Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

A Nemzetgyűlés 110. ülése 1920, -évi sze.pt

. hó 24-én, pénteken. 553 és csecsemővédelem, arnig a közegészségügynek egyes kívánalmait fokozatosan meg nem valósítjuk. Elképzelliető-e anya- és csecsemővédelem oly községekben, mint pl. a Budapesttől 50 kmnyire fekvő kerületemben is, ahol égnek áll az ember hajaszála, mikor meghallja, hogy egy községben 50—60 tömeglakás van. Mit lehet ott kezdeni a csecsemővédelemmel ? Első kötelessége a közegészségügynek az ilyen anomáliák kiküszöbölése. T. Nemzetgyűlés ! A kommunizmus alatt is voltak megfigyeléseim, amikor mérnököket küldtek ki a községekbe. Körülbelül 470 telket felosztó térképet tekintettem meg. Bejöttek az emberek a községházára, csoportokba verődtek, majd egyikük előállt és kijelentette álnevükben, hogy nekik háztelek ingyen nem kell. Ok pénzért akarnak háztelket, csak azt kivánják, hogy olyan tisztességes árban adják nekik a telket,>amilyen árt az ő anyagi erejük megbír és ami az ottani normális forgalmi értéknek megfelel. Semmi akadálya sincs tehát annak, t. Nemzetgyűlés, hogy ez a törvény a legrövidebb időn belül végre ne legyen hajtható, különösen akkor, amikor a mi népünk nem az a követelődző ingyenélő nép, nem az a mindent szétromboló tömeg, hanem kívánságát a legreálisabban, a magántulajdon -elvének szemmeltartása mellett akarja elérni. Szilágyi Lajos t. képviselőtársam azt mondta, hogy ő a törvényjavaslatban is fix intézkedéseket szeretne látni az egyes szakaszokban. En azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy ennél a szinte problémaszerü törvényjavaslatnál, amely olyan óriási horderejű, nem volna helyes az olyan intézkedés, amely valamit fixirozna, mert az ország különböző vidékein különbözők a viszonyok és ezekhez mindenütt alkalmazkodni kell. Ismerek vidéket, ahol a szegénység azt mondja, hogy neki egyáltalán nem kell föld; másutt azt mondja, hogy nem hive annak, hogy feldarabolják a földet, mert addig, arnig az egy darabban volt, rendkívül jó volt az aratás, és mindnyájan megéltek. Ez azonban, t. Nemzetgyűlés, nem változtatja meg az én felfogásomat, mert ez tisztán ad hoc-, szükségszerű kijelentés tőlük. Lényegében nem egyezem meg vele, mert olyan eltolódások történtek most, épen a háború alatt, és a múlt ősszel a kény szerkiadásoknál is, amiket most ennek a törvénynek alapján egészen másképen és igazságosan kell megoldani. Mert hiszen a szegényebb társadalmi rétegben is benne van az egymás elleni agyarkodás, tülekedés és irigység, ami nem is csodálatos, mert ezt kiváltott belőle eltolódás, amely közgazdasági téren a háborúból kifolyólag megtörtént. A napirenden lévő. törvényjavaslat ezt most már helyes útra és mederbe fogja terelni. Eddig az történt, hogy a kormány nem törődött és nem törődhetett a dologgal, hanem csak kiadta pl. a múlt évben rendeletben, hogy minden földet be kell vetni és bérbeadni. Megtörtént pl, hogy 1000— 1200 hold földet kiadtak kisgazdáknak,- de a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—-1921. — V. KÖTET. szegényebb nincstelen ember nem kapott semmit, mert olyanok voltak a/viszonyok, különösen a román uralom után, hogy se ló, sem iga, sem berendezkedés nem volt a szegényebb embernél. Minthogy az volt a lényeg, hogy minden föld be legyen vetve, kiadták ezt a kisgazdáknak. A kisgazda pedig nem tudott abból pénzt csinálni és most, amikor a búzájából kellett volna valamit összeszednie, el lett ettől zárva, és ha a háború alatt félretett pénzéből nem tudna ruházkodni és berendezkedni, akkor teljesen szegényen állna. Épen azért van szükség erre a törvényre, amely a dolgokat majd másképen fogja intézni, és akkor nem történhetnek meg ezen a téren az ilyen eltolódások. Felszólalásomnak lényege, t. Nemzetgyűlés, az, hogy az előadó ur által felsorolt kategóriák közé feltétlenül vétessék be az, hogy elsősorban a tömeglakók kapjanak házhelyet, mert feltétlen szükségesnek tartom, hogy az az elv, amely ennek alapjául szolgál, a jövőben a lehetőség szerint érvényesüljön. Egyébként a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Csontos Imre! Csontos Imre: Igen t. Nemzetgyűlés ! Előre is kijelentem, hogy igen röviden kivan ok a kérdéssel foglalkozni, inert oly sürgősnek tartom ezt a törvényjavaslatot, hogy sok beszédet nem tür meg. (Helyeslés.) Első kötelességünk, minthogy az idő is nagyon előrehaladt, hogy a kis parcellák kiadhatása végett a törvényjavaslatot minél előbb törvényerőre emeltessük és a munka megkezdésére a minister urnák a felhatalmazást megadjuk. (Helyeslés.) Igen t. Nemzetgyűlés ! A házhelyek adása olyan gyönyörű dolog, hogy arra szót alig találok. Minálunk Karcagon ez már legalább 10—15 évvel ezelőtji, meghonosított dolog. A város ugy adta a parcellákat, a házhelyeket a kisembereknek, hogy amikor építettek, az már telekkönyvi tulajdonuk volt ; a város a vételár összegét rátábláztatta, és most már tisztességesen le is törlesztették. Ily for mán, ha a parcellák nem nagyon drágán adatnak, gyönyörű dolgot végez a magyar kormány. Ennek a kérdésnek elintézése határozottan nemzeti érdek. A kisbérletekre vonatkozólag a legfontosabb, hogy ezek a szerencsétlen polgártársaink valami parányi kis birtokhoz jussanak ; hogy, ha most csak bérlet utján is, de mégis legyen annyijuk, amennyit, lia nem is ekével, de ismerve népünk szorgalmát, kapával be tudnak vetni és igy jövőre , a kenyérrevalójukat biztosithassák. Ebből a szempontból a javaslatot nagyon helyeslem és nagyon üdvösnek tartom, hogy ezt már az idén megvalósíthatjuk. Ami a nagybérleteket illeti, évtizedeken keresztül katasztrofális volt Magyarországra nézve, ha visszagondolunk, hogy azok a nagybérletek oly egyének kezében voltak, akik csak a milliókat, hozták össze a maguk zsebébe és 70