Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

5H A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. azt követeli, de hogy azt a jogát se hagyjam meg annak a tulajdonosnak, hogy az ezen bir­toktestbe beleeső 30—40 holdas parkra pedig azt mondhassa, hogy ezt megtartom magam­nak, mert magam csináltam, minden fa a saját kezem ültetése és a szeretet ezer szála fűz hozzá, szóval, hogy azt a jogot se adjam meg az ilyen birtokosnak, hogy kiválaszthasson ma­gának egy különleges területet, (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés a baloldalon és jobb felől.) erre már — bocsánatot kérek — semmi körülmé­nyek között nem vagyok hajlandó, mert az a nagybirtokos is ember, még pedig magyar em­ber (Iga.-.! Ugy van!) és annak épen annyi joga van szeretni a maga birtokát, mint akárki másnak. Rupert Rezső : Ez kiforgatása annak, amit mondtam. (Zaj.) Drozdy Győző : Félreértés ! Gaal Gaszton ': De nincsen erre szükség sem, mélyen t. Nemzetgyűlés, mert hiszen a földreformot a nemzetfejlesztés nagy szempont­jának megfelelően igazságosan végre lehet haj­tani anélkül is, hogy ilyen igazságtalanságokat iktatnánk törvénybe. Rupert Rezső : Csak ott, ahol a községfej­lesztés kívánja! Gaal Gaszton : Ennek a »kell« szónak tehát nagy jelentősége van, mert ha ez bent van a szövegben, akkor a bíróságnak joga van a ki­sajátítástól eltekinteni, míg ha csak azt mondja a törvény, hogy »lehet«, akkor községfejlesztési és egyéb szempontokból, amiket én országos szempontoknak el nem ismerek, nagy igazság­talanság eshetik azzal a birtokossal. (Igaz ! Ugy van !) Ezért ajánlom, t. Nemzetgyűlés, iparkod­junk ebből a törvényből kiküszöbölni mindent, ami a nemzetfejlesztést akadályozza, (Altalános helyeslés.) de iparkodjunk kiküszöbölni minden olyan rendelkezést is, ami a nemzet annyira szükséges egyértelműségét megbontaná s ami olyan érzéseket válthatna ki azokból, akiket amúgy is nagyon sújt ez a törvényjavaslat, hogy velük szemben a Nemzetgyűlés igazságtalansá­got követett el. Mert — és ezt mégegyszer hangsúlyozom — a nemzetfejlesztés szempontja előtt minden érdeknek háttérbe kell szorulnia, szükséges azonban, hogy kiküszöböltessék a tör­vényből minden olyan intézkedés is, amely kicsi­nyes visszavonásra, gyűlölködésre és az igazság­talanság vádjára és érzetére adna alkalmat. (Igaz! Ugy van! Altalános helyeslés.) Ajánlom az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságtigyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés Î Azok után a szempontok után, amiket most hallottunk itt két oldalról is, én tisztán csak egy olyan szövegmódosítást vagyok bátor javaslatba hozni, amely nézetem szerint jogilag szabatosabban fejezné ki azt a gondo­évi november hó 12-én, pénteken. latot, amit egyfelől Drozdy és Rupert képvi­selőtársaim fejtettek ki, másfelől pedig azt a gondolatot is, amit Gaal Gaszton képviselőtár­sam is megpendített. (Halljuk! Halljuk!) Szerény véleményem az, hogy a bíróság részére bizonyos direktívát itt mégis csak adni kell s a direktíva csak az lehet jogilag, hogy azt mondjuk, hogy a bíróságnak bizonyos esetekben mellőznie kell a megváltást. Hogy mikor kell mellőznie, ezt is meg mondjuk ezáltal, hogy »indokolt esetben«. Rupert Rezső: Ugy van! Ezt akartam! Hogy egyes községek agyon ne legyenek nyomva. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Vagyis azt mondanók, hogy a megváltást a meg­váltást szenvedő fél kérésére indokolt esetben mellőzni kell ós ha a biróság azt látja, hogy ez a kérés jogosult, akkor helyt ad neki. Rupert Rezső : Tisztán csak ezt akarjuk. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Nem mondhatjuk tehát azt, hogy mellőzni lehet, hanem ugy kell a szöveget módosítanunk, hogy mellőznünk kell, mert a biróság csak ebben az esetben köteles az ilyen területek megváltásá­tól — természetesen mindig csak indokolt eset­ben eltekinteni. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Javaslatom tehát az, hogy az első bekezdésbe ezen szó után, hogy »kérésére« szúrjuk be, hogy »indokolt esetben«. (Elénk helyeslés.) Drozdy Győző : Visszavonom indítványomat. Rupert Rezső : Elfogadjuk az igazságügy­minister ur indítványát. Elnök : Ki következik ? Héjj Imre jegyző: SzirákiPál! Sziráki Pál: Ï. Nemzetgyűlés! A 34. § első pontjához van egy tiszteletteljes indítványom, amely a következőképen szól. (olvassa) : Ezen szavak után »Feltéve, hogy már« ezek a szavak vétessenek fel : »feltéve, hogy már öt évvel ez­előtt is a jelzett módok valamelyike szerint használtattak«. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Jármy József! Jármy lózsef: T. Nemzetgyűlés! Indítvá­nyozom, hogy ezt a szakaszt változatlanul, ere­deti teljes szövegében méltóztassanak elfogadni. Előttem szólott Gaal Gaszton képviselőtársam már kifejtette azokat a szempontokat, amelyek ezt szükségessé teszik, s én az általa elmondottak­hoz mindenben csatlakozva, a magam részéről a szakasz változatlan elfogadását kérem. (Helyeslés.) Elnök : Van még valaki feliratkozva ? Héjj Imre jegyző: Csernus Mihály! Csernus Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Sok tekintetben osztozom Gaal Gaszton t. képviselő­társam okfejtéseiben, aki a magyar nemzeti hagyományt óhajtja mindnyájunk szivében to­vábbra is tiszteletben tartatni, (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) de mindenesetre megszívlelendőnek tartom, hogy vájjon a mellőzésnek ilyen rigo­rózus kimondásával nem juttatjuk-e nagyon sok esetben, különösen amikor az ilyen területekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom