Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-125

A Nemzetgyűlés 125. ülése 1920. évi november hó 10-én, szerdán. 405 kasok pusztulnak el aránylag legnagyobb számban. Sopron megyének kapuvári járásában 1910ben a tuberkulózis halálozási száma ebben az egész országban a legnagyobb volt. Könnyű ezt megérteni akkor, ha tudjuk, hogy a földmivelő munkálkodás tulajdonképen nagyon sok az egészségre károsan ható fizikai ártalmakkal jár ; és ehhez hozzá kell vennünk azt, hogy Magyarországon a földmivelő munkásság lakásviszonyai egyáltalán nem kielégitőek. En hiszem, hogy a földbirtokreform helyes kivitele ezeket az állapotokat meg fogja változtatni, mert ugy látom, hogy ezeknek az állapotoknak sokirányú megváltozására a földbirtokreform háromféle módon fog hatni. Először is a földbirtokreformnak helyes kivitele egészségesebb gazdasági és helyi elhelyeződést teremt és ilyen módon közvetve fogja megjavitani az egészségügyi viszonyokat. Elég felemlítenem csak a falusi földmives és béres lakásviszonyokat, amelyeket majd mindnyájan ismerünk. Nagyon jól tudjuk, hogy még a jobbmódu gazda is ha épit is magának cserepes házat és abba több szobát is, abból magának lakóhelyül csak egy szobát tart, ugyanabba a szobába helyezi be a maga takaréktüzhelyét, ez tehát az ő konyhája, ebédlője és hálószobája. Emellett nem is szólok azokról a régebbi időkből visszamaradt épületekről és az alföldi tanyák kunyhóiról, amelyek megegyeznek a külsőleg szebbnek is látszó házakkal abban, hogy mindannyian alápincézetlenek, padozatlanok, falaik alacsonyak, és nyirkos, nedves levegőjükkel természetes alkalmat adnak mindenféle betegség mikrobáinak, csiráinak kifejlődésére. Sőt emellett szomorúsággal láthatjuk, hogy egyes időszakokban az ország egyes részeiben, mint pl. az alföldön, olyan szokások is divatosak, hogy még ennek az egészségi szempontból teljesen hibásan megépített házikónak az ablakát is téli időben befalazzák. Ha béreslakásokról szólok, akkor elég megjegyeznem azt, hogy egy-egy ilyen szobában sokszor két-három bérescsalád van összehalmozva. így azután nagyon érthető, ha ÊLZ ci béresanya egyenesen a sors átkának tekinti a gyermekét, aki az ő éjjeli nyugalmát zavarja, és ily módon a többi lakótársának is csak az elégedetlenségét váltja ki. Ez magában hordja annak az okát, hogy nálunk Magyarországon ilyen nyomorúságos lakásviszonyok között az újszülött gyermekeknek 50°/o-a már a második életévben elpusztul. Bartos János: Elég szomorú. Barla-Szabó József : Ha ehhez azt vesszük, hogy az összes halálozások számának felét a hét éven aluli gyermekek adják, akkor belátjuk azt, hogy a temetőben tulajdonképen minden második fejfa egy-egy gyermekhalottat jelent, egy-egy olyan gyermekelhalálozást, amelyet jobb lakásviszonyok között .okvetlenül ki lehetett volna kerülni az ország javára, erősödésére. Epen ezért, t. Nemzetgyűlés, én ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban szükségesnek tartanám, hogy a kormány ne nézze közönbösen azt sem, hogy a falunak népe miként lakik, ne nézze el azokat a kezdetleges építkezési szokásokat, hanem hasson oda, hogy a fennálló építési szabályrendeletek ezen építkezések kivitelénél alkalmaztassanak is. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami már most a kérdésnek ama további részét illeti, hogy a földbirtokreform helyes kivitele miként hathat még kedvezőleg a néperőnek kifejlesztésére, utalok Dräxler János képviselőtársunknak tegnapi beszédére, melyben nagyon helyesen állapította meg, hogy ennek a földbirtokreformjavaslatnak törvényerőre emelése után az elemi iskolai oktatásnak többé nem szabad abban a formában és azok között a keretek között maradnia, mint ahogy eddig volt. Mert hiszen természetesen lehetetlen az, hogy az a falusi gyermek ugyanazokat a dolgokat tanulja, mint a fővárosi gyermek, mikor pedig neki mások az életviszonyai és mások az életszükségletei. En is amellett vagyok, hogy a földbirtokreform törvényerőre emelésével kapcsolatban a falusi elemi iskolai oktatást sürgősen át kell változtatni a falusi életviszonyoknak, életszokásoknak megfelelően, de szükségesnek tartanám azt is, hogy ebbe az uj falusi elemi iskolai oktatásba az egészségügyi kultúrának müvelése is minden körülmények között belekapcsoltassók. (Helyeslés.) Mert ha tudjuk azt, hogy a gyilkos betegséget okozó mikrobák elsősorban a rossz levegőben ós a szennyezett talajban tenyésznek, és ha tudjuk azt, hogy ezektől a mikrobáktól fertőzött embereket elkülönítéssel könnyebben gyógyíthatjuk, másrészt elkülönítéssel megakadályozhatjuk azt, hogy másokat inficiálva a betegségeket szaporítsák : akkor be kell látnunk, hogy nekünk tulajdonképen a nemzeti erőnek fejlesztése, a népegészségügynek védése szempontjából szükségünk van azokra az eszközökre, — és ezeket az iskolában könnyen megszerezheti a nép — amelyekkel gátat tudunk vetni a betegségek terjesztésének. Az iskolában tanulják meg a falu gyermekei, hogy mik az egészséges lakásnak követelményei, mi a hatása ennek a jólétre, mi az, ami a mindennapi környezetben magunkra és családunkra nézve hasznos, ós miként óvhatjuk meg magunkat és embertársainkat a káros hatásoktól és a fertőző betegségektől. Végül, t. Nemzetgyűlés, rövidesen arról akarok szólani, hogy ennek a földbirtokreformjavaslatnak törvényerőre emelkedése, nézetem szerint, magával fogja hozni a jobb egészségügyi ellátásnak biztosítását is. Tegnap nagyon helyesen jegyezte meg Rupert Rezső t. képviselőtársunk, hogy ez a földbirtok-