Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-124

A Nemzetgyűlés 124. ülése 1920. a vörös rongyot tartják a szemük elé, ahelyett hogy a nemzetiszínű lobogót tartanák a szemük elé. A szociáldemokráciáról szólva, meg kell említenem azt, hogy nekünk, amikor a földbirtokreformot fogjuk megoldani, annak megvalósításánál, végrehajtásánál igen élénken kell ügyelnünk arra, hogy keresztény nemzeti szempontból megbízhatatlan elemeknek kezére egyetlen egy talpalatnyi föld se jusson, nagyon kell vigyáznunk arra, hogy itt kizárólag csak megbízható keresztény magyar emberek juthassanak földhöz, akik értenek is annak megmunkálásához és akiket nem lehet jelszavakkal a destrukció felé hajtani. Ebben a munkában, ebben gy küzdelemben minden keresztény magyar embernek egy táborban kell állania. Mindenkinek iparkodnia keli ereje legjavát nyújtani ennek a küzdelemnek sikeres megvívásához. így szükséges volna az is, hogy Apponyi Albert t. képviselőtársam is erőteljesebb mértékben folyt volna bele és folyna bele a keresztény Magyarország nehéz küzdelmébe. Gaal Gaszton : Kidobták volna, hogy zsidóbarát ! Budaváry László : Ö azt mondotta, hogy a keresztény pártban nem lát komoly munkát, ő csak demagógiát és üres játékot lát. Amikor egy várat ostromol egy hadsereg, egyetlenegy katonának sem szabad félreállania és lesni az ostrom kimenetelét, mert Apponyi t. képviselőtársam ha majd az arány megfordul, szintén megfordul. (Zaj jobbfélől.) Gaal Gaszton : Apponyi leskelődik Budaváry sikereire ! Szilágyi Lajos : Ne a közkatonák vezessenek ! Budaváry László: Ha a közkatonákat nem illeti meg vezérszerep, akkor miért vágyik az igen tisztelt képviselő ur vezérszerepre ? (Derültség a szélsöbalóldalon.) Szilágyi Lajos : En ? Apponyiról van szó. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Budaváry képviselő urat illeti a szó. Budaváry László : Méltóztassék majd annak idején a maga meggyőződését kifejezésre juttatni, nekem jogom van ahhoz, hogy én az én meggyőződésemet itt kifejezzem. Rassay Károly : Egy szót sem szóltam. Budaváry László : Azt mondtam, hogy nem szabad várostromnál egy katonának sem lesnie a küzdelem kimenetelét és mikor győzelem esetén kitűzik a vitézek a zászlót, odamenni és segíteni a zászló kitűzésében, hanem ma, amikor a liberalizmusnak, a romlásnak, a destrukciónak várát ostromoljuk, elvárjuk igenis minden magyar embertől, hogy félretéve minden melléktekintetet, álljon össze az egész magyar nemzet és iparkodjunk egyesült erővel kivívni azt, amit a közelmúltban elvesztettünk. évi november hó 9-én, kedden. 389 Tanuljunk a múltból és a szent hazaszeretettől, a valláserkölcsi érzéstől fűtve, iparkodjunk megkoronázni ezt az ezeréves szent magyar nemzetet, amely ellenségeink árulása folytán oly sokat ós oly nagyon szenvedett. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) A földbirtokreformjavaslatot, amely teljesen nemzeti alapon iparkodik megoldani ezeket a fontos kérdéseket, amint említettem, szivem egész melegével üdvözlöm és arra kérem a magyarok istenét, adjon kellő bölcseséget a Nemzetgyűlés minden tagjának, hogy önző és egyéni érdekektől eltekintve, teljesen a nemzet érdekeit tartva szem előtt, iparkodjunk ebből egy olyan törvényt csinálni, amely boldogító hatással fog belenyúlni az évszázadok messzeségébe. (Helyeslés és taps bal felöl.) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, egyszersmind két határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani. (Halljuk! Halljuk!) Az első a következőképen szól. (Olvassa) : »A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó törvényjavaslattal kapcsolatban a Nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy hatósági utón írassa össze még ez év folyamán azokat a földnélkülieket, akik hajlandók mostani lakóhelyük elhagyásával az ország más vidékén részükre kisajátított földbirtokokon letelepedni.« »E telepesek részére a jelen törvény végrehajtása idején a legmesszebbmenő állami támogatással sajáttittasson ki és a telepeseknek az 1894: V. te. és az 1911: XV. te. rendelkezéseinek a mai nehéz viszonyokhoz mért módosításával hosszú lejáratú törlesztésre adja át.« Másik határozati javaslatom a következő (olvassa) : »A Nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy a gazdasági szakoktatás törvényes megvalósítása előtt sürgősen szervezzen a tanítók intenzivebb gazdasági irányú kiképzése céljából mezőgazdasági tanfolyamokat, hogy a törvény életbeléptetésekor megfelelő számú szakerő álljon készen a szakoktatás azonnal való megkezdésére.« »Mezőgazdasági szakiskola minden olyan községben létesítendő, amelynek lakói legalább 50°/o-ban földmiveléssel foglalkoznak.« »Minden iskola mellett már a jövő év tavaszán a tanítók vezetése alatt álló mintagazdaság létesítendő.« (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Héjj Imre jegyző : Temesváry Imre ! Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem egyetlen törvényjavaslat sem volt még a Nemzetgyűlés előtt, amely oly meleg érdeklődést és amellett oly különböző érzelmeket váltott volna ki a lelkekből, mint épen ez a törvényjavaslat. Az évszázados egészségtelen birtokmegoszlás már régóta követelte ezt a reformot, amelynek megvalósulását a háború és az azt követő nemzeti nyomor már csak siettette. Nem valószínű, hogy a javaslat általános elvei,