Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

100 A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920. évi október hó 20-án, szerdán. udvariasabb formák között, Landau Adolf könyör­gésére jött létre ez a szerződés, (Mozgás a balol­dalon.) olyan módon, bogy Ruzics Ferenc ügy­véd nem akarta megkötni ezt az egyezséget, ha­nem Landau könyörgött neki, bogy kösse meg. (Mozgás.) Ekkor már én is be voltam avatva a dologba, én is szaladgáltam a minister urakhoz, hogy itt baj van, hogy itt a katonabecsü'et címe alatt és a katonaságnak esetleg nagy erkölcsi ká­rára visszaéléseket akar elkövetni egy-két gonosz­tevő, segitsenek, akadályozzák meg mindazt, ami itt készül, de természetesen egypár pillanat alatt ezt nem lehetett megtenni, különösen, mert este jutottam csak ahhoz, hogy referáljak ezekről a dolgokról. Tehát ez kellett, hogy haszontalanul múljék el még 20-a is, amikor én ezekről az ese­ményekről értesültem. Ruzics Ferenc ügyvéd közben megtelefonál tattá Landau Adolf, illetve öccsének pincéjébe hogy egy ilyen szerződést kö­töttek, egy Ruzics Ferenc nevű ügyvéd meg fog jelenni és mindazt, ami ebben az egyezségben le van irva, a rengeteg értéket, autót, ékszereket, pénzt, mindent adjanak ki az ő kezeihez. Az ügy­véd meg is jelent. Akkor igen sokan voltak ott a pincében jelen, volt vagy hét tanú, ugy hogy ez mind tanukkal igazolható. Közben már megérke­zett előzetesen Landau Adolfnak a. fogházban melléje adott ügyvédje, Zilahi Géza nevű ügyvéd s ezek tanácskoztak, hogy mitévők legyenek, hogyan csinálják a dolgot. Landau Elemér, a sze­rencsétlen Landau Adolf unokaöccse azt mondta ; kérem, én nem mehetek bele ebbe, bár ez a nagy­bátyám irása és telefonon értesitettek, hogy ezt a rengeteg értéket adjam ki, szeretnék nagybá­tyámmal beszélni. Ruzicsnak semmi kifogása nem volt ez ellen — ez este volt már hét óra táj­ban — és azt mondta : tessék, jöjjön ki. Útközben, mikor a taui-áliomásra mentek, Landau Elemér kérlelte az ügyvédet, hogy szabadítsa ki, mentse ki nagybátyját, aki ártatlan. Ruzsics Ferenc erre azt mondta Zilahi ügyvéd jelenlétében, — aki ezt szintén tanusitja — hogy kiszabadítja, de ahhoz sok - pénz kell, (Mozgás.) neki 500.000 K kell ehhez, mert meg kell vesztegetnie a vezérkarban is egyeseket. (Mozgás.) Huszár Károly: Szervezett rablóbanda! Rupert Rezső: Hiszen majd méltóztatik meglátni, hogy micsoda gyalázatos visszaélés tör­tént itt a katonasággal szemben a katonaság szine, neve alatt, ugy hogy majd épen a katonaságnak lesz érdeke itt nagyon alapos tisztogatást csinálni. (Helyeslés.) Rassay Károly : Egyszer már csinálja meg ! Szabóky Jenő : Az is fiskális ! (Mozgás.) ~ Rupert Rezső : Bocsánatot kérek, azt hiszem t. képviselőtársam sokkal több tisztelettel és Ízlés­sel adózhatna velem szemben akkor, amikor én vagyok az, aki ezt az ügyvédet a legmélyebben a legnagyobb felháborodással ítélem el. Szabóky Jenő: Szomorú az, hogy ilyen ügy­védek vannak ! (Mozgás.) Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak látni, ez a dr. Ruzics ügyvéd csak ugy ki-bej ár a kelenföldi laktanyába. (Mozgás a baloldalon.) Friedrich István : Hogyne, hisz ez igy van ! (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mentali­tásukat irányítják! (Mozgás.) Rupert Rezső : Landau Elemérnek azonban mégis kétségei támadtak útközben és megkér­dezte Ruzicsot, hogy beengedik-e őket a lak­tanyába ilyen késő éjjel. Az ügyvéd azt mondta : beengednek, de biztonság okáért vigyük magunk­kal Sipos Kamiilót. (Mozgás.) Dr. Sipos Kamilló, aki napról-napra elverte ezeket a szerencsétlene­ket, minden nap puhította őket, ez a szadista gaz­ember, akiről a katonaságnak is ugyanez a véle­ménye, akiről kiderült a hadbíróság előtt, hogy csakugyan ilyen . . . Elnök : Képviselő ur, azt méltóztatott mon­dani, hogy Sipos ügyvéd ur gazember. . . (Fel­kiáltások ; Nem ügyvéd ! Főhadnagy !) Rassay Károly : Ismeretlen foglalkozása egyén! Elnök : ... ez a kifejezés nem parlamentáris. Rupert Rezső: Tisztelettel bocsánatot kérek a Nemzetgyűléstől, hogy ezt a kifejezést használ­tam, de méltóztassék az én lelkiállapotomat meg­érteni . . . (Helyeslés a baloldalon.) Drozdy Győző: Akasztófára vele! Rupert Rezső: ...aki ennek az embernek sokféle gonosztettével régóta foglalkozom és aki majd bátor leszek itt átadni a honvédelmi minis­ter urnák egy írást, amelyből az tűnik ki, — hir­telen nem találom — hogy ez az ember odalenn Szegeden a nemzeti hadsereg ellen dolgozott, illetve ott egy szegedi katonatanácsot . . . szóval a magyarságot denunciálta a franciáknál. Ebből majd kitűnik, bogy ez a Sipos Kamilló, ez a ga­vallér . . . (Mozgás.) Dinich Vidos : Most pedig elszökött Heltai után ! Rupert Rezső: ... aki a mostani kurzus szol­gálatában állónak igyekszik feltűnni és valameny­nyiünknél nagyobb keresztény és nemzeti érzésű ember, annakidején Szegeden gyengíteni igyeke­zett bennünket. Elnök : Én a képviselő urat épen ezért nem utasítottam rendre, csak arra figyelmeztettem, hogy kifejezése nem parlamentáris. Rupert Rezső: Tisztelettel és köszönettel veszem ezt és a Háztól, amennyiben akaratlanul használtam ezt a kifejezést, tisztelettel bocsánatot kérek. Meskó Zoltán : Ha gavallérnak mondja, akkor is fogjuk tudni, hogy kicsoda. Friedrich István : A belügyi államtitkárnak módjában van intézkedni. Meskó Zoltán : En intézkedtem is ! Rupert Rezső : A belügyi államtitkár úrról meg kell jegyeznem, hogy ő tényleg sokat segített nekem is. (Tetszés.) Friedrich István : örömmel vesszük tudomásul. Meskó Zoltán : Egy percig sem maradnék a helyemen. (Élénk helyeslés.) Friedrich fstván : Ez már beszéd !

Next

/
Oldalképek
Tartalom