Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

161 A Nemzetgyűlés 118. ülése 192Ô, '. évi október hé 27-én, szerdán. a bizottságot is be kell ide vonni, mert első­sorban az van hivatva a javaslat megtételére. De ez igazán nem érdekes dolog. Annyi tény, hogy inkább az én képviselőm javasolta a cukor­bizottságban, hogy a cukorbizottság ügyvezető igazgatója hivja fel az Árvizsgáló Bizottság urait, hogy vegyenek részt egy közös meg­beszélésen, ami meg is történt. Ennek folytán az Árvizsgáló Bizottság kiszállt a legközelebbi cukorgyárba, a hatvani cukorgyárba, ott töltött egy napot ós az ott szerzett adatok alapján csinált egy kalkulációt. Kénytelen vagyok erre a kalkulációra is kitérni, mert hiszen főleg arra bazirozza vád­jait a t. képviselő ur. Itt három kalkuláció van. Az egyik a cukorgyárak egyesületének a kalkulációja, amely 43 K-ás cukorárat hozott ki, amelyhez 3 K haszon van számítva. Azután a hatvani cukorgyárban szerzett adatok alapján az Árvizsgáló Bizottság kószitett egy kalku­lációt, amely előbb 28 K 99 f-t hozott ki, át­dolgozva pedig 30 K 76 f-t, de a haszonrésze­sedés számitásba vétele nélkül, mert az nem a# ő feladata volt. Végül a pénzügyministerium készített egy kalkulációt technikai foszakértő­jével is, melyre nagyban és egészben bazirozód­nak az Árvizsgáló Bizottság adatai is és amely 37 K 80 f-es termelési költséget számított ki, ehhez 2 K 80 f hasznot számított, tehát össze­sen 40 K 60 f-es cukorárat hozott ki. A kal­kulációknál tisztán a hatvani gyárban eszközölt kalkulációt elfogadni a legnagyobb hiba lett volna — az ár nincs is még megállapítva — de ha ezt vettük volna alapul a cukorár meg­állapításánál, ez kétségtelenül nagy hiba lett volna, még pedig azért, mert a hatvani cukor­gyár egyike a legrégibb cukorgyáraknak és egyike azoknak a cukorgyáraknak, amelyek leg­jobban dolgoznak. Még más szerencséje is van, t. i. az, hogy saját termelésű répa nagy mennyiségben áll rendelkezésére, ami szintén nagy mértékben ja­vítja az ő kalkulációját. Az Árvizsgáló Bizott­ságnak természetesen nem az volt a célja, hogy cukorárat állapítson meg, hanem az, hogy mo­mentán megállapítsa egy bizonyos árban az akkori termelési költségeket. Karafiáth Jenő : A legkeresztényebb gyár ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Amikor a hatvani cukorgyárba kiszállott, a cukorgyár még csak jóformán néhány nap óta működött. Mindenki tudja azt, hogy a cukorrépa nagyobb cukortartalmú a kampány elején és hogy a cukorrépa cukortartalma állandóan csökken. Az Árvizsgáló Bizottság ll°/o-os cukortartalmat állapított meg és 10%-os cukortartalmat vett alapul. Ennek alapján csinálta meg a kalkulá­cióját. De megtörténik, hogy a cukor-kampány kihúzódik, mint ahogy tavaly is kihúzódott márciusig, és az idén is a szénellátási és a szállítási viszonyoktól fog függni, hogy mennyi időre húzódik ki. Reméljük, hogy a kereskedelemügyi mi­nister ur mindent elkövet, hogy forszírozza a szénszállítást és hogy mentől gyorsabban lehes­sen a cukorrépát épen a cukortartalom meg­óvása szempontjából feldolgozni, de egy kalku­lációnál ezt a reményt nem lehet mindenütt alapul venni, mert hiszen az is meglehet^ hogy a kampány kihúzódik január, februárig, sőt későbbi időpontig is kihuzódhatik, ha esetleg nehézségek következnek be. Alapul vette továbbá az Árvizsgáló Bizottság a hatvani cukorgyárnál történt kalkulációnál a hatvani cukorgyár na­gyobb produkcióképességét ós a mennyiség te­kintetében 3500 vagon répát vett alapul. Ámde Magyarországon a 14 cukorgyár közül 10-nek sokkal kevesebb répája lesz 3500 va­gonnál, ugy, hogy egy 3500 vagonra alapított kalkuláció nem vehető alapul az összes cukor­gyárakra vonatkozólag. Itt van a mezőhegyesi cukorgyár. 800 vagon répa az a maximum, amennyit a mezőhegyesi cukorgyár fel fog dolgozni, tehát világos, hogy a mezőhegyesi cukorgyárnál a kalkuláció szerint az önköltségi ár kitesz 52 K 13 fillért haszon nélkül. Épen olyan hiba volna tehát a legjob­ban dolgozó, a legnagyobb gyárak egyikét ala­pul felvenni és minden cukorgyárral szemben igy állapítani meg a cukor árát, mint amilyen hiba lenne a mezőhegyesi cukorgyár 52 K 13 filléres kalkulációját alapul venni ós igy dotálni az összes gyárakat. Nem is ez volt a célja, az Árvizsgáló Bizottság nem is arrogálja magának azt, hogy ez legyen a cukorár megállapításának alapja, ez csak egy adat azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján átlagosan kell a cukor árát megállapítani. De a cukorár megállapításánál egy másik szempontot is igen fontosnak tartok. At, közélel­mezésügyi minister urnák legalább 4000—4500 vagon cukorra volna szüksége, hogy ugy ahogy elláthassa az ország cukorszükségletét. Pénzügy ­ministeri szempontból is rendkívül fontos az, hogy itt bent az országban mennél több cukrot gyárt­sanak, először is legfőképen azért, mert hiszen a valutánk nagyobb csökkenését épen a cukorim­port idézte elő, mig ha fel tudjuk emelni cukor­termelésünket, amint remélem, hogy eíobb-utóbb felemeljük annyira, hogy exportálhatunk is belőle, ez igen nagy előnyt jelent az országra nézve, amint Csehország is jóformán a nagy cukorexportra bazi­rozta pénzértékének javítását. A cukorárakat tehát pénzügyministeri szempontból ugy kell megállapí­tani, hogy ezt az ipart se szimpátiával, se anti­patiával ne kezelje, hanem igyekezzék ezt az ipart régi magaslatára felemelni. Amint már emiitettem, ugy a háború alatt, mint a forradalmak, a bolsevizmus alatt a cukor­gyárak nagyon el voltak hanyagolva, a reparaturák mind elmaradtak, ugy hogy a cukorgyárak ter­melőképessége alatta áll annak a magaslatnak, mint amelyen állhatna, ha kellő kezelésben lettek I volna a cukorgyárak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom