Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-117

A Nemzetgyűlés 117! ülése 1920. évi október hó 26-án, kedden. 135 B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyiüés 1 " Van szeiencsém benyújtani egy törvényjavaslaüot az adótól való menekülés meggát' lásáról. Kérem a törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz küldeni. Van szerencsém továbbá benyújtani a dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok után megállapított pénzbüntetések mértékének fel emeléséről szóló törvényjavaslatot, a melyet szintén kérek előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak kiadatni. Elnök : E két törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz fognak utasíttatni. Napirend szerint következik az inditványok indokolása. Soron van ? Frühwirth Mátyás Jegyző: Friedrich István! f Nincs itt !) Elnök : Utána ? Frühwirth Mátyás jegyző: Lingauer Albin! Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk !) Folyó évi április hó 28-án inditványt jegyeztem be a sajtótörvény reviziója tárgyában. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy lehetőleg rövidre összefoglalva elmondjam azokat az indokokat, amik engem ezen indítványnak bejegyzésére vezettek. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőhaloldalon:) Altalános felfogás az, hogy a reánk zúdult defaitizmusban, a forradalmak felidézésében sajnálatosan nagy szerepet játszott a sajtó. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A zsidó sajtó !) Méltóztatnak nagyon jól tudni azt, hogy a lapok egy része a forradalom kitörése alkalmával nem enyhíteni, hanem mérgesíteni, dühösitem igyekezett a hangulalot ; méltóztattak látni azt, hogy a sajtónak egy jelentékeny része minden habozás nélkül belevetette magát a legszélsőbb vörösség felé hajló agitáció karjaiba. Méltóztatnak látni azt, hogy a sajtónak ez a tevékenysége a sajtótörvény hiányossága folytán megtorlatlanul maradt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy van f Sajnos !) Az a szerencsétlenség, amely reánk szakadt, sürgősen kötelességünkké tenné azt, hogy a sajtót szabályozó törvényeket revizió alá vegyük ; revízió alá vegyük pedig nem megtorló és bosszúálló szándékkal, hanem jóakarattal, azzal a szándékkal, hogy megelőzzük azt, hogy a sajtó mégegy- \ szer ilyen téves irányokba eltévelyedhessen. Nem közigazgatási és büntetőjogi reformokra van itt szükség, uraim, hanem szükség ván arra, hogy a sajtót megvédelmezzük az önmaga emberei, a sajtó munkásai, a sajtó kiadóival szemben, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) megvédelmezzük a kapitalizmus túlkapásaival szemben (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és szélsőhaloldalon.) Mert ne méltóztassanak a sajtó hibáit mindig a szerkesztőségekben keresni, mert 99%-ban a hiba a kiadóhivatalokban, a kapitalista önzésben keresendő. (Ugy van! a hal- és szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Elhibázott dolognak tartanám, hogyha a sajtó felelősségre vonásával kapcsolatban bárki a sajtóval szemben való gyűlöletet , a sajtó megsemmisítésére való törekvést prédikálná. Nekem meggyőződésem az, hogy ä sajtó eltévelyedését a mi eddigi sajtótörvényünk helytelensége és általában a sajtószabadság helytelen értelmezése okozta. T. Nemzetgyűlés ! Az 1848-iki évi törvény a sajtószabadságot ugy határozza meg, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti. Egy teljesen téves felfogás alakult ki ennek nyomán, még pedig az, hogy a sajtószabadságot védtük mindig az államhatalommal, a kormánnyal szemben, de nem védtük meg sohasem a tulajdon munkásaival és a tulajdon birtokosaival szemben ; nem szabályoztuk kellőképen a sajtó munkásainak jogi viszonyát a kiadókkal szemben ; nem hoztunk kellő előrelátással biró törvényeket az ellen, hogy a sajtó megvehető ne legyen. (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Azt megakadályoztuk, hogy elnyomható ne legyen, de azt, hogy eladható ne legyen, nem akasztottuk meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy van ! Ez nagy baj volt !) Orbók Attila : Pausálé sajtó támadt. Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés •! Sajnálattal láttam azt, hogy az újonnan alakult Nemzetgyűlés és az újonnan megalakult kormány ennek a kérdésnek a tárgyalásában nem vágott be uj nyomokat; hanem maradt a régi csapáson. A sajtó munkássága tekintetében érdeklődött a papirellátás, a sajtónak anyagi ellensúlya iránt, nem érdeklődött azonban azon reformok iránt, amelyekre az egész sajtó áhítozva várt és pedig az autonóm sajtókamara iránt, amely hivatva lesz megtisztítani a sajtót, illetve módot adni a sajtó munkásainak arra, hogy önmagukat megtisztíthassák az oda nem való elemektől. (Ugy van'! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Továbbá nem érdeklődött kellőképen az iránt, hogy a kiadóknak és a hírlapíróknak jogviszonyát végre-valahára intézményesen és radikálisan rendeztesse, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ami sajtóintézkedést én nyolc hónap óta láttam, sajnálattal kell megállapítanom, hogy az másra nem vonatkozott, mint a papír ellátásra egyrészről, a cenzúrára másrészről. (Ugy van! Ugy van !) Orbók Attila : Mindkettő egyformán jól sikerült, a cenzúra és a papirellátás is. Lingauer Albin : Méltóztassanak nekem megengedni, hogy az általam levonandó konklúzió előzményeképen beszelhessek néhány szót sajtóállapotaink betegségéről. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Aki egészséget prédikál, az a betegségek előtt nem hunyhatja be a szemét. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy egyenesen, világosan megmondjam azt, hogy a cenzúra intézménye oly elfajulásokat mutat, olyan lehetetlen módon kezeltetik, hogy a magyar sajtó ennek következtében zsurnalisztikái értékben leromlott, tönkre-