Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-118
A Nemzetgyűlés 118. ülése 1920 feladata és törekvése az kell hogy legyen, hogy elsősorban magát az ipari termelést fokozza, mert csakis az ilyen irányú gazdasági politika eredményezheti azt, hogy ennek révén és ennek utján a közlekedést is javítani tudjuk. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni sziveskedjék. (Helyeslés jobbfelöl). (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Áttérünk az interpellációkra. Következik? Bródy Ernő jegyző : Csukás Endre ! Csukás Endre; T. Nemzetgyűlés! Tekintettel az interpellációk nagy számára, igen röviden NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VI. KÖTET, évi október hó 27-én, szerdán. 185 fogok interpellációmmal végezni s csak a lényegbe vágó dolgokat mondom el. Ennek a megcsonkított, kifosztott, szerencsétien Magyarországnak két olyan dolga van, amely értékkel bir és amelynek a termelése által remélhetjük majdan a valutánk megjavulását. Ez e két dolog pedig : a gabona és az állat. A gabonaforgalmat sikerült olyan rendeletekkel megakasztani, amelyek a célt egyáltalában nem szolgálják, sőt a gabonaforgalmat korlátozó rendeletekkel sikerült talán a gabona termelését majdnem teljesen kiirtani. Az állatforgalmat okos, bölcs rendeletekkel védi a földmivelésügyi minister ur és ezek az okos és bölcs rendeletek azt célozzák, hogy állattenyésztésünk minél hamarább elérje azt a fokot, amelyen a háború előtt volt ; hogy ez az állatállomány elérje azt a számot, ami a háború előtt volt, sőt azt esetleg felül is raulja. Ezeknek a védelmi intézkedéseknek és rendeleteknek én hive vagyok és nemhogy kárhoztatnám ezért a földmivelésügyi minister urat, hanem elismerésemet fejezem ki abban a tekintetben, hogy állatállományunkat a pusztulástói megvédeni akarja. És be kell azt vallani, hogy ez a szerencsétlen ország annyira kifosztatott az állatállományból; ez a szerencsétlen ország a legtöbb vidéken olyan sivataggá változik át rövid idő alatt, hogyha az állatállomány kellőképen el nem szaporodik, hogy a sivataggá váló ország területén nem remélhetünk termést, nem remélhetjük gazdaságunk fellendülését és nem remélhetjük azt, hogy valaha a mi pénzügyeink rendbejöjjenek. (Egy hang jobbfelöl : Mi semmit sem remélhetünk !) Azonban, t. Nemzetgyűlés, amidőn e védő intézkedéseket helyeslem, egyszersmind bátorkodom rámutatni azokra a dolgokra, hogy a ministeri rendelet ma már nem minden tekintetben felel meg a céljának és' elkerülhetetlen dolog az, hogy ezen a ministeri rendeleten változtatás történjék. T. i. Magyarországnak a nyugati vidékein az állatállomány — hála Istennek — annyira felszaporodott, hogy a békebeli létszámot nemcsak elérte, hanem azt felül is múlja, úgyhogy Magyarország nyugati részein az állatforgalmat korlátozó rendeletet fentartani most már határozottan káros. (Ugy van !) Mert mi történt? Az történt ugyanis, hogy ki van adva a tilalom a két éven alóli üszőborjuk levágatására, és csak azt az üszőborjút szabad levágni, amelyről a törvényhatóságnak első tisztviselője kijelenti állatorvosi vélemény alapján azt, hogy tenyésztésre alkalmatlan és levágható. Nagyon jól tudjuk, hogy ilyen borjú alig akad, minimális ezeknek a száma és akinek mégis van az istállójában ilyen borjú, annak rengeteg költségébe kerül, amig kihozatja ezen borjúhoz az állatorvost, beterjeszti ennek véleménye alapján a kérvényét az alispánhoz és ez az utánjárás olyan nagy költségekkel jár, hogy 24 Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Magyar Kázmér: T. Nemzetgyűlés! Sietek kijelenteni, hogy a minister ur válaszát tudomásul veszem. Nem egyszerűen veszem tudomásul, hanem hálás köszönetem kifejezése mellett. Interpellációm előterjesztésének oka az volt, hogy nem tudtam a végére járni, vájjon privátvasút-e ez, vagy nem privát vasút. Ha a helyzetet ugy ismertem volna, mint most, mikor a minister ur felvilágosított, megtaláltam volna az utat és módot arra, hogy kérdéseimmel az illetékes fórumokhoz forduljak. Bizonyos megjegyzéseket tudnék tenni a minister ur válaszára, azonban fentartom magamnak azt, hogy ezeket majd illetékes szakhelyen fogom megtenni. Ez nem tartozik a Nemzetgyűlés elé. Azok után a kijelentések után, amiket a minister úrtól hallottam, meg vagyok arról győződve, hogy mindent, ami lehetséges, kedvezően fognak elintézni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urnák Magyar Kázmér ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A földmivelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottságok előadója kíván jelentést tenni. Kenéz Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a földmivelésügyi, igazságügyi közigazgatási és pénzügyi bizottságok együttes jelentését a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvényjavaslatról tisztelettel benyújtani. (Éljenzés jobbfelöl.) Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annakidején napirendre tűzetni. (Élénk éljenzés jobb felől) Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annakidején napirendre fog tűzetni
