Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

104 A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920. évi október hó 20-án, szerdán. megbotránkozva jelentik ki nyilatkozatukban ezek a tanuk, hogy Landau Adolf elkövette azt az aljasságot, azt a botrányt, hogy letérdepelt az utcán Sipos előtt és ott könyörgött, hogy az életét mentse meg. (Nagy zaj és mozgás.) Friedrich István : Borzalom ! Rupert Rezső : Ezek a nyilatkozó tanuk, akik Euzics Ferenc ügyvédet akarják menteni, mondják ezt. Ezek persze máskép fogják fel mint mi és mint — azt hiszem — minden más ember is, hogy mit jelent az, hogy botrányokozás, amikor egy szerencsétlen agyonvert ember az utcán letérdel és könyörög az életéért. Ezek erről elitélőleg nyilatkoznak, hogy letérdelt az utcán, könyörgött az életéért és Ígérte, hogy minden vagyonát odaadja, még csekket is csúsztatott egyiknek-másiknak kezébe, hogy segítse őt megmenteni. Persze, a csekket nem lehet sehol sem találni. (Mozgás.) Méltóztassék csak elképzelni, hogy e mögött a tabló mögött, e mögött az élőkép mögött, hogy egy ember ott térdel az utcán, ott könyörög az életóért, micsoda szörnyűséges háttér rejtőzködik. (Nagy zaj és mozgás. Egy hang a jobboldalon : Valóságos Ázsia !) Annyit azonban ez a kínzás mégis elért, hogy Euzics nem kaphatta meg az értékeket, mert nem kaphatta meg Landauékat, közben pedig szeptember 21-ikének egész napja hiába telt el, . . . Friedrich István : Hogyan lehet ez ? Rupert Rezső: . . . mert akkor már az ügyészség is, a rendőrség is segítségére sietett a Landau-családnak. Akkor már a Landaucsalád is bátrabban kezdett viselkedni ós nem volt hajlandó kötélnek állni, ugy hogy Euzics ur 21-én az autóját, amelyen össze-vissza száguldozott, már nem tudta kifizetni, hanem autótaxijával odaállított az öreg Landau Salamonnak, a meghalt (Mozgás.) Landau Adolf bátyjának üzlete elé és ott ráordított az öreg emberre, hogy fizesse ki az automobilt. Ezután köszönés nélkül eltávozott. Persze, a szegény öreg ember, aki napok óta a tortúrák kálváriáját járta, mit tehetett egyebet, mint hogy kifizette a 7—800 koronára rugó autó-számlát, Euzics ur pedig szépen ellógott. Budaváry László: Mi köze mindennek a katonai bírósággal? Az interpellációt azon a cimen jegyezte be ! (Zaj és mozgás a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek, képviselő ur. Ha a képviselő ur azt hiszi, hogy ő a ministerelnök, akkor feleljen • az interpellációra. (Helyeslés. Taps.) Huszár Károly: Ezt nem lehet mentenie senkinek sem ! Gyalázat ! (Igaz ! Ugy van !) Budaváry László : Majd én megmondom a véleményemet ! (Mozgás.) Elnök: Csendet kérek, Budaváry képviselő ur! Ez ez eset a legnagyobb figyelmet érdemli. (Helyeslés. Taps. Felkiáltások : Éljen az elnök !) Drozdy Győző : Csak cinkosok pártolhatják ! (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások : Nem vagyunk szovjet képviselők! Háromszoros fizetési) Friedrich István : Ez az első felvonás. A többi még jön. Majd én hozom a második felvonást. (Egy hang a jobboldalon; Én isi) Rupert Rezső : Euzics Ferenc ezen a napon arra szorítkozott, hogy ultimátumot küldött a családnak, hogy ha aznap este nem kapják meg a milliókat és az 500.000 koronát, Izsákra kerül Landau Adolf és fia. Szeptember 21-én én eleget teendő a család utasításának, elvettem Zilahy Gézától, aki már nem akart jótállni érte, attól való féltében, hogy a katonai nyomozók erőszakkal megjelennek, a Wertheim-szekrény kulcsát, amelyben a milliók őriztettek. O átadta nekem a kulcsokat, hogy őhozzá ne jöjjenek értük. A kulcsok tehát nálam voltak, ennek dacára azonban Euzics Ferenc, Sipos Kamilló, Danszki Mihály főhadnagy és a többiek mégis mindig azt mondják, hogy a Landau-család ekkor 22-ére igérte azt, hogy a milliókat átadják, és hogy Zilahy Géza még 21-én este is biztatta Ruzics Ferencet, hogy másnap mindent megkap, akkor, amikor Zilahy Géza már régen nem rendelkezett az értékek felett, mikor Zilahy Géza már régen nem volt abban a helyzetben, hogy ezt az állítólagos igéretét beválthassa. (Mozgás balfelöl.) Elnök : Kérem Gunda képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni, mert nem hallom a szónokot. Rupert Rezső: Most jön a legérdekesebb. Ezt az egész esetet, ezt az 500.000 koronával való megzsarolást és a többit is, a hivatalos résztvevő Danszki főhadnagy és társai, Balla őrnagy is, aki aláirt, illetve láttamozott egy nyilatkozatot, ugy akarják feltüntetni, hogy evvel Landau Elemért és Zilahy Gézát csak lépre akarták csalni, és hogy Euzics nem akart komolyan zsarolni, hanem csak agent provocateur volt. (Mozgás.) Elnök : T. képviselő urak, én nagyon elismerem, hogy az eset felháborító, de kegyeskedjenek csendben maradni, mert különben nem hallom a szónokot. (Helyeslés.) Rupert Rezső: Szóval, a Ruzics elleni ügyben ott vannak a nyilatkozatai Danszkinak és Síposnak is — akit a katonaság időközben elfogott — amelyek szerint Ruzicsnak, aki csak agent provocateur volt, a célja csak az volt, hogy Landauékat lépre csalja. De ebben az esetben nem lehet megérteni, miért volt szüksége a kémkedő, a bellázadást szitó és nem tudom, miegyebet cselekvő szegény zsidó bűnét súlyosbítani azzal, hogy családjából egy-két tagot lépre csaljanak, hogy agent porovocateurrösködés utján ezekkel a megvesztegetés bűntettét követtessék el. Mindenesetre Danszki és Sipos így akarják menteni magukat, illetve Ruzicsot, Hogy mennyire nevetséges ez a védekezés és hogy mennyire komolyan akartak zsa-