Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-92
50 A Nemzetgyűlés 92. ülése 1920. évi augusztus hó 26-án, csütörtökön. a lélekkel megy hozzájuk az ember, akkor ezt a beteg társadalmat meg fogjuk gyógyítani. Szabó Gy. János : Nem ugy, mint a kommunizmus alatt! Szabó József (bihari): A kommunizmus is arra tanította őket, bogy nincs tulajdon, nincs vagyon, nincs a családnak szentsége, nincs Isten. Amikor a lelkipásztor oda akart menni a hívekhez, hogy tanítsa őket, hát megakadályozták, azt mondták, hogy lelkipásztorokra nekünk nincs szükségünk. Ilyen körülmények között ne csodálkozzunk azon, hogy beteg a társadalmunk. Ilyen körülmények között a törvényhozó testületnek arra kell törekednie, hogy keressük azt a jótékony orvosságot, amely meggyógyítja ezt a csonkán maradt, szegény magyar hazánkat, ennek minden tagját, hogy azután visszatérjünk a békéhez, a nyugalomhoz, a rendhez. De ma is, amikor a földbérletről, földreformról kellene beszélnünk, azt látom, hogy a mi vidékünkön, Bihar vármegyében, hogyan csinálják az elégedetlenséget. Van gazda, akinek 6000 hold földje van bérben. S ez a gazda 12 koronáért kaszáitat. (Felkiáltások a jobboldalon : Gyalázat! Erre kellene botot verni!) Öt koronát ad egy leánynak. A takaró 2 métermázsa 40 kilogramm búzát keres nála, amiből 2 métermázsát ad a marokszedőnek, neki marad 40 kiló. így csinálják az elégedetlenséget. Ha azután ez az ember ökölbe szorítja a kezét és elkeseredettségében bűnre vetemedik s akkor még tetejében megbotozzák, ez, szinte azt mondhatnám, istentelenség. (Ugy van a jobboldalon.) Bezárom a beszédemet. Csak indokolni akartam röviden, mint lelkipásztor, azokat, amiket elmondottam. Én is csatlakozom azokhoz, akik arra kérik a minister urat, hogy ezt a törvényjavaslatot vegye vissza. A nemzet is, mi is nagy megnyugvással fogjuk venni. (Élénk éljenzés és tetszés a jobboldalon.) Elnök : Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az idő előrehaladván, félbeszakítjuk tárgyalásainkat. Napirendi javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, folyó hó 27-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendje lenne: 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése; 2. a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés módosításáról a kereskedelemügyi minister törvényjavaslatának harmadszori olvasása ; 3. a vagyon, erkölcsiség és személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről az igazságügyi minister törvényjavaslata ; ezzel kapcsolatban K. Pethes László képviselő ur különvéleménye és a budapesti ügyvédi kamara" kérvénye; 4. a tudományegyetemekre, a műegyetemre a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról a vallás- és közoktatásügyi minister törvényjavaslata, ezzel kapcsolatban a Magyar Zsidó Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének kérvénye. Méltóztatnak e napirendi indítványomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként mondom ki. Következik a honvédelmi minister ur válasza Ereky Károlynak a megsértett jogrend helyreállítása tárgyában hozzá intézett interpellációjára. A honvédelmi minister urat illeti a szó. Sréter István honvédelmi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Én az interpelláció indokolását s a képviselő ur beszédét alaposan áttanulmányoztam és — mondhatom — aggódó lélekkel konstatálom ugyanazt, amit a képviselő űr konstatált, hogy t. i. ebben az országban nincs meg a jogrend. Kétségtelenül nagy állítás ez, de én ezt a képviselő ur beszéde nyomán be fogom bizonyitani. A képviselő ur azt mondja többek között az interpelláció indokolásában : »Méltóztassanak tudomást venni róla és számoljanak az igen t. kormánynak összes tagjai azzal, hogy ha Magyarországon egyszer helyreáll a jogrend, ha Magyarországnak egy, a szent koronával megkoronázott királya lesz : nem lehet kikerülni a büntetést és a kormány minden tagja a törvényszék előtt, az illetékes fórum előtt fog ezért a kérdésért felelni«. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mit jelent aképviselő urnák ez a kijelentése ? E kijelentés az én meggyőződésem szerint azt jelenti, hogy miután Magyarországnak koronázott királya nincsen . . r , (Zaj.) Bocsánatot kérek, a képviselő ur állítja. Én nem a tényt vitatom, hanem azt, amia képviselő ur mond. Tehát, minthogy Magyart országnak koronázott királya nincs, nincs jogrend, nincs bűnhődés, nincs felelősségrevonás. Ez más szóval azt jelenti, hogy mivel Magyarországnak csak törvényesen megválasztott kormányzója van, tehát az országban teljes az anarchia. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ereky Károly: Nem azt jelenti! Sréter István honvédelmi minister: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Felfogásom szerint ezen kijelentés sérti az 1920:1. tcikket, (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) sérti az emiitett törvénycikk 14. §-át, mely határozottan kimondja, hogy a kormányzó személye sérthetetlen és mint olyan, ugyanazon jogi védelem alá tartozik,, mint a koronás király. A képviselő urnák ezt a kijelentését tehát a leghatározottabban V1SSZR,™ utasítom és kijelentem, hogy ez a jogrendnek legmesszebbmenő megsértése. A második kijelentése a képviselő urnák a következő : (Olvassa.) »De mi ez, t. Nemzetgyűlés? Mit akart Sztupka őrnagy ezzel mondani,
