Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920, De ezt a gabonát is fölösleges előre megőriebni, mert a barnaliszt a malomban egy rakáson megkeseredik és mire kiosztásra kerül a sor, élvezhetetlenné válik, holott ha nem volna hónapokon át raktározva, a barna liszt is nagyon megfelelő lenne. A kisgazda képviselőknek és másoknak is az volt a törekvésük, hogy erre való tekintettel a vidék csak búzával láttassék el, ha mindjárt kevesebbel is, mert így biztosítva lett volna, hogy az a falusi ember megkapja a maga jó kenyérlisztjét, főzőlisztjét, sőt nullás lisztjét is, ami — tekintve, hogy a nulláslisztnek negyvenkét korona az ára — a szegény embei számára úgyszólván elérhetetlen. Ez szociális szempontból is veszedelmeseméit azt a gondolatot ébreszti, mintha azért emelték volna a nullásliszt árát ilyen magasra, hogy a szegény ember abból ne ehessek. T. Nemzetgyűlés! Az. előbb emiitettem a pénzügyminister ur politikáját, aki, ugylátszik, a tengeriterméstój akarja valutánkat megjavítani, — ő ért hozzá, ő tudja, hogy lehet-e — de ha így folytatja, pénzünk értéke nemsokára a nullán alul »emelkedik«. (Elénk derültség.) Produktív munkát, aminő az eredményes termelés, ma az ország lakosságának csak igen kis része végez, a többi kormányoz, adminisztrál, agitál, árvizsgál, rekvirál, maximál, uszít, verekszik, rendet bont és rendet csinál, (Derültség.) dőzsöl és végrehajtja a termelő zaklatására kiadott rendeleteket. Ez a mai helyzet. Azt hiszem, ezt nem sokáig fogjuk folytatni, mert a vége egy nagy összeomlás lesz, amin nem segit a földreform sem, mert ha látja a földet igénylő, hogy munkája ugy sem fizetődik ki, nem fog földigényéhez ragaszkodni. Ha vasúton utazik az ember, de másutt is mindenütt, folyton azt hallja, hogy falun a boldogság, a jólét, pedig amint az előbb is mondottam, a falun bizony szükség és nyomorúság van. Azt mondják, hogy Budapesten van a nyomor, de itt azért az összes színházak, mozik, bárok, orfeumok, mulatók tele vannak, (Felkiáltások balfelöl : Zsidókkal I) jegyet egy héttel. előbb sem lehet kapni s miközben ezeknek a helyeknek látogatói ott bent szórakoznak, mulatoznak : az asztaluk tele van enni-irmivalóval. Előadás közben is dőzsölnek, mert nem tudják kivárni

5/ hogy közben ne élvezzenek valami ennivalót. Es én elhiszem, hogy van itt egy másik nyomor^is, amely nem látszik, (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) de meg merem kockáztatni azt az állítást, hoc y ha a budapesti legszegényebbeknek ingyen és nem pénzért, amint a földreformtervezetben van, adnának a falun hatszáz négyszögöles házhelyeket és azt mondanák nekik, hogy ezentúl a falun vagytok kénytelenek dolgozni, kijelentenék, hogy inkább maradnak továbbra is szegény pesti lakosok. (Felkiáltások balfelöl : Visszamennének Galíciába !) Falun ezt a mulatságot, ezt a nagy szórakozást mindenütt nélkülözik, de azért senki sem panaszkodik amiatt, hogy ez nincs meg. évi október hó 20-án, szerdán. 119 Ha behoznák a szabadkereskedelmet, az egyszeriben segítene az állapotokon, nem táplálná a lánckereskedelmet, nem sújtaná egyoldalulag az ország dolgozó polgárságát, akkor mindenki iparkodnék beszerezni azt, amire szüksége van. Ha igy haladunk.... . Friedrich István: Dehogy haladunk, visszafelé megyünk! Nagy Pál : . . . akkor a kommunizmus felé haladunk. (Felkiáltások half elöl : Azt már nem ! Nem oda akarunk menni!) Szijj Bálint : Csak részleges kommunizmus ! Nagy Pál : Mindezek után a következő interpellációt intézem a t. közélelmezési minister úrhoz (olvassa) : »1. Yan-e tudomása az igen tisztelt minister urnák arról, hogy a Bács megyéből magyar közigazgatás alatt maradt négy községre a 22.865/920. számu ministeri rendelet szerint, a korábbi 4787/920. számu ministerelnöki rendelet szerint beszolgáltatandó gabonának ötszöröse, vagyis 100 helyett 500 vagon vettetett ki beszolgáltatandó kontingensként, amely kontingens az össztermés több mint 50 százalékának elvételét, ezzel a mezőgazdálkodás, illetve a termelés és hizlalás lehetetlenné tételét jelentené? 2. Yan-e tudomá SS» cl tisztelt minister urnák arról, hogy ezen rendelet folyományaképen az ottani közigazgatási hatóság — bár jelentette a minister urnák, hogy kontignens beszolgáltatása lehetetlen, mégis az utasításhoz hiyen a rekvirálást elrendelte és ez folyamatban is van, sőt még a tengeri rekvirálása is ? 3. Yan-e tudomása a tisztelt minister urnák arról, hogy a rekvirálás nem sikerülte esetén, — bár a hatóság is tudatában van annak, hogy az be nem szolgáltatható — fegyveres, illetve katonai rekvirálást helyezett kilátásba? 4. Ha mindezekről tudomása van a tisztelt minister urnák, honnan szerezte azt az információt, amelynek alapján megötszörözte a korábbi kivetést, és lehetetlen követelésének teljesithetetlenségét renitenciának. minősítve, erőszakos katonai rekvirálással zaklatja a más oldalról is háborgatott termelőlakosságot? 5. Ha nincs tudomása, szándékozik-e mindezekről tudomást szerezni és intézkedni, hogy a termelés a szigorú rekvirálásokkal tönkre ne tétessék és a termelők alaptalan kivetésekkel ne zaklattassanak. 6. Yan-e tudomása a tisztelt minister urnák arról, hogy ott az adásvétele a tengerinek teljesen betiltatott és a nemtermelők a hizlalással fennakadtak, vagy tiltott utón kényszerülnek sertéseiknek tengerit szerezni ? 7. Hajlandó-e a tisztelt minister ur intézkedni, hogy ez a lehetetlen, káros intézkedés visszavonassák és meg ne ismétlődhessék ? 8. Yan-e tudomása a tisztelt minister urnák arról, hogy ott a gabona-átvevő közegeknek, bár a búzát fajsúly szerint fizetik, pontos fajsulymérőjük nincs, azt csak literrel és kiló-