zsidókérdést, — nemhogy a földjüket össze tudta volna szedni. Ha a zsidó földet tudott szerezni, azt inkább a közép- és nagyobb birtokosoktól szerezte. (Mozgás.) Csernus Mihály: Az is kár! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Emellett a törvény módot ad arra, hogy a földbirtokrendező bíróság a háború alatt szerzett ingatlanokat teljes egészükben kisajátíthatja, így van a törvény megalkotva. Nem lehet mindent ízig-vérig kimagyarázni, de méltóztatnak tudni, hogy a törvény egész intenciója az, hogy a háború alatt szerzett vagyonok tekintetében, és még a háború előtt visszamenőleg is, az olyan birtokok tekintetében, amelyek nem az eredeti család birtokában vannak, a bíróságnak joga van a teljes kisajátításra,- Ennél tovább már igazán nem lehet menni. De mindezeket az apró adás-vételeket visszacsinálni, amelyek a községekben történtek ... Drozdy Gyözö: Méltányos esetekben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt nagyon nehéz volna megállapítani, mert hiszen a megállapítás itt a protekció még nagyobb virágzását okozná. Azon iparkodjunk a földreform révén, hogy azoknak a családoknak, amelyeknek lába alól a háborúban való szolgálatuk révén csúszott ki a föld, igyekezzünk elsősorban földet juttatni az állami megváltás, vagy elővétel utján, (Helyeslés a középen.) igyekezzünk előnyben részesíteni, segíteni őket. Szívesen megkeresek erre minden módot ós szívesen segítem őket a legnagyobb évi november hó 12-én, pénteken. 535 mértékben, amennyire csak módomban áll, de arra kérném t. képviselőtársaimat, lássák be, hogy ezt a sok apró-cseprő vételt most visszacsinálni kivihetetlen és ezzel olyan zavart, olyan civódást és olyan elégedetlenséget szítanánk magának a népnek körében, hogy azt ki sem lehet mondani. Hogy egy holdról történt-e a vételár megállapítása vagy másképen, mennyit fizessen vissza; mennyi az ára^ mennyivel kárpótolják, stb., mindez mennyi perpatvart okozna. Én tisztelettel meghajlom az előtt a nagyon tiszteletreméltó intenció előtt, amellyel a t. képviselő urak ezt hangoztatják, de az életben majdnem kivihetetlennek tartom ezt és meg vagyok győződve arról, hogy ezzel sokkal több zavart csinálnánk, mint amennyi haszna lenne. Igyekezzünk ezeket az igazán ráérdemesült családokat majd a földosztásnál, a kisajátításnál kárpótolni, amennyire csak lehet, de kérem, hogy tekintsenek el ettől a kívánságuktól. Amit Szilágyi képviselőtársam mondott s ami az olyan birtokokra vonatkozik, amelyek a törvény értelmében különben is kisajátíthatok, ahhoz hozzájárulok s nincs kifogásom az ő módosítása ellen. (Helyeslés.) Csernus Mihály: Félreértett szavaim kímagyarázása címén kérek szót. Elnök: A 215. § alapján a szó a képviselő urat megilleti. Csernus Mihály : T. Nemzetgyűlés ! A földmivelésügyi minister urnák azon kijelentésére bátorkodom válaszolni, hogy nem lehet a két vételár közti különbséget, illetőleg a mai árat megállapítani. Hát az részben felesleges is. Átolvastam alaposan a javaslatot és tudom, hogy 1914 előtt vagy ötven évre viszamenőleg lesznek kisajátítások. Nem is arról volt szó, csak arról, hogy a nem kívánatos elemek kezébe került földek — mert 90.000 katasztrális hold mennyiségben jutottak földek akár nagy-, akár kisbirtokostól (Mozgás a jobboldalon.) nemzetközileg szaturált kézre, — ha majd visszaadatnak nemzet és az ország igazi szolgálatába, ne olyan horribilis áron adassanak vissza, hogy abból csak a mostani tulajdonos vágjon zsebre rengeteg pénzt. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Bizzuk a bíróságra! Csernus Mihály : Ezek azokat olcsón vették, a háború alatt rengeteg hasznot hajtottak nekik és most még tengernyi áron adnák vissza azoknak a szegény kisembereknek. Erre tendált egész javaslatom és azt hiszem, ebben nem volt egyáltalában semmiféle ellentétes törekvés a régebbi határozatokkal szemben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Majd a bíróság gondoskodik róla! Elnök : Következik a határozathozatal. A 91. § magában meg nem támad tátott. Legelőször erre nézve teszem fel a kérdést. Azután mint legközelebbi indítványra, Szilágyi Lajos képviselő ur módosítására, majd Forgács Miklós