Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-110
À Nemzetgyűlés 110. ülése 1920. évi szepi. hó 24-én, péntekem. 557 ségesen adóztak, még egy évig hagyjuk meg, azzal a kikötéssel, hogy ez nem akadályozhatja a földreform keresztülvitelét. (Élénk helyeslés. Felkiáltások jobbfelöl : Soktól visszavették ! Ezekkel mi lesz?) Erről majd beszélünk. Kálmán István t. képviselő urnák a tömeg- , lakások tekintetében nyilvánított kívánságára megjegyzem, hogy tömeglakások leginkább városhelyen vannak és ha a tömeglakásokat a város, vagy az állam épiti, akkor nem tartoznak e meghatalmazás keretébe. Ha e meghatalmazás keretében lehet adni magántulajdonul házhelyeket, akkor természetesen ugyanazon helyzetbe jutnak, mint a többiek és hátrányos helyzetbe nem kerülhetnek. (Helyeslés.) Csontos képviselőtársamnak az albérletek százalékára nézve megjegyzem, hogy a kormánynak szándéka, hogy albérleteknél nem engedi meg, hogy a bérlő által fizetett bérnek 10%-nál többet követeljenek. Ezt meghosszabbította a kiadott bérleteknél, ami — azt hiszem — elég alacsony arra, hogy zaklatások nem lesznek. (Elénk helyeslés.) Ami pedig azt a birtokot illeti, amelyet képviselőtársam emiitett, hogy azon milyen gazdálkodás folyik, erre nézve megjegyzem, hogy az közalapítványi birtok és a vallás- és közoktatásügyi minister hatáskörébe tartozik. De azt hiszem, hogy ő is gondoskodik a saját hatáskörében arról, hogy ha annál a birtoknál hanyagság mutatkozik, akkor ne legyen tovább annak a kezében, aki elhanyagolta és elbitangolta. (Helyeslés.) A mi Orbók Attila képviselő urliak a demarkacionális vonalon túl lévő birtokosok érdekében tett kijelentéseit illeti, az én felfogásom az, hogy akinek a földjét elvette az ellenség, ha még telekkönyvileg rá is van irva, az a föld mégsem az övé, mert én a ténjdeges birtoklást veszem alapul és ezen rendelkezés alapján azt, akitől a földet elvették, ha telekkönyvileg a tulajdonában is van, de mivel tényleg a birtokában nincs, birtoktalannak tekintem és igy esik elbírálás alá. (Helyeslés.) Ezeket kívántam röviden megjegyezni. Ismétlem, kizárólag abból az okból nem foglalkozom hosszabban a felvetett kérdésekkel, mert ha a javaslatot ma le nem tárgyaljuk, holnap nem lehet harmadszori olvasásban elfogadni és' a jövő hétre marad, ezzel kihúzódik az ügy és akkor a t. Nemzetgyűlés sem élvezheti azt a rövid kis szabadsagot, ami tervbe van véve. Ezek elmondása után kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Altalános. élénk helyeslés, éljenzés és taps. Felkiáltások : Elfogadjuk !) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, nagyon «ürgős e törvényjavaslat letárgyalása, (Helyeslés.) azért bátorkodom a t. Nemzetgyűlést arra figyelmeztetni, hogy ma csak fél kettőig tart a tárgyalás, miután akkor a sürgős interpellációra kerül a sor. Tegyünk meg tehát mindent, hogy a. törvényjavaslat ma letárgyaltassék. (Helyeslés.) Az előadó urnák van még joga a zárszóhoz. Rubinek István előadó : Nem kívánok szólni. Elnök : Ha az előadó ur nem kivan szólni, akkor a tanácskozást berekesztem. Felteszem a kérdést. Méltóztatnak-e a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kis haszonbérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk !) Tehát kimondom a határozatot, hogy a törvényjavaslat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Felkiáltások jobbfelöl: Egyhangúlag/) Áttérünk a részletes tárgyalásra. Következik a cím. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címéi). Szilágyi Lajos: A címhez szót kérek! T. Nemzetgyűlés ! Egy mondattal javaslom, hogy a törvényjavaslat címéből a következő szavak: »halasztást nem tűrő sürgős esetekben« töröltessenek. Elnök : A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Bár egyetértek a t. felszólaló képviselő úrral, azonban mégsem tartom múlhatatlanul szükségesnek e törlést. Megnyugtathatom a t. képviselő urat arról, hogy amikor a törvényjavaslat engem biz meg e törvény végrehajtásával és a vitás kérdések eldöntésével, én azt a jelzést, hogy »halasztást nem tűrő esetekben«, bizonyosan nem fogom arra alkalmazni, hogy olyanok, akiknek a jogcímük megvan, azt meg ne kaphassák. A törvényjavaslat ki akarja azt fejezni, hogy ez egy szükségtörvény ( Ugy van! Ugy van!) és a helyzet parancsolta szükségből és kényszerből tettük a törvényjavaslatba ezt a kifejezést, hogy »halasztást nem tűrő sürgős esetekben«, mert ez igazán halasztást nem tür. Tehát kérem, hogy a módosítás elvetésével az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még* valaki szólni? {Nem!) Akkor következik a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a címet változatlan alakjában szembeállítom azon módosítással, amelyet Szilágyi Lajos képviselő ur a címhez beterjesztett ; ha a címet változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesik a Szilágyi képviselő ur módosítása ; ha néni, akkor a törvényjavaslat címe azon módosítással van elfogadva, amelyet Szilágyi képviselő ur tett. (Felkiáltások jobbfelöl : Változatlanul fogadjuk el !) Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét a földmivelésügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen !)
