Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

>0. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 498 A Nemzetgyűlés 126, ülése 192 a takarmányt, de akkor magának nem tud elég kenyeret termelni. Ha pedig magának termel kenyérmagvat, akkor nem lesz takarmánya. Azért olyan nehéz a helyzete. Azért kell megszaporítani azt a mennyiséget, amelyet a törvényjavaslat kontemplál. Ez az a mennyiségű terület, amelyen termelhet ugy az állatjainak, mint magának, sőt termelhet jó termés esetén a köznek is. De ehhez elegendő terület kell, és 30 hold annyi, hogy ezen már feltétlenül termelhet a köznek. Ismerek olyan 30 holdas birtokot, amely évenként egy vagonra valót, de többet is ad közélelmezési célokra. Ez az ideális kisbirtok, amellett a család munkaerejét is ki lehet használni és a köznek is lehet termelni. Az 1. bekezdés 5. pontjának második sorában az »alkalmazottak« szó után beiktatandó : »beleértve a lelkészeket és felekezeti tanítókat és tanárokat is«. Ezt azért tartottam szükségesnek belevenni hogy megint ahol azt magyarázzák, hogy »közalkalmazottak«, ne lehessenek kizárva azok, akik oly csekély nyugdíjat élveznek akkor, amikor nyugdíjaztatnak hogy abból megélni nem lehet. Az 1. bekezdés 6. pontjából kihagyandó a í nélkülözhetetlenül« szó. Tehát itt az van : községeknek, közbirtokosságoknak, legeltetési társulatoknak vagy volt úrbéres közösségeknek közös legelő létesitésére vagy kiegészítésére nélkülözhetetlen stb. Ezt megint ugy magyarázhatják, hogy eddig is nélkülözték, hát most sem nélkülözhetetlen. Azért ezt kihagyandónak tartom. A harmadik bekezdés első sorában a »képest« szó után beiktatandó a következő szöveg : »ha elegendő terűlet áll rendelkezésre«, viszont a »juttatható« szó helyébe »juttatandó« szó iktatta ssék. A negyedik bekezdés második sorában az »arany vagy ezüst« szavak helyébe iktatandó a »hadi özvegyeket, hadi árvákat« szavak, vagyis hogy mindenekelőtt az arany és vitézégi éremmel kitüntetettek helyett »mindenek előtt a hadi özvegyek és hadi árvák és vitézségi éremmel kitüntetettek« kerüljön. Kérem a módosítás elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Csertí József ! Cserti József: Igen t. Nemzetgyűlés ! Az 1864-iki tagosítás alkalmával az egyházak, hitfelekezetek lelkészei, tanítói, a községi jegyzők részére bizonyos földbirtok jutott, azonban idők folytán az a helyzet állott elő, hogy ugy a jegyzői, mint a tanítói állások nagyon megszaporodtak és igy a javadalmazásuk kétféle lett. Az egyik helyen a föld szolgál javadalmazásul, mig a másiknál fix fizetés. Azt látjuk azonban, hogy ahol földben van a javadalmazás, a föld az illető hivatalnokot odakötötte és munkásságát igy sokkal jobban ki tudta fejteni, mint az olyan helyeken, ahol fixfizetésü javadalmazás van. Az ilyen helyen állandóan változnak ugy a jegyzők, mint a tanítók, sőt a lelkészek is. Pedig a vidéken különösen rá van szorulva mindenki a termelésre, mert tudjuk, hogy aki a vidéken nem termel, az a hivatalnok nem is tudja a szükségletét a piacról ugy beszerezni, mint a városi lakosság. Azért tiszteletteljes indítványom az, tegye lehetővé a Nemzetgyűlés, hogy a lelkészek, tanítók, jegyzők, illetve fentartóik földhöz jussanak. Indítványom a következő (olvassa): »Indítványozom, hogy a 2. § negyedik és ötödik pontjai közé 5. számmal megjelölve a következő szavak vétessenek be : »Keresztény egyházközségek lelkészei és tanítói, valamint kis- és nagyközségek jegyzői javadalmazásokra 20 kataszteri holdig.« Indítványomat, igen t. Nemzetgyűlés, megindokolom még azzal, hogy különösen a jövőben, ha a többtermelést elő akarjuk mozdítani, hiába állítunk fel gazdasági iskolákat, mert azt a kérdést úgyis csak egyetlen utón, a tanítón keresztül lehet megoldani. Igy, ha az iskolafentartók földet tudnak adni a tanítónak, ezzel őket is ambicionálják, hogy minél jobb és helyesebb birtokot tudjanak maguknak létesíteni. Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Tasnádi Kovács képviselő ur indítványához, amelyben a negyedik bekezdésnél közbeszúrni kívánja azt, hogy »ipari munkásoknak is«, a magam részéről hozzájárulok. (Helyeslés és taps.) Tisztában vagyok azzal, hogy a városi gócpontokban nagy tömegben élő munkásságnak igen nehéz lesz majd földet adni, azonban számításba vesszük azt a körülményt, hogy a munkásság a városi gócpontokban esetleg nem találja majd meg a megélhetését, kirajzik a falvakba, ha tehát földecskéhez juthatna ott, ne legyen ennek akadálya az, hogy ipari munkás volt. Tasnádi Kovács képviselő ur másik módosításához, amely szerint ha a község, város vagy közbirtokosság birtokában kisajátítható föld van, ha bőségesen van föld, tíz holdon felül is adhassanak, ehhez is hozzájárulok, ez ellen nincs kifogásom. (Helyeslés.) Harmadik indítványa az, hogy az »ezután« szó kihagyassék. Minthogy ez stiláris módosítás és a szövegezés igy helyesebbnek látszik, ehhez is hozzájárulok. Ami Sohlachta Margitt. képviselőtársam indítványát illeti, én, t. Nemzetgyűlés, nem látok valami nagy változtatást abban, hogy a 3. pontból a »férfi« szó kihagyassék, mert maga a szöveg családokról beszél. Tehát az a munkás, akinek családja nincs, ezen a réven nem juthat földhöz. Ha van olyan nő, akinek családja van, de férje nincs, pl. ha özvegy, nem zárkózom el a módosítás elől, ha a Nemzetgyűlés igy helyesebbnek tartja a szakaszt. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Amit Rupert t. képviselő ur indítványozott, hogy a 2. § második bekezdésénél az »egyesek« szó után »elsősorban azonban