Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-119
226 A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920, Megjegyzem, hogy az egész lebélyegzést a Károlyi-kormány készitette elő, az akarta eszközölni. Bár hathónapi időnk volt rá és rendelkezésünkre állottak a körülöttünk levő államoknak a lebélyegzés körül szerzett tapasztalatai, mi mégis ilyen szimplex bélyegzőt használtunk fel. (Olvassa) : 4. Miért mulasztotta el a bankjegyeknek állami bankjegyekkel való kicserélését, amit pedig a békeszerződés amúgy is előir és amely mulasztása lehetővé tette hónapokon keresztül a bélyegzetten bankjegyekkel való visszaélést közgazdasági életünk mérhetetlen kárára? Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyin inister urnák. A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés! Ereky t. képviselő ur interpellációjára a részletesebb választ később fogom megadni. Kívánatosnak találom azonban, hogy most mindjárt felszólaljak, annál inkább, mert hiszen pénzünk helyzete nyugtalanítja általában az országot, amit most kihasználnak mindazok, akiknek érdekükben van, hogy nyugtalanítsanak, hogy ebből kifolyólag nem tudom miféle tőzsdei manipulációkat csinálhassanak. Le kell szögeznünk mindenekelőtt, hogy a sokat emlegetett zürichi árfolyam, amelyet sajnos, most már idebent is sokszor, mintegy a magyar korona termométerének néznek, abszurd árfolyam, amelynek igazán semmi befolyásának sem volna szabad lenni a mi gazdasági életünkre. Ma a zürichi árfolyam lesülyedt már 1"25 centimre. Ezzel szemben mi azt tapasztaljuk a mindennapi életben is, de épugy egész közgazdaságunkat figyelve is, hogy a magyar korona vásárlóereje sokkal magasabb. A magyar korona vásárlóereje, ha nem is akarunk nagyon optimisták lenni, 7—8 centiménak felel meg. Weiss Konrád : Nem kap érte az ember semmit ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Csak kuriózumképen mondom el, ugy tudom a mai Neue Freie Presse-ben volt megemlítve, hogy valaki Zürichben magyar lebélyegzett koronát akart vásárolni, de csak kisebb mennyiséget kapott és azt is S 1 /« centi me-mel volt kénytelen magában Zürichben megfizetni. Ereky Károly : Miért nem jegyzik igy ? B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ezek a differenciák mutatják, hogy itt, hogy ugy mondjam egy organikus zavar van, a pénzérték kifejezésénél, mely normális körülmények között nem volna meg, hiszen normális körülmények között a békében az arbitrázs, a kereskedelem, ezek a nagy ellentéteket ki tudták egyenlíteni. Most a mi helyzetünk rosszabb azért, mert ma nem fejlődhetik még szabadon koronánknak külföldi árfolyama sem, hiszen mi nem vagyunk még bekapcsolva a világforgalomba, mi ma még teljesen izolálva állunk itt. Összes pénzügyi . évi november hó 3-án, szerdán. tranzakciónk más országokon keresztül mennek, direkt tranzakciónk alig van. Koronánk külföldi árfolyamának folytonos csökkenését sok körülmény okozta. Nem akarok kitérni azokra a körülményekre, amelyeket annakidején a nyár folyamán már egy zárt ülésen itt külön jeleztem, amely körülmények sajnos megtermettek azt a mérges gyümölcsöt, amelyet akkor előre jeleztem. De a külföldi kurzusra természetesen nagy befolyással van a kereskedelmi mérleg. Egy olyan ország, amely kénytelen a sót behozni, a fát behozni, az ércet behozni, a szénnek egyrészét behozni és ame # ly sajnos nem rendelkezett olyan terméssel, hogy ezt egészen paralizálni tudta volna terményeinek kivitelével, az pénzének árfolyamát bizony nem tudja egykönnyen fentartani a külföldön. Magyarországnak más okokból is, mindenféle pusztítások okából sok beszerezni valója van külföldön. Ezeket a beszerzéseket is egy hanyatló értékű pénzzel vagyunk kénytelenek végezni, amennyiben kompenzációval nem lehet. Kompenzációval pedig az összes szükségletet bizony nem tudtuk kielégíteni. Sok helyről tették megjegyzés tárgyává már azt, hogy az úgynevezett exportvaluta beszolgáltatását miért kívánja a pénzügyministerium. Az exportvaluta beszolgáltatását mi nem kívánjuk akkor, ha a fél az ellen bármilyen észrevételt tesz, de mi kénytelenek voltunk és vagyunk ma is bizonA^os fokig külföldi fizetési eszközöket szerezni az állam számára, mert hiszen maga az állam meglehetősen nagy arányokban importál és kénytelen külföldi valutával fizetni. Minden szakember tudja, hogy az nem tesz különbséget a valuta romlásánál, ha én azt mondom annak, aki valamit kivisz, hogy azt a valutát, amelyet ő a külföldön megkap, szolgáltassa át nekem, vagy pedig — sőt ez a második eset még rosszabb — ha én, mint állam, a koronával megyek külföldre külföldi valutát keresni, megveszem és azzal fizetek. Orbók Attila : Zürichi kurzuson veszi az állam az idegen valutát! Weiss Konrád: Ha mi vásárolunk! (Felkiáltások a jobboldalon : Arról beszél !) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Ha a külföld vásárol, valutát ad és mi az exportengedélyt ahhoz kötjük, — de mondom nem mindig, csak bizonyos esetekben — hogy adja át nekünk a kereskedő azt a frankot, vagy livre sterlinget, amit kap az exportért, azért, mert az államnak szüksége van reá. Ha ezt nem tennők, kénytelenek volnánk a koronával külföldre menni és keresni pl. livre sterlinget, ami talán még jobban rontaná a kurzust. Koronánk külföldi kurzusának állását határozottan befolyásoló tényező az, hogy a mi koronánk a külvilág szemében még ma is össze van kötve az osztrák koronával. Hiszen értesültem róla, hogy egyes külföldi államokban nincsenek tájékozva még arról sem, hogy van külön
