Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-107

A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. Nemzetgyűlés elé arról, hogy miként oszlottak meg az ország területén élő fajok és nemzetiségek között a világháborúban : a) az arcvonalban, a hadtápszolgálatban, a mögöttes országrészekben szolgáló katonák; b) a felmentettek; c) a hősi halált haltak ; d) a rokkantak ; e) a kitüntetettek; (Helyeslés.) 2. utasítsa a Nemzetgyűlés a belügyministert, hogy ugyanezen adatokra vonatkozólag kérdőrovatokat illesszen be a népszámlálólapok rovatai közé; (Helyeslés.) 3. utasitsa a Nemzetgyűlés a honvédelmi ministert, terjesszen a Nemzetgyűlés elé sürgős jelentést, miképen oszlottak meg a hadiszállítások a világháború alatt az ország területén lakó népfajok és nemzetiségek között; 4. utasitsa a Nemzetgyűlés az igazságügyministert, terjesszen sürgős jelentést a Nemzetgyűlés elé a hadiszállítások terén elkövetett visszaélésekről, a tettesek faji és r nemzetiségi arányszámának feltüntetésével.« (Élénk helyeslés, tetszés és taps.) Elnök : Kíván még valaki a címhez szólni? (Nem !) Ha nem, következik a határozathozatal. Miután Pröhle képviselő ur indítványa a címmel nem áll ellentétben, a címet elfogadottnak jelentem ki. Most felteszem Pröhle képviselő ur indítványát szavazásra. Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. (Elénk felkiáltások: Hallottuk!) Méltóztatnak tehát eltekinteni a felolvasástól. Akkor következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a Nemzetgyűlés Pröhle képviselő ur indítványát, igen vagy nem? (Igen!) Igen. Tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a törvényjavaslat 1. §-a. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök : A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatik. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : A bizottság szövegezésében. Elnök : Természetesen, hiszen annak szövegére szavazunk. Következik a 2. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? Pető Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ennél a szakasznál bátor vagyok a kultuszminister ur szives figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy a háborúban volt egyetemi hallgatók közt nagyon nagy kontingensben vannak olyanok, akik az iskola padjairól, a gimnázium VIII. osztályából kerültek mindjárt katonai szolgálatba. Ezekre tehát nem vonatkozik a törvényjavaslatban biztosított kedvezmény, mert nem voltak korábban az egyetemen beiratkozva, őket is azonban éri az a veszteség, hogy pár évet pályájukból elvesztettek, de ennek ellenére most elsőéves évi szeptember hó 21-én, keddefi. 475 hallgatókként szerepelnek, akiket a numerus clausus minden hátránya ér. Még azok előtt is — én nem tartozom azok közé — akik a numerus clausus intézményét helyesnek találják, kell hogy igazságtalanságnak tűnjön fel az a körülmény, hogy olyan fiatalemberek, akik az iskola padjairól, a VIII. osztályból egyedül érettségivel kerültek a háború fergetegébe és azóta elvesztettek három vagy négy évet a pályájukból, azok ugyanolyan sorsban részesüljenek, mint azok az elsőéves egyetemi hallgatók, akik most, a béke évében kerültek ki az iskolából, akik tehát pályájukban semmit sem vesztettek. Azt hiszem, az igen t. minister ur is be fogja látni, hogy e két kategória közt van valami különbség. Az első kategóriába tartozókat, ha normálisan beiratkozhattak volna, nem érintené a numerus clausus hátránya. Én tehát erre a különbségre vagyok bátor a t. minister ur figyelmét felhívni és megkérni őt arra, hogy ha az általam előadottakban valami igazságot talál, esetleg, ha a törvényben magában nem lehet, a végrehajtási utasítás, az életbeléptetés során kezdeményezzen valami intézkedést, találjon valami méltányos utat módot arra, hogy ezek a fiatalemberek ne szenvedjenek hátrányt. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Pető t. képviselőtársunk azoknak a hallgatóknak érdekében szólalt fel, akik az iskolapadból érettségivel kerültek a háborúba, vagy esetleg akkor még nem végezték be a nyolc osztályt és csak azóta fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Azoknak, akik érettségivel kerültek a háborúba, azoknak már volt módjuk idáig beiratkozni, azok már végezhették a katonai pótszemesztert, azok tehát most már nem elsőévesek. Ellenben, akik azóta tették le az érettségit, azok ma természetszerűleg elsőéveseknek számitódnak. En a magam részéről meg vagyok győződve, hogy az egyetemnek bizottsága, amely ennek a kontigensnek a kiválogatását fogja végezni, ezt a méltányos körülményt feltétlenül figyelembe fogja venni és a válogatásnál előnyt fog azoknak biztosítani, akik be tudják bizonyítani azt, hogy nekik háborús veszteségük is van. Azt hiszem, megbízhatunk az egyetemi fakultások bizottságaiban a tekintetben, hogy semmiféle méltányos szempontot nem fognak a felvételeknél figyelmen kivül hagyni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki a 2. §-hoz hozzászólni ? Bernolák Nándor: T. Nemzetgyűlés! Elnök : Méltóztassék feliratkozni. Bernolák Nándor : A törvényjavaslat 1. §-ának tárgyalása alkalmából a közoktatásügyi bizottság egy kiegészítést látott szükségesnek. Az 1. §-ba t. i. bevette azt, hogy csak oly egyének iratkozhatnak be, akik nemzethűségi és 60