Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy maradjunk meg az eredeti szövegnél s a módositást ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal A kérdést akképen kívánom feltenni, hogy fel fogom tenni a kérdést, vájjon a Nemzetgyűlés elfogadja-e a törvény eredeti szövegét, szemben a Szabó képviselő ur által beterjesztett módosított szöveggel. Ha az eredeti szöveget fogadja el a Nemzetgyűlés, elesik Szabó képviselő urnák módosított szövege, ha nem fogadtatik el az eredeti szöveg, akkor Szabó József képviselő ur módosított szövegét jelentem ki elfogadottnak. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a törvény 1. §-át az eredeti szövegben elfogadni, szemben Szabó képviselő ur módosított szövegével, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Igen. A Nemzetgyűlés az eredeti szöveget elfogadta, ezzel Szabó képviselő ur módosítása elesett. Következik a 2. §. Gerencsér István jegyző (olvassa 2. §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Kenéz Béla előadó: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, méltóztassék a 2. §. első bekezdésénél a következő stiláris módositást elfogadni. A 2. § első sorában a »helyes« szó helyett illesztessék be: »helyesebb«. Az indok erre nézve, t. Nemzetgyűlés, az, hogy ezen szövegezés megfelel a törvényjavaslat már elfogadott címének és az egész javaslaton végigvonuló terminológiának. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Az általános vitánál már rámutattam arra, hogy az igazi, valódi szocializmust nem a hangzatos jelszavak, jótékonysági törekvések, hanem az ilyen törvényjavaslatok és törvények szolgálják. Ugyanekkor kértem azt, különösen a földmivelésügyi minister úrtól, nyújtson módot, hogy ebben a javaslatban az ipari munkások is szociális előnyben részesülhessenek, mert hiszen egyrészt a munkásoknak az izgatók kezéből való kivételére a legjobb eszköz az, hogy kenyérhez juttassuk őket, másrészt pedig, ha itt valódi szocializmust hirdetünk és azt mondjuk, hogy demokratikus alapon állunk: akkor nem nem lehet a nép egyik rétegének ellátása idején a nép másik rétegét kihagyni ebből az ellátásból. Minthogy pedig ennek a törvényjavaslatnak 2. §-a, különösen e szakasz negyedik pontja, a földnélküli közalkalmazottakat, sőt iparosokat is, más szakasza pedig még a katonákat és katonatiszteket is földhöz juttatja, én tisztelettel kérem a földmivelésügyi minister urat, méltóztassék azon módosításhoz hozzájárulni, amely szerint az ipari munkások is legalább azt az egy hold földet megkaphassák. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 495 Ezért tisztelettel indítványozom, hogy a 2. § negyedik pontjába az »iparosoknak« szó után méltóztassék beiktatni : »illetőleg ipari munkásoknak családonként legfeljebb 1 kataszteri hold föld«. Ez az első módosításom. (Helyeslés balról.) Ez az egyik. A másik, t. Nemzetgyűlés, amivel azért fordulok épen a minister úrhoz, a föld ministeréhez, mert ő sohasem hirdette a szociális jelszavakat s mégis ő az első minister. aki szociális reformokkal jött ide a Ház elé. (Ugy van ! Egy hang jobbról : Nem hirdette, de cselekedett !) T. Nemzetgyűlés ! Módositást nyújtok be és kérem, méltóztassék a minister ur ahhoz is hozzájárulni, hogy a 2. § második, azon bekezdéséhez, amely ezzel a szóval kezdődik, hogy : »A szabadkézből . . .« méltóztassék ezen szavak után : »korlátolt forgalmú«, pontot tenni, és elhagyva a többi szavakat, felvenni ezt az uj szöveget (olvassa) : »Község, város, közbirtokosság, vagy volt úrbéres közösség földbirtokából megváltandó ingatlanra ez a szabály csak akkor alkalmazható — t. i, hogy ez noli me tangere — ha a község határában nincs más olyan megfelelő birtok, amely a jelen törvény céljára megszerezhető volna.« így t. i. nincs mereven elzárva az a földbirtokrendező bíróság attól, hogy olyan helyeken, — mert ilyenek az országban több helyen vannak, — ahol községi Tagy városi, de különösen városi birtokok vannak és más megosztható birtokok nincsenek, ne lehessen igénybe venni ezeket a városi birtokokat. így van pl Hajdú megyének jó részében, különösen Debrecenben; igy van Szegeden, Kecskeméten és azt hiszem, más helyeken is. Ezért szükséges, hogy ez a módosítás bevétessék s ezért kérem a minister urat, hogy ehhez járuljon hozzá. Nehezményeztem azt is, hogy az állam egyeseknek nagyobb birtokokat adhat, azonban tekintettel arra, hogy a 4. § ezt az országos föklbirtokrendező bíróság felügyelete alá helyezi, — és ez a minister urnák is megállapítása — ettől a módosítástól mint feleslegestől elállottam, mert azt akartam, hogy az ilyen birtokadományozás ne legyen politikai céloknak kiszolgáltatva, hanem nemzetgyűlési jóváhagyástól tétessék függővé. Ez azonban a 4. §-nak ilyen magyarázata folytán feleslegessé vált. Még egy szót szeretnék kihagyatni ennek a szakasznak utolsóelőtti sorából : az »azután« szót. T. i. kimondja a szakasz, hogy az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteket, továbbá többgyermekes családokat, általában azokat, akik hadiszolgálatuknak becsülettel eleget tettek, részesitik előnyben, azonban ezek elé az »azután« szóval még egy fokozottabb megktilönböztetésü sorozást tett, ami teljesen felesleges. Kérem, hogy ezeket a módosításokat méltóztassék elfogadni.