Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

Ä Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. t tositva van. Ha még egynéhány szakaszon keresztülhaladunk, akkor a délutáni ülésben mindenesetre biztositva van e törvényjavaslat elfogadása, amelynek tető alá jutása valamennyiünk igaz érdeke és kívánsága, (Ugy van!) Következik az 54. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 54—60. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 61. §-t). Fel van irva Kerekes Mihály. Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés !. A 61. §-hoz nem módosítást teszek, csak kiegészítését kérem egy uj bekezdéssel, amely a következőkép szólna (olvassa) : »Mivel a járadéktelek a tőkeszegényeknek földhöz juttatását szolgálja, járadékteiékre mindazok jogosultak, akik földjárandóságuk vételárát kifizetni nem tudják, ha a járadéktelek kisvagy törpegazdaságok kiegészítését szolgálja is«. Miután vannak törpebirtokosok, akik vennének esetleg járadéktelket és azzal kiegészítenék a birtokaikat, szükségesnek tartanám, hogy az ilyenek az esetben is, ha a járadéktelek kisgazdaság kiegészítését szolgálja, kaphassanak járadéktelket ugyanolyan alapon, mint amilyen alapon kaphatnak azok, akiknek nincs egyáltalában földjük. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Mindenki kaphat, az is, akinek 1000 holdja van ! Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Én az egész törvényjavaslat megalkotásánál igazán nem is gondoltam arra, hogy valakit a törvény a járadékbirtokban való részesedésbői esetleg kizárhat. A törvényjavaslatban erre intézkedés nincs, úgyhogy ort. ahol járadékbirtokok alakithatók, vagy járadékbirtokok alakitandók, a járadékbirtokra mindenkinek joga van. Ha járadékbirtok alakítását a bíróság megengedi, vagy a magánfél saját elhatározásából ilyen járadékbirtokot alakit, abból senki sincsen kizárva ; akár van földje, akár nincs, ő járadékbiríokot mindenképen kaphat. Én legalább igy magyarázom a törvényjavaslatnak idevonatkozó rendelkezéseit. Kerekes Mihály : Akkor nincs semmi ok ar?a, hogy ne vegyük be ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nincs ok arra, hogy belevegyük. De van egy más dolog, amire kénytelen vagyok rámutatni. Amikor a törvényjavaslat az elején kimondja,, hogy egyénileg senkinek sincs joga

5< akkor nem vehetjük be másutt a törvényjavaslatba azt, hogy valakinek joga van járadékbirtokra. Ez ellenkezik a törvényjavaslat első megállapításával, hogy a földosztás csak közérdekből történhetik és magán jogcímet nem enged meg a törvényjavaslat. Most itt nem vehetjük bele a magánjogot, miután előbb már kimondtuk, hogy magánjog, magánjogi követelés nincs. NEMZETGYŰLÉSI NAPLQ. 1920—1921. — VI. KÖTET. évi november hó 12-én, pénteken. 521 Rupert Rezső: Tényleg azonban van! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ezért kérem az eredeti szöveg elfogadását. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Minthogy a 61. § nem támadtatott meg, azt hiszem, kimondhatom, hogy azt méltóztatnak elfogadni. (Helyeslés.) A 61. §-hoz egy második bekezdést indítványozott Kerekes Mihály képviselő ur. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ezt a második bekezdést elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés Kerekes Mihály képviselő ur indítványát mellőzte és igy a 61. § változatlanul fogadtatott el. Következik a 62. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 62—63. §-okat mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 64. §4). Szijj Bálint ! Szijj Bálint : T. Nemzetgyűlés ! A 64. § első bekezdésének második mondata után a következő betoldást ajánlom (olvassa) : »Ugyancsak ezt az eljárást kell alkalmazni a kulturális célokat szolgáló birtokokból alakított járadéktelkekre is. Ha a, járadékéivező sem az állam, sem kulturális célokat szolgáló intézmény, akkor a megváltás joga mindenkor érvényesíthető a félévi felmondás érvényben tartásával. Ezen indítvány elfogadása által törlendő a 64. § első bekezdésének harmadik és negyedik mondata.« Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Az eredeti szövegben benne van ! Elnök : A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a 64. §-t változatlanul elfogadni, szemben Szijj Bálint képviselő ur indítványával, igen vagy nem 1 Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesik Szijj Bálint képviselő ur indítványa ; ha nem, akkor a 64. § Szijj Bálint képviselő ur indítványával fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 64. §-t változatlanul elfogadni, szemben Szijj Bálint képviselő ur indítványával, igen vagy nem \ (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a 64. §-t változatlanul elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Mecjtörténik.) Többség. .A Nemzetgyűlés Szijj Bálint képviselő ur indítványát mellőzte és igy a 64. § változatlanul fogadtatott el. Következik a 65. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 65—73. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. olvassa a 74. §4). Dömötör Mihály ! Dömötör Mihály: T. Nemzetgyűlés S A törvényjavaslat 74. §-ához ven szerencsém a következő módosító indítványt benyújtani ; A 74. § 8. bekezdésének azon rendelkezése helyébe, hogy : »A házastárs azonban megelőzi a rokont ; a különböző fokban rokonok közül a közelebbi megelőzi a távolabbit ; az ugyanazon 66