Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-126
454 A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920. — hisszük, reméljük, hogy be fog következni — akkor mindennek az ára kell hogy lejjebb szálljon, kell, hogy viszonyodjék a pénz értékéhez, természetesen lejjebb száll a termények értéke is és akkor, ha megmarad a törlesztési arány azokban a számokban, amelyeket a pénz mostani értékében kellene megfizetni, azt a birtok akkor nem birná el. A végrehajtásnak legnehezebb része tehát a föld árának meghatározása és épen azért helyeztük az egyik fősúlyt a járadékbirtokrendszerre. Akinek van hozzá pénze, ha kifizeti ebből az értéktelen pénzből, ha sokat is ad, az az ő szerencséje. . Akiknek azonban nincsen pénzük reá, — és nagyon sokan vannak olyanok, akiknek, ha keveset is, de földet akarunk juttatni, pénzük azonban nincs, hogy kifizessék, talán még annyi sincs, hogy az instrukciót beszerezzék — ezeknél a járadékbirtokrendszer alapjára helyezkedtünk. A járadékbirtok, amely jobb, mint a közönséges bérlet, pótolni lesz hivatva az árakban lévő különbözetet. A járadékbirtoknál az illető, aki tulajdonképen mint bérlő használja a földet, a törvényben meg lesz nyugtatva, hogy neki a bérlet soha fel nem mondható, ha azt a bérletet tisztességgel, becsülettel műveli és a bért fizeti. Fel nem mondás mellett pedig mindig joga van az év elején vagy a végén — amint azt a végrehajtási utasításban megállapítjuk — megváltani, ha abba az anyagi helyzetbe kerül, hogy megválthatja. Ez a föld vételára kifizetésének elhalasztását teljesen pótolja. Most itt van még az a kérdés, hogy a járadékbirtokok bérét hogyan állapítjuk meg. A bérletek ügyénél már most is nagy bajok vannak, mert a régi bérletek ára a mostani árakhoz képest természetesen igen alacsony, amit nem lehetett meghagyni. Ennélfogva intézkedés történt, amellyel megengedtetett a birtokosoknak a bérletérték felemelése, meg nem egyezés esetén bírósághoz vannak utasítva és a bíróság dönt ezekben a bérleti ügyekben. Mivel azonban a biróságok a különböző törvényszékek területén nem egészen egyöntetűen járnak el a bérfelemeléseknél, és megtörténik, hogy néhol a bérfelemelés nem egészen magas, néhol pedig megtörténik, hogy ezerszeres, sőt ujabban hatattuk, hogy ezerkétszeres béremelést kérnek, ami mégis csak túlságosan magas, tehát ugy gondolkozik a földmivelésügyi kormányzat, hogy ennek a bérmegállapításnak hatáskörét is teljesen erre az országos birtokrendező bíróságra, egy kézre bizzuk, amely azután a viszonyoknak körültekintő mérlegelésével az egész ország területére egyöntetűen fogja az árakat megállapítani. Ezekkel a bérkérdésekkel nekünk még nagyon sok vesződségünk lesz, mert sok helyen tiilságos követeléseket látunk támasztani. Annak a nincsetlen bérlőnek — mindig arról beszélek —•• nehéz eligazítani a dolgát. Az a bérlő, akiévi nov, hó 11-én, csütörtökön. nek magának is van valamije, könnyebben fizeti a bérösszeget, de akinek magának semmije sincs és akit földhöz juttatunk, az roppant nehéz helyzetbe kerül ma, amikor megkapja a földet, és még semmije sincs, a tulajdonos pedig azt követeli tőle, hogy előre fizesse meg a bérletet és sok esetben azt követeli, hogy gabonában fizesse meg a bérletet és megállapítják a gabonában fizetendő bért 120 vagy 80 kiló búzában. Csernus Mihály: Két és fél és három métermázsát is kérnek ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A követelések igen sokszor szemtelenségbe mennek, de azokat szabályozni fogjuk. (Helyeslés). Ha azonban nem lesz megállapítva egészen normálisan gabonában, akkor nézetem szerint lehetetlenség, hogy attól a nincsetlen embertől, ha — mondjuk — három hold földet adunk neki a jövő tavaszra, amikorra a birtokreformot részben végre tudjuk hajtani, amikor neki saját magának annyi gabonája sincs talán, amennyi kenyérre kell aratásig és nem lesz aratáskor sem, mert nem vetett ősszel, mert még nem kapta meg a földet, mondom lehetetlenség, hogy attól azt követelje a földtulajdonos, hogy a gabonában kirótt bérletet előre fizesse meg, mert nem lesz módjában megfizetni. (Ugy van ! jobbfelöl.) Azonban ezek a követelések már látszanak künn az ország területén és már jönnek a panaszok hozzám a földmivelésügyi ministeriumba, hogy ilyen feltételeket szabnak ki nekik, ők pedig képtelenek ezeket teljesíteni. A kormánynak természetesen itt is bele kell nyúlnia. (Helyeslés.) Akinek — amint előbb is mondottam — már van, ha csak kevés földje is, ha csak 3— 4—5—6 hold földje van is és ahhoz kap ismét hatot, annak bérletét meg tudja fizetni, még ha súlyosabb is, mert az azon a földön már termel és el is ad valamicskét és ha neki eddig volt birtoka, bizonyára van aliatjtjâi'tâsa is« amiből képes a bérletet fizetni. Hogyan leszünk azonban a nincsetlenekkel, akiknek nincs semmijük, akik, mint az ujjam, minden vagyon nélkül állanak és most juttatunk nekik három hold földet és a bérösszeget a gabonának mostani árában fogja megállapítani a birtokos, ami igen magas ár. Ezek igen súlyos helyzetben lesznek, ha ez így marad, mert aki el tud adni valamit, annak lehet magas bért fizetni, hiszen a bérösszeg a gabona ós az állatárak szerint igazodik, illetőleg a gabonaárak szerint, de ha a gabona ára magas, az állat ára is magas, tehát ha tud valamit eladni magas áron, tudja fizetni a magas bérösszeget is. De, aki semmit sem tud eladni, mert neki állata még nincsen, földje is kevés és ami azon terem, abból nemcsak hogy nem tud eladni, hanem még az esetleg népes családja fentartására sem elég, ha annak azt a
