Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-125

410 A Nemzetgyűlés 125. ülése 1920. fellázadt, ott; voltunk és azt láttuk, hogy csendőrszurony elé ment az a szerencsétlen nép, hogy börtönbe került, de a vezérek akkor már nem voltak ott, azok már Pesten dörzsölték a markukat. (Felkiáltások jobbfelöl: Szokás szerint!) Ekkor közébük mentünk és megpróbáltunk egy intézményt ; megpróbáltuk azt, hogy a káptalan, az ottani nagybirtokosság ne a zsidónak adja bérletbe a nagybirtokot, hanem a szövetkező kisembereknek. Nagyon nehezen ment ez a dolog, de azért akkor mégis sikerült a mezőgyáni és vidéki nagybirtokokból körülbelül 1500 holdat az Első Magyar Földbérlő Szövetkezetnek adni bérletbe. Eleve az volt a kifogás ez ellen az intézmény ellen, hogy nem fognak fizetni haszonbért. A szövetkező kisemberek, akiknek többsége földmunkás volt és csak kisebb számban voltak köztük kisgazdák, az első évi haszonbért letették, előre megfizették. A többi éveket is rendesen fizették és megcáfolták még azt az élői téletet is, hogy nem gazdálkodnak jobban, mint ahogyan az előző bérlő gazdálkodott. A mezőgyáni és vidéki nép megnyugodott, ott a konszolidáció híveivé lettek a — mint mondani szokták — legvadabb szocialisták; ők lettek ezentúl a rendnek Livei és ha ezt a mozgalmat továbbra is mindenütt pártolta volna az akkori érdekeltség, illetve az akkori kormány és az érdekelt tényezők, akkor ma sokkal messzebb volnánk a rend és béke terén. T. Nemzetgyűlés, engedjék meg, hogy itt kiemeljem a demokratikus birtokpolitikának egy apró, történelmi mozzanatát, amely talán érdekes lesz a históriára nézve is. (Halljuk!) Egy népszerető ember, Meskó Pál vetette fel ezt az ideát Magyarországon ; felment annak idején Károlyi Sándor grófhoz és amikor ezek a szociális zendülések voltak, ajánlotta, hogy a nagybirtokok jó részét kis emberek kezére kell juttatni, — ha nincs pénzük, legalább bérletben. A nemesszivü főúr erre azt kérdezte, hogy hogyan képzeli ő azt, hogy kisemberek kezére juttatni egy nagybirtokot ós annyi apró emberrel szerződni ? Erre ajánlotta Meskó a földbérlőszövetkezeti formát. Károlyi Sándor az első nap azt mondotta : »Kedves barátom, ezt nagyon nehéz megcsinálni, mert ha egyszer egy nagybirtokot kisemberek kezére juttatunk, akár földbérlő szövetkezet utján, azt többé visszavenni tőlük nem lehet.« (Derültség jobbfelöl.) A következő napon azonban Károlyi Sándor gróf hivatta Meskó Pált és azt mondotta neki: »Barátom, meggondoltam a dolgot, a földbérlőszövetkezetek létesítését a legnagyobb erővel kell meginditani és megszervezni.« Igenis voltak tehát a mi főuraink körében olyanok, akik belátták ennek szükségességét, de nagyon kevesen voltak és főleg a hivatalos tényezők körében alig voltak olyanok, akik ezt jogosnak, szükségesnek találták volna. Kerekes Mihály: Ma is alig vannak. évi november hó 10-én, szerdán. Schandl Károly: A földbérlőszövetkezetek a hozzájuk fűzött reményeket beváltották. A földbérlőszövetkezeti mozgalom pártolói sorából fel kell említeni Prohászka Ottokárt is. (Éljenzés és taps.) Az igazság embere vagyok és szeretem elismerni azt, bármilyen az igazság ; igenis a főpapság körében is többen voltak, akik ezt az eszmét nagyon pártolták. A hiba azonban ott van, hogy sokaknak voltak jószágkormányzói, főintézői, akik összeköttetésben voltak kapitalista elemekkel (Ugy van !) és ezeknek kedvéért iparkodtak olyan képet tárni erről a lehetőségről, hogy megijedt az a főpap vagy az a mágnás attól, hogy ugy adja bérbe a földet, hogy az illetők esetleg a rájuk bízott javakat nem fogják jől kezelni. Á.z eredmények azonban azt mutatják, méltóztassék csak az Országos Központi Hitelszövetkezethez fordulni, szégyenlem ugyan, de nem a mi szégyenünk, hogy csak tizenegyezer hold föld van földbérlőszövetkezetek kezén, bár megtett mindent az Országos Központi Hitelszövetkezet és megtettünk mi is mindent, de nem lehetett többet a kisemberek kezére juttatni, de az ott gazdálkodó, ott nyilvántartott földbérlőszövetkezetek azt mutatják, hogy mindenütt sikerült ez a forma és mindenütt nemcsak gazdaságilag értek el jó eredményeket, de olyan béreket is fizettek a tulajdonosoknak, aminőket azelőtt a bérlők sohasem fizettek. Minden előítélet meg van cáfolva az élettel, a tényekkel, ugy hogy ha ez a földbérlőszövetkezeti mozgalom akkor megoldotta volna a földkérdést, ma már annyi pénzük lenne azoknak a kisembereknek, hogy tulajdonukba vehették volna át a földet. (Ugy van ! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Mikor a parlamentben alig néhány politikus mert szót emelni az 1900-as évek elején, ezek között egy-két agrárius, és ezek sorában nagyatádi Szabó István alig két társával egyetemben, (Elénk éljenzés jobbfelöl.) akkor a vezetőkörök minden földbirtokpolitikát ugy néztek, mintha az valami veszedelmes földosztás volna. Ez volt az oka, hogy nem értették meg, mikor mi demokratikus és nemzeti földbirtokpolitikát hirdettünk. (Ugy van! a bal- és a jobboldalon.) Usetty Ferenc: A bankok és a nagyurak nem engedték! Schandl Károly: A kecskeméti és a siófoki gazdagyüléseken, ahol tiz- illetőleg tizenegyezer gazda gyűlt egybe, egekig érő lángolással követelte a gazdatársadalom, és pedig ennek jóformán minden rétege, hogy a demokratikus és nemzeti birtokpolitikát törvénybe kell iktatni, — és az akkori parlament nem érezte ennek nagy fontosságát. Darányi Ignác benyújtott egy törvényjavaslatot : a telepítési törvényjavaslatot ; abban szó volt a földbérlő-szövetkezetekről is ; 10 millió koronát iparkodott kihasítani, hogy azután az le-