Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-117
A Nemzetgyűlés 117. ülése 1920. évi október hó 26-án, kedden. 145 gyalázat, mint a másik! (Egy hang a jobboldalon: Ugy van! Gyalázat, hogy rekvirálni akar nah!) Taszler Béla : Tőlem nem hallott ilyen kifejezést a Nemzetgyűlésben ! Gaal Gaszton : A minister mondta, hogy szuronyheggyel is kipiszkálja a gabonát a magtárbél. Egyszerűen citált! Taszler Béla '. Akkor sem ismételem meg, ha a minister mondta! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre! Azt mondta, hogy gyalázat! Ez nem járja!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! A nagy zajban nem hallottam, hogy mi adott okot erre a felháborodásra, erre a zajra. Kérem a szónokot, méltóztassék megmondani, hogy melyek voltak azok a kijelentései (Felkiáltások a jobboldalon: Azt mondta, hogy gyalázat ilyeneket mondani!), amelyek ezt az ellenkezést keltették itt a baloldalon. (Nagy zaj.) Csendet kérek. Vasadi Balogh György : Nem értem az elnök ur kérdését. Elnök: Melyek voltak azok a kijelentések, melyeket a képviselő ur használt ? (Félkiáltások a jobboldalon : Nem ö használta !) Gaál Gaszton : Taszler azt mondta, hogy gyalázat! Elnök : Én a nagy zajban nem hallottam, hogy milyen kifejezéseket használt Taszler képviselő ur. Szíveskedjék azokat ismételni. Taszler Béla : Én csak annyit jegyeztem meg . . . (Felkiáltások -. Beszéd közben nem lehet !) Gaál Gaszton : Három ember egyszerre nem beszélhet ! Usetty Ferenc : G-aál G-aszton sem beszélhet, mig más beszél. (Zaj.) Vasadi Balogh György: Én csak ismételtem a minister ur szavait ! Elnök: Taszler képviselő urat a képviselő ur beszéde után fogom felhívni, hogy ismételje meg kijelentését ! (Állandó zaj.) Hornyánszky Zoltán : Ott vannak a gyorsírói jegyzetek ! Meg kell állapítani belőlük ! Miért vannak a gyorsírók? Elnök : Azok még nincsenek készen. Ne méltóztassék engem kitanítani! (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem a képviselő urat, tessék beszédét folytatni ! Vasadi Balogh György: Azért kellett ismételnem ezeket a szavakat, mert épen arra akartam rámutatni, hogy a kormánynak saját kijelentéso szerint áll megfelelő erő a rendelkezésére, hogy rendet teremtsen. Ha pedig ez igy van, akkor rendelkezésére kell állnia ezen erőnek arra a célra is, hogy az egyetemen is rendet teremtsen és a törvényt végrehajtsa. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Nem ismerek különbséget törvény és törvény között. Ha ,az egyik kötelez, akkor a másik is kötelez. Én igenis kijelentem, hogy azt, hogy az egyetemen ezek NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. az állapotok ilyen erőre kaphattak, semmi másnak nem tulajdonitom, mint annak, hogy ott nem tapasztaltak olyan erőt, mely ezen mozgalmakat visszaszorította volna mindjárt az első pillanatban. Láttuk más dolgoknál is, hogy ha a kormány erőteljesen nyúlt bele, azonnal csend és rend lett. Ezzel szemben itt hétszámra folytatódtak és folytatódnak még most is ezek a zavargások. Annak bizonyítására, hogy tényleg nincs még rend, felhozom a műegyetemen történt esetet, mely 21-ikén, tehát pénteken történt, amikor délután 5 órakor az előadás végeztével, az előadó tanár ur távozása után több katonaruhás műegyetemi hallgató igazoltatta a távozni készülő hallgatókat és mindazokat, akiknek nem volt karhatalmi igazolványuk, illetve, akik zsidók voltak, külön állították. Erre a zsidó hallgatók közül egyiket megkérdezték, tudja-e, hogy keresztény kurzus van, minek az alapján iratkozott be? (Mozgás.) Éz szerzett jogokra hivatkozott, mire az inzultáló kolléga tudomásukra adta, hogy zsidót a műegyetem épületében nem tűrnek meg. Herrmann Miksa: Pedig van! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Van épen elég, söt több mint kellene !) Vasadi Balogh György : Végre az illetőt felszólították, hogy igérje meg, hogy többé nem jön be az egyetem épületébe. Amidőn pedig nem volt hajlandó ezt az Ígéretet megtenni, ütlegelések közepette kikergették. Ez csak azt bizonyítja, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy még ma sincs rend és amikor interpellációmat előterjesztem. .. (Mozgás. Nagy zaj balfelöl és középen.) Kérem, ne tessék ilyeneket elkövetni és akkor nem lesz rossz hírünk a külföldön. Nem az agyonhallgatás teszi a konszolidációt. Ezt a példát, t. Nemzetgyűlés, csak annak igazolására hoztam fel, hogy még ma sincs nyugalom és rend, de nem a legkirívóbb példát hoztam fel, csak egy nagyon érdekes és jellemző példát. Interpellációmat, mely a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz szól, a következőkben terjesztem elő (olvassa) : »Hajlandó-e a minister ur a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karára és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényt teljes egészében végrehajtani és megszüntetni ott minden olyan visszaélést, zavargást, amely gátolja a törvényadta jogok alapján beiratkozni kívánókat a beiratkozásban és gátolja a rendes tanítás megkezdését ? Hajlandó-e a minister ur a szerzett jogok alapján felvételt kérők kérvényeit a törvény rendelkezéseinek megtartásával elbíráltatni és e célból biztositani az egyetemi tanárokból alakult bizottságok függetlenségét az ifjúság bármilyen irányú erőszakos befolyásolása ellen ? Hajlandó-e a minister ur minden hatásköri túllépést az egyetemi ifjúságnál vagy ennek bármelyik egyesületénél, szö19
