Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-120

A Nemzetgyűlés 120. ülése 1920 Texasban és főleg Louisíánában, ahol a farmok 60°/o-a épeií ebből az okból bérbe van adva. Hiába védjük meg azonban a családi otthon intézményével a földbirtokot az egészségtelen feldarabolástól az élők között való forgalomban, ha nem akadályozzuk meg ezt a földarabolást örökség révén, akkor két-három nemzedék mulva beállnak az elforgácsolóclás bajai : a kereset céljából egymástól elszakított családtagok között a családi kötelék meglazulása, a csekély tőkével folytatott alacsony színvonalú gazdálkodás, a parcellák árának hihetetlen magasra felverése. De meg a sok parcellabirtok mellett a határbarázdák, amelyekről tudjuk, hogy mindenféle kártékony rovarnak és növényi betegségnek fészkei, mint senki földje, igen nagy területet fognak elfoglalni. Épen ezért a javaslat igen helyesen gondoskodik arról, hogy a törzsöröklés, agrárjogunkban idáig szintén ismeretlen intézmények, meghonosításával mód legyen arra, hogy a birtok egy tagban örököltessék át. (Élénk helyeslés.) A törzsöröklés intézménye az agrárpolitikának szintén nagy vitakérdése. A világért sem akarok itt a kérdés részleteibe belebocsátkozni, de méltóztassék megengedni, hogy csak a legrövidebben jelezzem, — mert itt egy elvi újításról van szó — az e kérdéssel szemben elfoglalható álláspontokat. (Halljuk ! Halljuk !) A törzsöröklés kétségkívül hasznos eszköz arra, hogy megóvja a földbirtokot az egészségtelen elforgácsolódásnak imént ismertetett következményeitől. Elforgácsolódás esetén, — nagyon jól lehetett ezt látni a mult század negyvenes éveiben Württemberg nyugati tájain — a gazdálkodás színvonala mélyen alászáll. Sering professzor gyűjteményében igen érdekes adatokat olvashatunk arra nézve, hogy az u. n. Ilealteihmg, a természetben való osztály vidékein mint csökkent meg a szarvasmarha és lóállomány és mint szaporodtak el az alacsony színvonalú gazdálkodást jellemző jármos tehenek és a kecskék. Vannak, akik ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy hiszen Franciaországban a parasztbirtok nem forgácsolódott el túlságosan, pedig ott nem volt meg a törzsöröklés intézménye, azonban ezek ne felejtsék el azt, hogy ennek Franciaországban nagy ára volt, a nemzetsorvasztó egy- és kétgyermekrendszer lábrakapása, (Igaz! Ugy van!) és ne felejtsék el azt sem, hogy a túlságosan elforgácsolódott, életképtelen parcellák könnyű zsákmányai az üzéreknek és még latifundiumok keletkezésének is forrásai lehetnek. Franciaországban 1882—1920-ig a 300 hektárnál nagyobb birtokok területe megkétszereződött. Ezzel szemben a német törzsöröklés klasszikus földjén, Vesztfáliában, a törzsöröklés által egy tagban megóvott életerős parasztgazdaságok sűrű előfordulása felettébb egészséges színezetet ad az ottani földbirtokmegoszlás képének. K évi nov. hó 4-én, csütörtökön. 247 Hogy vájjon a törzsöröklésnek kedvezőtlen hatása van-e a népszaporodásra és a kivándorlásra, arra tudásunk mai állapotában határozott igennel vagy nemmel felelni nem lehet. Sering professzor, aki a kérdés egyik legalaposabb ismerője, kétségbe vonja a kivándorlásra való hatását. Ami pedig a népszaporodást illeti, én ugy gondolom, hogy a kisbirtoku emberben kifejlődhetik a hajlandóság a gyermekáldástól való tartózkodásra, akár van törzsöröklés, akár nincs. (Felkiáltások a jobboldalon : Már eddig is kifejlődött !) Ha van törzsöröklés, a birtokból kiszoruló örököstársak sorsán és azon való aggodalom folytán, hogy a törzsörököst majd agyon fogja nyomni az örököstársak kielégítésének terhe, ha pedig nincs törzsöröklés, a birtok elforgácsolódásától és az ivadékok elszegényedésétől való félelem miatt. A magam részéről egyéb tényezők mellett hajlandó vagyok a franciaországi népesség dekandenciájának egyik legfőbb okát épen ebben a tényben keresni. (Helyeslés.) De ezek szerint a kérdés mégis csak a törzsöröklés javára dől el, mert nélküle mi következik be ? Vagy szaporátlanság, vagy túlságos elforgácsolódás. Ellenben a törzsöröklés intézményét meg lehet honosítani olyan módon, amely véget vet ugy a törzsörökös, mint az öröklésből és az ősi birtokból kiszorult örököstársak sorsáért való aggodalomnak és ez : a járadékelv alkalmazásával földhöz juttatása a kisgazda földből kiszoruló gyermekeinek, amire hiszem, hogy a földbirtokreform javaslata módot is nyújt. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Ez a három uj intézmény, a járadéktelek, családibirtok és a törzsöröklés bizonyára nagy lendülettel fogja előbbre vinni a földbirtokpolitika célját, a nemzeti társadalom biztos alapját alkotó gazdaosztály megújhodását, megerősödését és fenmaradását. Az ő érdekeit, de egyúttal az egész nemzet érdekeit, méltatlan, hozzájuk nem illő elemektől megtisztítását célozzák, továbbá a föld jobb kihasználását, a sokat emlegetett többtermelés előmozdítását, a föld és megművelője között fennálló kapcsolatnak társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos bensőbbé, mélyebbé tételét szolgálják a javaslatnak azok az intézkedései, amelyek a földtörvény előnyeiből az arra nem való elemeket, az iszákosokat, rendbontókat, dologkerülőket, aljas bűncselekmények elkövetőit kizárják, amelyek a megváltással elsősorban a földjüktől hosszabb ideig távollevő abszentisták és a hanyagul gazdálkodók földbirtokainak igénybevételét rendelik el. A javaslat, főcélja szerint, a falu társadalmának békéjét, rendjét és felvirágzását szolgálja, de azért, amennyire a javaslat keretében lehet, igyekszik a_ városi lakosságnak is segítségére sietni két fontos problémának, a tejellátásnak és a lakáskérdésnek. — amennyire e javaslatban lehet, ismétlem — kielégítő, megnyugtató meg-