Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

A Nemzetgyűlés 116. ütése, 1920. évi október hó 20-án, szerdán. 109 tem, részben azért, hogy az ottani emigrációnak bizonyos készkiadásait fedezzem, azt a pénzt is odakünn csak kölcsönképen fogadtam el, és mikor hazajöttem és itt már vagyonom felett rendel­keztem, első dolgom volt postán visszaküldeni : azt hittem, hogy ilyen módon becsület dolgában eléggé vértezve leszek az ellen, hogy ilyen aljas támadások ne érhessenek. Mindegy is lenne nekem, hogy ily szenny­lapok, amelyek arra vállalkoznak, hogy emberi becsületet gyilkoljanak, mit mondanak, (Helyes­lés.) azonban amit mondok, ez a fontos : nyilat­kozatot adtam ki a lapokban, tiltakozást az ellen, amivel engem meg akart gyilkolni, tiltakozást az ellen, hogy piszkos lábbal tapo­sott a közvélemény előtt két lelkiismeretlen újság, de a cenzúra egyszerűen nem engedte, hogy ezt a nyilatkozatot leadják (Felkiáltások jobb- és balfelöl : Hallatlan ! Disznóság ! Napi­rendre kell tűzni!) Bottlik József: Becsüietrablók! Barla-Szabö József: Bűntársak! (Felkiáltá­sok jobb- és balfelöl : Gyalázat ! Zaj. Felkiáltá­sok balfelöl : Napirendre kell tűzni !) Bottlik József: Aki felelős ezért, mondjon le! (Zaj.) Beniczky Ödön : Ezt nem lehet tűrni ! Meskó Zoltán : Beniczky miért tűrte el, mikor belügymjnister volt? Beniczky Ödön : Mit tűrtem el ? Rubinek István : Ugyanaz volt a helyzet tizenhárom hónappal ezelőtt, mint most ! Nincs szemrehányni való ; először tekintsünk vissza ! (Folytonos zaj.) Csernus Mihály: Akkor még a kezdet kez­detén állottunk! Sokkal rosszabb viszonyok voltak ! Rubinek István : De ne tegyenek szemre­hányást ! (Sréter István honvédelmi minister a terembe lép. Élénk felkiáltások a szélsöbalol­dalon és jobb felöl : Éljen Sréter ! Éljenzés és taps. ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mert különben kénytelen leszek az ülést felfüggesz­teni. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Most már ugy a t. Nemzetgyűlés, mint a közvélemény is abban a helyzetben lesz, hogy értékelheti, vájjon ebből a két társaságból, amely itt szembeállott egymással, melyik volt a tisztességes társaság. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Először a másik felet is meg kell hallgatni!) Én ebben megnyugszom és az Ítéletet nyugodtan várom. Igazán csak gratulálhatok hozzá, ha ellenségeim és az ellenem iró lapok ahhoz a táborhoz sze­gődnek, amely tábornak Dóbé volt a vezére. Még csak egy reputációs kérdéssel akarok foglalkozni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Itt job­bára civil emberekről volt szó. Még azok is, akiknek a katonasághoz közük van, ezek a visz­szaélő polgári nyomozó közegek, akik a katona­ságnál teljesítenek szolgálatot, szintén civilek. Sajnos azonban, szónak kellett esnie egy-két katonáról is. A velem szemben álló tényezők, t. i. azok, akiknek ez érdekük, már nem egyszer félre­magyarázták beszédeimet. Nem egyszer igye­keztek belemagyarázni az én szavaimba azt, hogy én a nemzeti hadsereget támadom olyan­kor, amikor tisztán csak egyesekről, egyesek vissza­éléseiről volt szó. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezért most eleve tiltakozom az ellen, t. Nemzet­gyűlés, hogy ez az azonosítás ismét megtörtén­jék. Méltóztassék elhinni, az azonosítást nem én csinálom a nemzeti hadsereg és ezen egyé­nek között, hanem mindig ezek a visszaélők, ezek a gonosztevők azonosítják magukat a nem­zeti hadsereggel (Igaz ! Ugy van!) s amikor őket bántja az ember, akkor kifelé a világba azt igyekeznek terjeszteni, hogy & nemzeti had­sereget bántják. (Ugy van!) En azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy sokkal inkább védi az ember a katonaság tekintélyét akkor, ha rajta van, hogy az ilyen elemeket mindenáron kidobassa a katonaság kebeléből. (Igaz ! Ugy van ! Éljen­zés és taps a Ház minden oldalán.) Mert nem­csak polgári, hanem katonai érdek is az, hogy ebben az országban végre rend legyen. Katonai érdek azért is, mert az egész gazdasági élet a jogrendtől függ és amint nekünk, a polgári lakosságnak a gazdasági rend szoliditása adja meg a bázist a megélhetésre, ép ugy a katona­ságra nézve is létfeltétel az, hogy itt gazdasá­gilag rendezett állapotok legyenek. T. Nemzetgyűlés ! Egy ország állapotát, egy kormányzat jóságát, de talán még egy tör­vényhozás jóságát is az méri meg, az ennek a grafikonja, hogy milyen annak az országnak a költségvetése. Ennek az országnak tiz milliárd deficitje van. Gaal Gaszton: Sokkal több! (Nagy zaj.) Rupert Rezső : Ezt tudomásul kell vennünk és végeznünk kell egyszersmindenkorra a dema­gógiával, végeznünk kell minden lelkiismeretlen­séggel és izgatással, (Igaz ! Ugy van ! a jobb­és baloldalon.) össze kell fognunk, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődhessenek. Mert azt látom, hogy amióta a világsajtó a Landau­esetet tárgyalja, ismét jelentékenyen megrom­lottak pénzügyi viszonyaink. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj és közbeszólások balfelöl. Elnök csenget.) Ezeket kötelességem volt elmondani. (Alta­lános helyeslés.) Mert akár elmondom, akár nem : a külföld erről tudomást szerzett, a kül­föld ezekről tudomást szerzett és talán sokkal rosszabb beállításban tárgyalta, mint a való­ságban van. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! En azt hiszem, ez az eset eléggé fontos arra, — mert nem egyedül áll, nem epizód, nem elszigetelt jelenség — (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások jobbfelöl : Rend­szer !) hogy a kormányhoz most már abban a reményben intézzem a következő interpellációt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom