Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-116
A Nemzetgyűlés 116. ütése, 1920. évi október hó 20-án, szerdán. 109 tem, részben azért, hogy az ottani emigrációnak bizonyos készkiadásait fedezzem, azt a pénzt is odakünn csak kölcsönképen fogadtam el, és mikor hazajöttem és itt már vagyonom felett rendelkeztem, első dolgom volt postán visszaküldeni : azt hittem, hogy ilyen módon becsület dolgában eléggé vértezve leszek az ellen, hogy ilyen aljas támadások ne érhessenek. Mindegy is lenne nekem, hogy ily szennylapok, amelyek arra vállalkoznak, hogy emberi becsületet gyilkoljanak, mit mondanak, (Helyeslés.) azonban amit mondok, ez a fontos : nyilatkozatot adtam ki a lapokban, tiltakozást az ellen, amivel engem meg akart gyilkolni, tiltakozást az ellen, hogy piszkos lábbal taposott a közvélemény előtt két lelkiismeretlen újság, de a cenzúra egyszerűen nem engedte, hogy ezt a nyilatkozatot leadják (Felkiáltások jobb- és balfelöl : Hallatlan ! Disznóság ! Napirendre kell tűzni!) Bottlik József: Becsüietrablók! Barla-Szabö József: Bűntársak! (Felkiáltások jobb- és balfelöl : Gyalázat ! Zaj. Felkiáltások balfelöl : Napirendre kell tűzni !) Bottlik József: Aki felelős ezért, mondjon le! (Zaj.) Beniczky Ödön : Ezt nem lehet tűrni ! Meskó Zoltán : Beniczky miért tűrte el, mikor belügymjnister volt? Beniczky Ödön : Mit tűrtem el ? Rubinek István : Ugyanaz volt a helyzet tizenhárom hónappal ezelőtt, mint most ! Nincs szemrehányni való ; először tekintsünk vissza ! (Folytonos zaj.) Csernus Mihály: Akkor még a kezdet kezdetén állottunk! Sokkal rosszabb viszonyok voltak ! Rubinek István : De ne tegyenek szemrehányást ! (Sréter István honvédelmi minister a terembe lép. Élénk felkiáltások a szélsöbaloldalon és jobb felöl : Éljen Sréter ! Éljenzés és taps. ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mert különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Most már ugy a t. Nemzetgyűlés, mint a közvélemény is abban a helyzetben lesz, hogy értékelheti, vájjon ebből a két társaságból, amely itt szembeállott egymással, melyik volt a tisztességes társaság. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Először a másik felet is meg kell hallgatni!) Én ebben megnyugszom és az Ítéletet nyugodtan várom. Igazán csak gratulálhatok hozzá, ha ellenségeim és az ellenem iró lapok ahhoz a táborhoz szegődnek, amely tábornak Dóbé volt a vezére. Még csak egy reputációs kérdéssel akarok foglalkozni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Itt jobbára civil emberekről volt szó. Még azok is, akiknek a katonasághoz közük van, ezek a viszszaélő polgári nyomozó közegek, akik a katonaságnál teljesítenek szolgálatot, szintén civilek. Sajnos azonban, szónak kellett esnie egy-két katonáról is. A velem szemben álló tényezők, t. i. azok, akiknek ez érdekük, már nem egyszer félremagyarázták beszédeimet. Nem egyszer igyekeztek belemagyarázni az én szavaimba azt, hogy én a nemzeti hadsereget támadom olyankor, amikor tisztán csak egyesekről, egyesek visszaéléseiről volt szó. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezért most eleve tiltakozom az ellen, t. Nemzetgyűlés, hogy ez az azonosítás ismét megtörténjék. Méltóztassék elhinni, az azonosítást nem én csinálom a nemzeti hadsereg és ezen egyének között, hanem mindig ezek a visszaélők, ezek a gonosztevők azonosítják magukat a nemzeti hadsereggel (Igaz ! Ugy van!) s amikor őket bántja az ember, akkor kifelé a világba azt igyekeznek terjeszteni, hogy & nemzeti hadsereget bántják. (Ugy van!) En azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy sokkal inkább védi az ember a katonaság tekintélyét akkor, ha rajta van, hogy az ilyen elemeket mindenáron kidobassa a katonaság kebeléből. (Igaz ! Ugy van ! Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Mert nemcsak polgári, hanem katonai érdek is az, hogy ebben az országban végre rend legyen. Katonai érdek azért is, mert az egész gazdasági élet a jogrendtől függ és amint nekünk, a polgári lakosságnak a gazdasági rend szoliditása adja meg a bázist a megélhetésre, ép ugy a katonaságra nézve is létfeltétel az, hogy itt gazdaságilag rendezett állapotok legyenek. T. Nemzetgyűlés ! Egy ország állapotát, egy kormányzat jóságát, de talán még egy törvényhozás jóságát is az méri meg, az ennek a grafikonja, hogy milyen annak az országnak a költségvetése. Ennek az országnak tiz milliárd deficitje van. Gaal Gaszton: Sokkal több! (Nagy zaj.) Rupert Rezső : Ezt tudomásul kell vennünk és végeznünk kell egyszersmindenkorra a demagógiával, végeznünk kell minden lelkiismeretlenséggel és izgatással, (Igaz ! Ugy van ! a jobbés baloldalon.) össze kell fognunk, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődhessenek. Mert azt látom, hogy amióta a világsajtó a Landauesetet tárgyalja, ismét jelentékenyen megromlottak pénzügyi viszonyaink. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj és közbeszólások balfelöl. Elnök csenget.) Ezeket kötelességem volt elmondani. (Altalános helyeslés.) Mert akár elmondom, akár nem : a külföld erről tudomást szerzett, a külföld ezekről tudomást szerzett és talán sokkal rosszabb beállításban tárgyalta, mint a valóságban van. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! En azt hiszem, ez az eset eléggé fontos arra, — mert nem egyedül áll, nem epizód, nem elszigetelt jelenség — (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások jobbfelöl : Rendszer !) hogy a kormányhoz most már abban a reményben intézzem a következő interpellációt,