Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-108
A Nemzetgyűlés 108. ülése 1920. egy kapott a kerületéből egyszerű emberektől egyszerű Írással és fogalmazással sürgető leveleket. Ez mutatja, hogy mennyire a nemzet lelkében, mennyire a földmives, kisiparos, kisemberek lelkében van ez az ügy, amelyet feltétlenül elő kell mozditania ennek a törvényhozásnak, ha vindikálja magának azt, hogy az igazi szociális haladás utján megy. Nem egyizben volt alkalmam, t. Nemzetgyűlés, hallani az utóbbi hónapokban, — és teljes joggal mondották, — hogy azok a nemzetgyűlési képviselők, akik a falusi népet képviselik, eddig még csak tervekről számolhattak be választóiknak. Most van itt az első alkalom, hogy valamit adunk is már a falunak : 22 éves adósságát most rója le a Nemzetgyűlés a falu iránt. (Egy hang jobbról: Eddig csak botot adtunk nekik !) Ami azt a megjegyzést illeti, hogy botot adott a Nemzetgyűlés a falunak, az egyáltalán nem ide tartozik. Én azt hiszem, hogy azoknak az embereknek, akik a szövetkezeti eszme iránt érdeklődnek, egyífpalán nem adott botot a Nemzetgyűlés, mert eleve is tiltakozom az ellen, hogy ezek között az emberek között bárki is akár betörő, akár tolvaj, akár okirathamisitó, akár adócsaló volna, akik ellen a botbüntetés irányul. (Egy hang jobbról : A zsidóknak szólt az !) T. Nemzetgyűlés ! 1898-ban a Bánffykormány kénytelen-kelletlen törvényesítette, illetőleg tette szalonképessé a hitelszövetkezeti ügyet az országgyűlésen. Akkor állították fel ennek a törvénynek alapján az Országos Központi Hitelszövetkezetet, amikor Károlyi Sándor és munkatársai már óriási sikereket értek el a hitelszövetkezetekkel az országban és a kisgazdatársadalom nagy tömegei mind hangosabban álltak a szövetkezeti ügy pártjára. Konstatálni kívánom, hogy a 90-es évek első ; felében. a liberális éra még lázadásnak minősítette a kisemberek szövetkezését, akik a helyett, hogy »Ave Caesar, moritüri te salutant!« kiáltottak volna, összefogtak a szövetkezeti eszme révén, hogy szembeszálljanak azzal a kapitalizmussal, amely különösen a falusi népre rakta terheit és azt iparkodott teljességében tönkretenni; Annak a liberalizmusnak, mely a manchesteri elvet, a »laissez faire, laissez passer«-elvét elfajulni engedte egészen az amerikai kivándorlásig és a pusztuló falusi portákkal szembeállította ezt a gazdasági elvet, annak a liberalizmusnak természetesen nem a falusi nép és nem a szövetkezetek voltak az édes gyermekei, hanem a bankok, a milliós szubvenciókkal táplált hajóstársaságok, ezek az emberhúst exportáló kompániák, na meg aztán a hegyvidéki kazárok, akik a rutén földet évtizedekre tönkretették. A békés szociális fejlődés legfőbb eszközében, a szövetkezeti eszmében reakciót és antiszemitizmust láttak. Az Országos Központi Hitelszövetkezet létesítését a nemzet jobbjainak egy évtizedes munkája előzte meg, mely a liberális állam teljes évi szeptember hó 22-én, szerdán. 491 ellenszenvével találkozott és amelynek minduntalan iparkodott gáncsot vetni. Amikor a francia La Play tanítványa, Károlyi Sándor 1886-ban az első gazdakongresszuson György Endrével együtt fellépett azzal az eszmével, hogy Magyarországon a falusi spekulánsok uzsorája és a gabonabörze diktatúrája által mármár tönkretett kisebb földmivesfcömegeket csak a szövetkezeti eszme révén lehet talpraállitani, és az eladósodott és árverésre került földeli et csak a szövetkezeti mozgalommal lehet újraépíteni, szembe találta magát az egész állami-gépezettel. Mivel történetesen egy Károlyi Sándor volt a mozgalom élén, a feltörtető plutokrácia odáig ment, hogy az egész mozgalmat az arisztokrácia hadüzenetének tekintette, holott ez más volt, t. Nemzetgyűlés, ehhez az arisztokráciának nagyon kevés köze volt, sajnos, alig egy-két ember volt bent e mozgalomban az arisztokrácia részéről, sokkal többen voltak közülük a másik táborban, sokkal többen szolgálták azokat a célokat; ez nem volt más, mint a magyar fajnak első öntudatra ébredése, hogy magát megmenthesse. Nincs antiszemitizmus a szövetkezeti mozgalomban ; de hogy az uzsorát a falvakban többnyire olyan emberek űzik, akiknek nagyobbrésze zsidó, erről a szövetkezeti eszme nem tehet. Sajátságos,- t. Nemzetgyűlés, hogy a cionisták Palesztinában kötik magukat ahhoz, és megkövetelik, hogy joguk legyen a szövetkezeti alakulásokhoz. Az a felirat, amelyet voltam bátor bemutatni, és amely a belügyministerium irattárában van most is, azt fejti ki, hogy a palesztinai telepítést ugy, ahogy Oppenheimer is kívánja, teljesen szövetkezeti alapon akarják keresztülvinni, szövetkezeti telepek alakjában a föld magántulajdonát megszüntetni és közössé tenni. Hogy ugyanekkor miért látnak a magyar faj szövetkezeti mozgalmában Magyarországon antiszemitizmust, ez époly igazságtalan, mint amilyen érthetetlen. A cionista szervezetnek ez a felirata, amelyen hódolatát jelentette be a Tanácskormánynak, a cionista szövetkezetek részére akarja lefoglalni a földbirtokot. Ugyanekkor azonban, amikor ezt az eszmét felvetették a Tanácskormány előtt, kommunizálták — ami a legnagyobb képtelenség — a szövetkezeti intézményeket és élére állították Böhm, Hamburger és Weisz elvtársakat, hogy diktatúra legyen a szövetkezeti mozgalomban is. Az antiszemitizmus a magyar szövetkezeti mozgalomban sohasem ütötte volna fel a fejét, ha a magyarországi zsidóság egyrésze agitációt nem indított volna a falusi nép szövetkezése ellen, ha az »Egyenlőség« sajtóhadjáratától kezdve minden olyan merkantilista gyűlés, "amelyen a többséget a zsidóság alkotta, nem indított volna küzdelmet a szövetkezeti eszmével szemben. T. Nemzetgyűlés ! A falusi szövetkezetek nem kérték a gabonagyüjtés és a gyapjufor62*
