Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-94
A Nemzetgyűlés 94. ülése 1920. évi augusztus hó 31-én, kedden. . 87 között le óhajtom és le fogom szegezni, hegy ha valakinek, hát Csizmadia Sándornak nincs joga a magyar munkásság nevében a magyar nemzet törvényházában egy hangot sem mondani Î (Helyeslés és taps balfelöl és a középen.) Huber János: Ugy van ! Somogyi István : Nincs annak a Csizmadia Sándornak, aki a magyar munkásság erkölcsének lazításából, a magyar munkásság lelkének üresitéséből évtizedeken keresztül élt, abból csinált magának pozicziót, abból lett államtitkár ! Elnök .' Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék személyeskedni, mert akkor Csizmadia képviselő ur is szót fog kérni e címen. Somogyi István: Én csak egyet, akarok leszegezni. Én talán nem tudom megmutatni azt a kaszát, amelyet Csizmadia Sándor képviselő emiitett, de azt mondhatom, hogy avval ő époly kevéssé tud kaszáim, mint ahogy én tudok, mert ő is Budapesten élte le életét. Csizmadia Sándor : Jöjjön ki ! (Zajos derültség.) Somogyi István : A másik az, hogy azt mondja, hogy ő 30 esztendeig munkálkodott, én pedig nem munkálkodtam. T. Nemzetgyűlés ! Csizmadia Sándor képviselő ur államtitkársága idején, az ő égisze, az ő kormányzósága alatt, az ő saját elvtársai verték be a fejemet, amikor még kommunizmus nem volt £Z országban. Ez a Csizmadia Sándor fedezte, hogy enyhén, nagyon enyhén fejezzem ki magamat, azt a minőátheteílen terrort, amely november 1-től március 21-ig békóba kötött minden gondolatot. Csizmadia Sándor elment haza, mint fáradt államtitkár és felébredt mint iépb:'z':os, és mint nyugalmazott népbiztosnak nincs joga a magyar nemzet törvényházában, amely a keresztény, nemzeti organizációt akarja, senkit leckéztetni ! Én csak ezt akartam megmondani, hogy itt vannak a magyar földmives osztálynak, a magyar ipari munkásságnak, az intelligenciának képviselői és nem fogjuk soha megengedni, hogy Csizmadia Sándorok vindikálják maguknak azt, hogy csak ők a patentirozott képviselői a magyar munkásságnak ! (Elénk helyeslés és taps balfelől és a középen.) * . Elnök: Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a törvényjavaslat elmét felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Ki jelentkezett szólásra ? Kontra Aladár jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Miután konstatálom azt, hogy a bot már huszcn'áttel győzött (Derültség, mozgás), régi parlamenti szokás szerint a címnél próbálok reflektálni azokra, amiket különösen az igar§ágügyirinister ur mondott. T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyminister ur és az előadó ur is az árdrágítással hozták összeköttetésbe a botot. Én már egyszer kifejtettem azt, hogy e miatt nem kellett volna ide egy uj törvényjavaslatnak jönni, miután a botbüntetés már az árdrágításról szóló törvényben szabályozva van. Ez az árdrágitásról szóló törvény hónapok óta, életben van. Annak idején volt szerencsém megmondani, hogy nem fognak semmit sem érni vele. Ma konstatálom azt, hogy mióta az árdrágitásról szóló törvény életbelépett, azóta az árak rohamosan emelkedtek. Büntetőtörvényekkel az árdrágítás folyamatát megváltoztatni és megakasztani nem fogjuk tudni. Ereky Károly : Nem erről van szó ! A gaz árdrágításokról van szó ! Bródy Ernő: Árdrágító-törvényekkel nem lehet megakasztani az árdrágítás folyamatát. A gazdasági helyzetnek kell megváltozni, a munkaképességnek, a munkakészségnek, a produkciónak kell megváltoznia, azzal idézzük elő a helyzet változtatását, nem pedig botbüntetéssel és hasonló törvényekkel. Ez nemcsak speciálisan magyar jelenség, ez világjelenség. Budaváry László : Ahol csak zsidók vannak, mindenütt jelenség ! Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, Budaváry t. képviselőtársam azt mondja, hogy ahol csak zsidók vannak, ott van árdrágítás. Budaváry László : Igen ! Bródy Ernő : Hát én nem tudom, hogy Franciaországban és Angol országban mennyi zsidó van, (Felkiáltások : Sok !) de azt tudom, hogy.az egész világon drágaság van. Miért van drág?ság ? (Felkiáltások : Sok a zsidó I) Azért van drágaság, mert kevés a kinálat és nagy a kereslet. Ez egy egyszerű gazdasági törvény, ezt méltóztassék megtanulni. Akkor látni fogja t. képviselőtársam, hogy az ilyen beszédekkel, amilyeneket t. képviselőtársam mondani szokott, nem viszik előbbre Magyarország ügyét. Akkor viszik előbbre Magyarország ügyét, hogyha munka lesz, ha üres beszédek helyett dolgozni fognak az emberek. Előbbre fogják vinni Magyarország ügyét, ha szabad lesz a kereskedelem, mert, bocsánatot kérek, most a tisztességes kereskedelem mindenfelől visszahúzódik, önök azt tapasztalhatják és azt láthatják, hogy aki becsületes, tisztességes ember, aki egy életet eltöltött tisztességben és becsületben, az nem fogja magát annak kitenni, hogy bot bűnt etessél bünteseék. Somogyi István előadó : Akkor már elértük a célt ! Bródy Ernő : Ha senki más nem teszi, azok tz emberek, akiknek nincs veszteni valójuk, azok próbálnak talán csinálni dolgokat ; de azok, akiknek van veszteni valójuk, tisztességesek és becsületesek, visszahúzódnak azon modor folytán, amit épen Budaváry t. képviselőtársam itt a parlamentben meghonosított. Hát engedelmet kérek, én csak azt akarom mondani, hogy büntetőtörvényekkel e kérdést elintézni nem fogjuk. Hivatkozom arra, t. Ház, hogy folytonosan emelkedik a drágaság. Tehát mit értek el a büntetőtörvénnyel ? Hivatkozom arra, hogy maga az állam is az árdrágítók sorába tartozik. (Egy hang középen : Szigorúsággal kell
