Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-118
161 A Nemzetgyűlés 118. ülése 192Ô, '. évi október hé 27-én, szerdán. a bizottságot is be kell ide vonni, mert elsősorban az van hivatva a javaslat megtételére. De ez igazán nem érdekes dolog. Annyi tény, hogy inkább az én képviselőm javasolta a cukorbizottságban, hogy a cukorbizottság ügyvezető igazgatója hivja fel az Árvizsgáló Bizottság urait, hogy vegyenek részt egy közös megbeszélésen, ami meg is történt. Ennek folytán az Árvizsgáló Bizottság kiszállt a legközelebbi cukorgyárba, a hatvani cukorgyárba, ott töltött egy napot ós az ott szerzett adatok alapján csinált egy kalkulációt. Kénytelen vagyok erre a kalkulációra is kitérni, mert hiszen főleg arra bazirozza vádjait a t. képviselő ur. Itt három kalkuláció van. Az egyik a cukorgyárak egyesületének a kalkulációja, amely 43 K-ás cukorárat hozott ki, amelyhez 3 K haszon van számítva. Azután a hatvani cukorgyárban szerzett adatok alapján az Árvizsgáló Bizottság kószitett egy kalkulációt, amely előbb 28 K 99 f-t hozott ki, átdolgozva pedig 30 K 76 f-t, de a haszonrészesedés számitásba vétele nélkül, mert az nem a# ő feladata volt. Végül a pénzügyministerium készített egy kalkulációt technikai foszakértőjével is, melyre nagyban és egészben bazirozódnak az Árvizsgáló Bizottság adatai is és amely 37 K 80 f-es termelési költséget számított ki, ehhez 2 K 80 f hasznot számított, tehát összesen 40 K 60 f-es cukorárat hozott ki. A kalkulációknál tisztán a hatvani gyárban eszközölt kalkulációt elfogadni a legnagyobb hiba lett volna — az ár nincs is még megállapítva — de ha ezt vettük volna alapul a cukorár megállapításánál, ez kétségtelenül nagy hiba lett volna, még pedig azért, mert a hatvani cukorgyár egyike a legrégibb cukorgyáraknak és egyike azoknak a cukorgyáraknak, amelyek legjobban dolgoznak. Még más szerencséje is van, t. i. az, hogy saját termelésű répa nagy mennyiségben áll rendelkezésére, ami szintén nagy mértékben javítja az ő kalkulációját. Az Árvizsgáló Bizottságnak természetesen nem az volt a célja, hogy cukorárat állapítson meg, hanem az, hogy momentán megállapítsa egy bizonyos árban az akkori termelési költségeket. Karafiáth Jenő : A legkeresztényebb gyár ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Amikor a hatvani cukorgyárba kiszállott, a cukorgyár még csak jóformán néhány nap óta működött. Mindenki tudja azt, hogy a cukorrépa nagyobb cukortartalmú a kampány elején és hogy a cukorrépa cukortartalma állandóan csökken. Az Árvizsgáló Bizottság ll°/o-os cukortartalmat állapított meg és 10%-os cukortartalmat vett alapul. Ennek alapján csinálta meg a kalkulációját. De megtörténik, hogy a cukor-kampány kihúzódik, mint ahogy tavaly is kihúzódott márciusig, és az idén is a szénellátási és a szállítási viszonyoktól fog függni, hogy mennyi időre húzódik ki. Reméljük, hogy a kereskedelemügyi minister ur mindent elkövet, hogy forszírozza a szénszállítást és hogy mentől gyorsabban lehessen a cukorrépát épen a cukortartalom megóvása szempontjából feldolgozni, de egy kalkulációnál ezt a reményt nem lehet mindenütt alapul venni, mert hiszen az is meglehet^ hogy a kampány kihúzódik január, februárig, sőt későbbi időpontig is kihuzódhatik, ha esetleg nehézségek következnek be. Alapul vette továbbá az Árvizsgáló Bizottság a hatvani cukorgyárnál történt kalkulációnál a hatvani cukorgyár nagyobb produkcióképességét ós a mennyiség tekintetében 3500 vagon répát vett alapul. Ámde Magyarországon a 14 cukorgyár közül 10-nek sokkal kevesebb répája lesz 3500 vagonnál, ugy, hogy egy 3500 vagonra alapított kalkuláció nem vehető alapul az összes cukorgyárakra vonatkozólag. Itt van a mezőhegyesi cukorgyár. 800 vagon répa az a maximum, amennyit a mezőhegyesi cukorgyár fel fog dolgozni, tehát világos, hogy a mezőhegyesi cukorgyárnál a kalkuláció szerint az önköltségi ár kitesz 52 K 13 fillért haszon nélkül. Épen olyan hiba volna tehát a legjobban dolgozó, a legnagyobb gyárak egyikét alapul felvenni és minden cukorgyárral szemben igy állapítani meg a cukor árát, mint amilyen hiba lenne a mezőhegyesi cukorgyár 52 K 13 filléres kalkulációját alapul venni ós igy dotálni az összes gyárakat. Nem is ez volt a célja, az Árvizsgáló Bizottság nem is arrogálja magának azt, hogy ez legyen a cukorár megállapításának alapja, ez csak egy adat azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján átlagosan kell a cukor árát megállapítani. De a cukorár megállapításánál egy másik szempontot is igen fontosnak tartok. At, közélelmezésügyi minister urnák legalább 4000—4500 vagon cukorra volna szüksége, hogy ugy ahogy elláthassa az ország cukorszükségletét. Pénzügy ministeri szempontból is rendkívül fontos az, hogy itt bent az országban mennél több cukrot gyártsanak, először is legfőképen azért, mert hiszen a valutánk nagyobb csökkenését épen a cukorimport idézte elő, mig ha fel tudjuk emelni cukortermelésünket, amint remélem, hogy eíobb-utóbb felemeljük annyira, hogy exportálhatunk is belőle, ez igen nagy előnyt jelent az országra nézve, amint Csehország is jóformán a nagy cukorexportra bazirozta pénzértékének javítását. A cukorárakat tehát pénzügyministeri szempontból ugy kell megállapítani, hogy ezt az ipart se szimpátiával, se antipatiával ne kezelje, hanem igyekezzék ezt az ipart régi magaslatára felemelni. Amint már emiitettem, ugy a háború alatt, mint a forradalmak, a bolsevizmus alatt a cukorgyárak nagyon el voltak hanyagolva, a reparaturák mind elmaradtak, ugy hogy a cukorgyárak termelőképessége alatta áll annak a magaslatnak, mint amelyen állhatna, ha kellő kezelésben lettek I volna a cukorgyárak.
