Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-94
M À. Nemzetgyűlés 94. ülése 1920. évi augusztus hó 31-én, kedden. En hajlandónak nyilatkoztam mindazon objektiv észrevételeknek helyt adni — és ezen Ígéretemnek eleget is tettem — amelyek itt előterjesztettek. Épen ezért a javaslatnak mindazon rendelkezéseit, amelyek esetleg aggodalmat kelthettek volna egyesek gondolkozásában, vagy kihagytam, vagy módosítottam. Ezekre nézve a részletes tárgyalás során leszek bátor konkrét előterjesztéseket tenni. Mégis, hogy a t. Nemzetgyűlés már előre lássa, hogy mik ezek a rendelkezések, megjegyzem, hogy az egyik főrendelkezés az, hogy a 7. §-t teljesen elejtettem. (Felkiáltások a középen: A részletes tárgyalás keretébe tartozik !) Azonkívül az 1. §-nál, a bűncselekmények felsorolásánál csupán olyan bűncselekményeket vettem figyelembe, amelyeknek elkövetőire igazán senki sem mondhatja, hogy ők szigorú büntetést nem érdemelnek és amelyeknek elkövetőire igazán nem lehet azt mondani, nem lehet ugy beállítani a dolgot, hogy ezeket a bűncselekményeket az állam polgárainak egy bizonyos köre, esetleg pl. a gazdatársadalom tagjai követnék el. (Zaj. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk.') Különösen utalva az árdrágító visszaélésekre, visszaállítottam azt a szöveget, — csak jogilag egy kissé másként megkonstruálva — amely szöveg eredetileg az árdrágítókról szóló törvényben volt benne, vagyis hogy nem egész általánosságban minden árdrágítóra lehetne kiszabni a botbüntetést, hanem csupán csak arra, aki árdrágítással üzletszerüleg foglalkozik. (Helyeslés balfelől.) Mar pedig azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy senki sem gondolhatja, még gondolatban sem tételezheti fel, hogy a mi magyar gazdatársadalmunk tagjai árdrágítással üzletszerüleg foglalkoznak. (Helyeslés.) Épen azért kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal-oldalon.) Elnök : Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister ur kíván szólani. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyminister ur szíves volt itt kiemelni azokat a részleteket, amelyek 'hivatottak azoknak az aggodalmát lecsökkenteni, akik a javaslat iránt bizonyos jogos aggodalmakkal viseltettek eddig. Egyáltalában jobbról is, balról is tiszteletreméltó egyének és tiszteletreméltó meggyőződések küzdenek egymással, ugy hogy ebben a tekintetben a kormánynak az volt az álláspontja és az ma is az álláspontja, hogy ezt a kérdést szabadjára hagyja, (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl.) és ebben a tekintetben semmiféle konzekvenciát nem von le. Mindenesetre azonban legyen szabad a t. Nemzetgyűlés becses figyelmébe ajánlnom azt a körülményt, hogy az országban, igenis, van egy erős közhangulat, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) amely már az első törvényjavaslatnál, az árdrágításról szóló törvényjavaslatnál is megnyilatkozott, amelynek következménye volt az, hogy ott már anticipiálódott a botbüntetés behozatala. (Mozgás.) Ez a közhangulat igen erős odakünn és épen ennek a nyomása alatt nyújtotta be a kormány a szőnyegen lévő javaslatot. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Miután pedig azt hiszem, hogy azok ggodalmak, amelyek épen a falu részéről felmerültek, hogy itt nem csak azok jutnának e törvény büntető határozatai alá, akikre azok igazán vonatkoznak, hanem olyanok is, akikre tulajdonképen e törvény alkalmazását maga a kormány' és maguk a törvényalkotók sem gondolták és szándékolták ; miután — ismétlem — ez az aggodalom az én nézetem szerint az igazságügyminister urnák javaslatba hozandó módosításai révén teljesen eliminálva van: a magam részéről is arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadni és a tulajdonképeni döntést a részletekre hagyni. (Zajos helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon. Ellenmondások jobbfelöl. Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Csizmadia Sándor: Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök : Majd a szavazás után méltóztassék a személyes megtámadtatás címén szót kérni. De most már megkezdtem a kérdés feltételét. Következik a határozathozatal. Kerekes Mihály: Névszerinti szavazást kérünk ! Elnök: Méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdés ugy tétessék fel, hogy a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló igazságügyministeri javaslatot teszem fel szavazásra olyképen, hogy akik megszavazzák: igennel, akik pedig nem szavazzák meg : nemmel szavaznak ? (Igen !) Miután harmincnál több képviselő névszerinti szavazást kért, felkérem a jegyző urat, szíveskedjék az aláírási ivén lévő képviselők neveit felolvasni, annak megállapítása végett, hogy az illető képviselő urak jelen vannak-e. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Tessék csengetni !) Kontra Aladár jegyző (olvassa a névszerinti szavazást kérő • képviselők névsorát). Elnök : Miután több mint 30 képviselő jelen van azok közül, akik a névszerinti szavazást kérték, a névszerinti szavazást elrendelem. A házszabályok 229. §-a értelmében, mielőtt a névszerinti szavazásra áttérnénk, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Mielőtt a névszerinti szavazást megkezdenők, ki fogom húzni azt a 'betűt, amelylyel a névsorolvasás meg fog kezdődni. »S« betű.
