Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-126
Ï0. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 502 A Nemzetgyűlés 126. ülése 192 gamnak nem tetszik, ne fogadja el módosításomat. (Zaj.) Elnök : Kérem, képviselő ur, méltóztassék feliratkozni, egy jegyző ur rendelkezésére áll. (Derültség.) Kerekes Mihály ; A 6. pontnál szintén módosítást kivánnék tenni, mert félek attól, hogy ez a 6. pont esetleg olyanokat is fog sújtani, akik arra nem szolgáltak rá. A javaslat szerint nem juttatható ingatlan annak, aki az állam ellen irányuló, továbbá nyereségvágyból vagy általában aljas indokból elkövetett bűntett vagy vétség miatt stb. vád alá van helyezve, vagy ezzel egyenlő birói határozat hatálya alatt áll, vagy ilyen ügyből kifolyólag jogerősen el volt Ítélve. Ez rendben van, mert akit jogerősen elitéltek, azt feltétlenül ki kell zárni abból, hogy a magyar föld részese lehessen. De ennek az intézkedésnek további része módot nyújt arra, hogy ártatlan emberek is belekerüljenek abba a helyzetbe, hogy ne kaphassanak földet. Igya 6. pont azt mondja,hogy nem juttatható ingatlan annak, aki mint katona szökés miatt, vagy aki a forradalmi mozgalmakkal összefüggésben jogerősen el volt Ítélve, aki iszákos, megátalkodott rendbontó stb. Ezt az utóbbit én hagyom, fez állapitsa meg azt, hogy az illető nem kaphat földet, azonban azt a részt, amely a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatos, nem teljesen helyeslem. (Mozgás balfélől.) Én a következő szöveget ajánlom : »Az, aki valamely bűntett, vagy az állam ellen irányuló, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen elitéltetett, vagy megátalkodott rendbontó, tékozló, iszákos, vagy erkölcstelen életmódot folytat, akiről nem remélhető, hogy a társadalom hasznos tagja lesz, vagy az ingatlanhoz való juttatásra a közbecsülés szerint érdemetlen.« Egyszersmind kivánnám módositani azt a részt, hogy ki hivatott megállapítani azt, hogy ki az iszákos és rendbontó. Ezt én a vármegyei gazdasági albizottságra nem biznám, mert nem is tudja megalapítani, legföljebb bemondások alapján indulna el, hanem biznám a községi képviselőtestületre. (Zaj.) Tehát a 3. § utolsó bekezdésénél járási, a mezőgazdasági bizottság helyett a községi képviselőtestületet iktatnám be. (Ellenmondás.) Kérem módosításom elfogadását. Elnök : Ki következik szólásra ? Gerencsér István jegyző : Cserti József ! Cserti József: T. Nemzetgyűlés ! Indítványom csak akkor jöhetne szóba, ha Kerekes t. képviselőtársam indítványát nem fogadnák el. A házhelyek kiosztásánál ugyanis azt tapasztaltam, hogy egyes jegyzők egyeseket, akik a forradalom elején megmondották az igazat, betudnak olyanoknak, hogy rendbontók, forradalmárok, veszélyesek voltak a közre, pedig nem csináltak semmit, csak az igazat mondták meg. Azt indítványozom tehát, hogy a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatos szövegrész után iktattassák a következő szöveg : »de joga az ítélet jogerőre emelkedéséig biztosítandó és függőben tartandó«. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki következik szólásra ? Gerencsér István jegyző : Gaal Gaszton ! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy a 3. §-hoz elhangzott indítványokkal szemben azt ajánljam, méltóztassanak a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés.) Álláspontom megindokolásául rámutatok arra, hogy az az indítvány, amelyet Cserti, illetve ő előtte Kerekes t. képviselőtársam benyújtott, ha keresztülmenne, egyenesen veszélyeztetné épen azt a célt, amelyet tulaj donképen ő elérni akart. Kerekes t. képviselőtársam, ugylátszik, azt akarja kiküszöbölni, hogy az a járási mezőgazdasági bizottság, amelyben ő nem bizik, bizonyos protekciókat gyakorolhasson és olyan embereket is elüthessen a földtől, akiknek ahhoz joguk lenne. Azonban, t. barátom, ugylátszik, nem ismeri kint a vidéken az eljárást, mert különben indítványát nem is tette volna meg. , Mert ha az menne keresztül, amit ő indítványoz, hogy a község elöljárósága bírálja el, hogy valaki érdemes-e a földre, nem iszákos-e, garázda, a társadalmi rendre veszélyes, megátalkodott munkakerülő vagy erkölcstelen, evvel a képviselőtestületet abba a lehetetlen helyzetbe hozza, hogy kénytelen legyen a maga falujában disztingválni és a garázda elemeket megállapítani, akik ezt azután a legközelebbi alkalommal avval viszonoznák a képviselőtestületnek, hogy rája gyújtanák a házat. (Ugy van I) Az indítvány másik veszedelme, ha keresztül menne, az lenne, hogy épen azok a bizonyos jegyző urak, akikre ugyan nem ő, hanem, gondolom, Cserti képviselő ur célzott, akik meg akarják esetlen bosszulni azt, hogy ha valaki a háború után abban a felfordult világban esetleg ütni akart a jegyzőn, keresztül tudja vinni a képviselőtestületnél, hogy valakit, aláre ő haragszik, iszákosnak vagy rendbontónak, vagy ilyesminek nyilvánítsanak, ellenben a jegyző a járási bizottságoknál nem fogja keresztülvinni, amelybe tudvalevőleg 7—8 község választja be a tagokat és ahol a helyi viszonyoktól teljesen függetlenül fognak Ítéletet mondani azok felett, akik tényleg rendbontók, vagy bármi tekintetben a szakasz alá esnek. Mindezek alapján talán képviselőtársamat is sikerül meggyőzni arról, hogy a javaslat ugy van helyesen megcsinálva, amint eredetileg is előterjesztetett s ahogy a bizottságban hosszas vitatkozás után keresztül is ment. Kerekes Mihály : Ki fog információt adni ? Gaal Gaszton : A községi képviselőtestület adja meg a járási bizottságnak az információt s csak a döntést viszi a járási bizottság elé, amely a legszélesebb választójog alapján választatott meg.
