Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-108

510 A Nemzetgyűlés 108. ülése 1920. fogyatékosságok; rendellenességek megszüntetésére, valamint az utazóközönségnek a vasúttal szemben fennálló kívánságainak érvényesítése iránt intézkedhetnék. a) Közbenjárhat-e a minister ur arra, hogy a kocsik jó, vagy legalább is elviselhető, a fékek, műszaki berendezések kifogástalan karba helyeztessenek, hogy a közönség élete, testi épsége, veszélynek kitéve ne legyen? b) Hogy a vonatok késései megszüntettessenek ? c) Tétethet-e intézkedést, hogy a vonatok utasainak ne kelljen Cinkotán más vonatra átszállniok ? cl) Megszüntethető vonal-e a csömöri vonatoknak a Gödöllőre haladó vonatokkal való érthetetlen csatlakozása ? e) Kivihető volna-e, hogy napközben többször légyen lóré csatolva a vonatokhoz a podgyászok„illetve terméscsomagok szállítása céljából? f) Keresztülvihető volna-e az, hogy áz arcképes igazolványoknak a MÁV-ra érvényes kedvezményei ezen a vasúton is érvénybelépjenek? Közre hathat-e a minister ur, hogy g) a kocsik este legyenek világítva; h) hogy ujabb tarifaemelést a vasút ne tehessen ; i) hogy több tisztaság legyen a váróhelyeken, a kocsikban s nagyobb szabatosság a forgalom lebonyolítása körül; k) hogy a másod- és harmadosztályoknak ugyanazon kocsiban való elhelyezése a keresztüljárás zaklató kellemetlenségének elkerülése céljából mellőztessék, illetve fokozatosan beszüntettessék ; 1) hogy füzetjegyeket adasson ki a társaság ; m) hogy a társaság a panaszkönyvbe beirt panaszokra választ adjon; n) végül, hogy a vonat mentén érdekelt köz- és hatósági tisztviselők az összes más köztisztviselőkkel egyenlő utazási kedvezményben részesittessenek ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. Következik? Héjj Imre jegyző : Paczek Géza! (Nincs itt!) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Következik? Héjj Imre jegyző: Budaváry László! (Nincs itt !) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Következik ? Héjj Imre jegyző : Forgács Miklós. (Halljuk! Hallj uh!) Forgács Miklós: T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről nem nagy hive vagyok az interpellációnak, de a helyzet kényszerítő hatása és az igazság, jog és saját lelkiismeretem azt parancsolják, hogy bejegyzett interpellációmat elmondjam. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarok félreértést, Az interpellációknál vagy parlamenti beszédeknél már többször tapasztaltam ugyanis, évi szeptember hó 22-én, szer dein. hogy amikor a tisztviselők nehéz helyzetéről — amit el kell ismernünk, hogy van ilyen is — és az iparosok nehéz helyzetéről szólott egyik vagy másik képviselőtársam, nevezetesen egyszer Gaal Gaszton, akkor mindig olyan megjegyzést kaptunk mi, kisgazdák, mint hogyha ezeknek a világon a legjobban menne a dolguk. Azt a hibát ugyan elkövette t. Gaal Gaszton képviselőtársam, hogy nem distingvált a tisztviselők között, hanem általánosságban szólott róluk. Csernus Mihály : És nem distingvált a nagygazdák és kisgazdák közt. Forgács Miklós : Én disztingválni fogok, hiszen a félreértést akarom kikerülni és nem azokról a kisgazdákról beszélek, akik a választások idején lettek kisgazdák; nem azokról a kisgazdákról, akiknek csak luxuscikk a csizma, hanem azokról a kisgazdákról, akiknek gazdasági eszköz a csizma, mert ha cipőben mennek a barázdában, a föld mind beomlik a cipőbe, — ott nem lehet járni, csak csizmában — tehát ezekről "a kisgazdákról beszélek, azokról, akik nem olyan könnyen jutottak a száz és ezer holdhoz, azokról a kisgazdákról, akiknek a szülői, nagyapái hosszú évszázadokon át teljesítettek robotot azért a 5—10—15 holdért. Hogy meglássuk, hogy kik ezek és hol vannak, legyen szabad egy pillanatra kitérnem erre. Aki figyelemmel kísérte a múlt évi eseményeket, láthatta, mi történt. Speciell abból a kerületből való vagyok, amelyik a vörös uralom és a román harcok alatt hat hétig folytonos tűzben volt, egy hét alatt háromszor vonultak rajta keresztül, hol az egyik verte ki a községből a másikat, hol megfordítva, tehát elképzelhető, hogy milyen helyzetbe jutott a gazdaközönség ott. így megtörtént az, hogy egyszer a román megszálló, vagyis nem megszálló, hanem harcban álló csapatok parancsnoka kiadta kerületemnek egy csomó községében azt a parancsot, hogy félóra alatt ott kell hagyni â falut. Hát tessék elképzelni, mit vihettek el? Azt, ami rajtuk volt. Elvitték a többit a románok. Yolt ugy, hogy egy hét múlva jött haza az egyik, aki bátrabb volt, volt aki két hét múlva. Ott a faluban ugyan nem kapott senki semmit. Van olyan kisgazda, akinek csak két inge van. Usetty Ferenc : Némelyik tisztviselőnek egy sincsen. Forgács Miklós : Nem azt mondtam, hogy nincs olyan tisztviselő, akinek nincs. Épen azért mondtam előre, hogy disztingválni fogok, hogy az ilyen közbeszólásokat elkerüljem. Tehát akkor, amikor bekerüliem ide, azt mondtam, szóvá teszem az iíyen csapásokat. Az emberséges dolog és a humánus eljárás az, hogy a teljesen tönkrement kisgazdákat valamilyen formában vagy az állam, vagy a társadalom segítse. Akkor azt mondták nekem ezek a kisgazdák, ne tedd, mi kibirjuk. Vessünk kendert, asszonyaink szőnekfonnak, ha mindjárt a holdvilágnál is, mert hiszen petróleum, villany nincs, inget szerzünk,