Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-93

64 A Nemzetgyűlés 93. -ülése 1920. rámutatna, egyikünkre-másikunkra : »Te, te vagy az az ember, aki megérdemli!«'. Azért mi Ítéletet ne mondjunk künn a sokat szenvedett nemzetünk fiai felett. Patacsi Dénes : Bűnhődjön a bűnös ! Szalánczy József: T. Nemzetgyűlés! Én is csak röviden akarok szólni. e botbüntetés ellen. Hiszen minden kerület ugy küldötte ide be a képviselőjét, mint annak a kerületnek apostolát. Hát, t. Nemzetgyűlés, apostolság-é: az, apostoli .szellem-e az, hogy mi bottal forduljunk hazánk fiai ellen ? . , Dánér Béla: A zsidók ellen, nem magyarok ellen ! Szalánczy József: Kérem, nem zsidókról van szó. Zsidóról ne szóljunk, mert az nem fogja kapni. , • Ï -," T. Nemzetgyűlés! A Krisztus szeretete űralkodik-e itt akkor, amikor itt \egy kultúrállam ot, egy keresztény szellemű országot akarunk felállítani és bottal kezdjük még ezt a törvényt? Hiszen tudjuk azt, bogy az ország helyzete .széjjeltépett rongyokhoz hasonlít, a Nemzetgyűlés kötelessége e rongyokat összeszedni és e szálakból a nemzet fiaira, mindegyikre egy-egy ünnepies köntöst szőni, nem pedig bottal járulni hozzája. T. Nemzetgyűlés ! Elz a kis csonka országunk ott áll a G-etsemane-kertben és a Nemzetgyűlés tagjai, ennek az országnak a tanítványai alusznak, nem vigyáznak. Ahelyett, hogy vigyáznának, őrködnének és imádkoznának, gyűlölettel, botbüntetéssel fenyegetőznek az ország fiai. T. Nemzetgyűlés, hogy ez az ország ebből a rossz álomból felébredjen : hozzá kell fogni a szeretethez és nem a gyűlölethez, hogy az ország helyzete az ország megelégedésére és a haza boldogulására szolgáljon. Nagyon szeretném én is azt, amit tegnap Rubinek István t. képviselőtársam mondott, hogy ha az igazságügyminister ur ezt a törvényjavaslatot levenné a napirendről és ugy rejtené véka alá, hogy ez napvilágot többé né láthasson, mert részemről ahhoz hozzá nem járulhatok. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl. Felkiáltások : Szavazzunk l •• Elnök: Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Pető Sándor. Pető Sándor: T. Nemzetgyűlés! (Felkiáltások: Szavazzunk!) Méltóztassék megengedni, hogy én is egész röviden indokoljam azon álláspontomat, amely szerint e javaslatot még általánosságban sem fogadom el. Körülbelül ötven évvel ezelőtt, 1871-ben, az LII. t.-c. 1. §-a azt mondotta, hogy (olvassa) : »À- testi fenyitők mint fő-, mellék- és súlyosbító büntetés, továbbá mint fegyelmi büntetés, ugy bűnvádi mint rendőri esetekben többé nem alkalmazható«. Ha az 50 év óta történt eseményeket figyelemmel kisérjük, akkor nem mondhatjuk, hogy a törvénynek ez az intézkedése az életben teljes évi augusztus hó 27-én, pénteken. mértékben, keresztülmenti A botbüntetést papirosforma szerint tényleg eltörölték 50 évvel ezelőtt, azonban senki sem mondhatja, aki objektive vizsgálja a dolgokat, hogy nálunk a különböző nyomozó és kutató hatóságoknál, csendőrségnél, rendőrségnél, vagy katonaságnál azóta a testi fenyíték tényleg .kiment volna a szokásból. 50 év nem yoít - elegendő ahhoz, hogy a régi deres és a régi bot emléke a magyar közigazgatásból, a magyar igazságszolgáltatás nyomozó közegeinél az életből teljesen kiküszöböltetett volna. Jogászok és nem jogászok tanúságot tehetnek arról, hogy -egészén a legutóbbi időkig milyen szerepe volt törvénytelen és meg nem engedett formában a testi fenyítéknek és a verésnek a nyomozásoknál, a bűnösök vagy ártatlanok üldözésénél. Hogyan mondhatja tehát akkor az igazságügyi bizottság, ; hogy azért van szűkség Magyarországon a botbüntetésre, mert az eldurvult erkölcsöket meg i akarja javitani és mert a meggyengült törvény; tisztelet uralmát helyre akarja állitani, amikor minden józanul látó embernek tapasztalata Ma; gyarországon az, hogy egy 50 éves törvény nem ; volt elegendő arra, hogy e régi, ósdi, jobbágy; korból való büntetéseket, veréseket a magyar : közigazgatásból és a magyar bűnvádi nyomozásokból kiküszöbölje. Patacsi Dénes : A kultúra örve alatt döntötték sírba a hazát mindenkor! Rupert Rezső : Azért dőlt meg Amerika és azért, dőlt' meg Anglia, mert ott bizonyára kevés ; volt eddig a kultúra. Patacsi Dénes : Azt nem lehet egy színvonalra állitani, mert jobb hazafiak voltak, mint Magyarország kulturférfiai, a Galileisták. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Wagner Károly: Nem tanulunk hazafiságot senkitől ! Pető Sándor : Az én szerény nézetem tehát az, . . . (Zaj jobbfelöl.) Orbók Attila : Halljuk a szónokot, ne disku! raljunk ! Pető Sándor: ...hogy amikor mindnyá- < junknak egyforma a vágyakozása, hogy ebben az országban rend és törvénytisztelet legyen és hogy az eldurvult erkölcsök megszelídüljenek, akkor egy ilyen törvényjavaslattal ezt a célt nemcsak hogy nem lehet szolgálni, hanem hogy épen ez ;a törvényjavaslat általánosságban az erkölcsök durvaságának fokozására. vezetne. Patacsi Dénes : A párduccal báránymód nein lehet bánni! Pető Sándor : Ha 50 év nem volt elég arra, hogy a régi világból megmaradt ez a büntetési mód kiküszöböltessék, akkor ez a törvény, ha csak ideiglenesen kíván is életbelépni, ha azt méltóztatik hirdetni is róla, hogy csak egy évig lesz iiatályban, megint elegendő lesz arra, hogy ujabb 50 évi élettartamot adjon annak a tör. vénytelen szokásnak

1 és azoknak a ki nem irtható visszaéléseknek^ amelyek e téren Magyar-