Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-106

A Nemzetgyűlés 106. ülése 1920. ezt bizonyítja !) és a világ többi zsidóival csak a vallásban egyek. Dr. Löw Immánuel, a szegedi főrabbi mindig nemzeti magyar viseletben járt (Nagy mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Ez mutatja, hogy milyen kaméleon !) és folyton túlzó magyar hazafiságban tobzódott liitszónoklataiban. Annak dacára most hazaárulás vádja miatt fogságban ül. A zsidók itt vadul menekülnek a keresztelő medence felé. Csak Budapesten a múlt augusztusban 30.000 zsidó hagyta el vallását. Némely vidéken egész hitközségek térnek a keresztény vallásra. Végül felhivja a magyar zsidóságot, hogy tekintettel a fenforgó viszonyokra, több önérzetet és több összetartást tanusitsanak. (Zaj.) Taszler Béla : Melyik magyar bócher adta ezt le? (Derültség.) Sándor Pál : Méltóztatik tudni, mi az a bócher ? (Derültség.) Taszler Bé!a : Nagyon jól tudom. (Derültség.) Sándor Pál : Méltóztassék elhinni, t. Nemzetgyűlés, ez a mostani szituáció, amely bűn nélkül a magyar zsidóságot egy végtelenül nagy próba elé állítja, olyan, hogy méltóztassék elhinni, nem vagyunk könnyű helyzetben ; de biztosítom önöket, hogy a zsidóságban van annyi magyar érzés, hogy ezt az erőpróbát a magyar zsidóság, akárminő fellegek menjenek el a feje felett, ezt a nagy erőpróbát a zsidóság ki fogja állani. (Nagy zaj balról és a szélsöbaloldalon. Zajos felkiáltások : Megmutatta a proletéir'diktatúra alatti A jövő majd meg fogja mutatni!) Bródy Ernő : Igenis, magyarok maradunk ! Taszler Béla : Mindig magadat állítod oda, nem rólad van szó, hanem a tömegzsidóságről. (Ugy van !) Pető Sándor : A tömegzsidó becsületes és dolgozik ! (Zajos felkiáltások : Hol ?) Taszler Béla: A kávéházban! (Zaj.) Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! Áttérek azonban azokra a vádakra, amelyeken alapul az, hogy önök a numerus clausust általában a zsidóságra alkalmazni akarják. Hát itt van, kérem, elsősorban egy vád, amelyet nem szívesen hozunk a mai napon ide, de azt hiszem, a Nemzetgyűlésnek evvel az egész dologgal foglalkoznia kell, hogy tisztázzuk a helyzetet. Beszélek az október 31-iki forradalomról. (Zaj. Halljuk !. Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Nem óhajtok itt nevekkel operálni és nem óhajtok semmiféle detailba belemenni. Ha a t. Nemzetgyűlés kívánni fogja, azt, amit én most állítani fogok, bármely napon hajlandó vagyok itt a Nemzetgyűlés előtt teljességgel bebizonyitani. Ha nem fogom bebizonyítani azt, amit most itt mondok, akkor én ennek a következményét itt a Házban le fogom vonni. (Mozgás.) Csak azért nem akarom ezt a dolgot elmondani, mert nem tartozik ide, de évi szeptember hó 20-án, hétfőn. 437 igenis kívánatos, hogy a Ház ezzel a forradalommal foglalkozzék. (Zaj.) Túri Béla : Mi köze ehhez a numerus claususnak ? Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Napirendre fog kerülni ! Sándor Pál ; Itt nem szabad hamis kártyákat keverni a forradalmat illetőleg. A t. honvédelmi minister ur, akit én végtelenül becsülök s akit az egész Ház is becsül, egyszer azt a kijelentést tette, hogy ez a forradalom fokhagymaizü forradalom volt. Taszler Béla: Igaza volt! (Zaj balfelöl.) Sándor Pál : Hiszen most én beszélek, én akarom ezt a kérdést magyarázni, nem pedig a t. képviselőtársam. Nagyon szimpatikus nekem a t. képviselőtársam, (Derültség.) — méltóztassék elhinni — és olyankor, amikor idő van rá, vagy az elnök ur nem fogja a nyakamat szorítani, szívesen válaszolok neki. (Zaj.) Bocsánatot kérek, nekem annyi mondanivalóm van és — sajnos — pechem van, nincs elég időm. Gömbös t. képviselőtársam körülbelül ugy fejezte ki itt magát, — sajnos, nincs nálam a beszéde — hogy október 31-én a trikolórba bujtatott bolsevizmus volt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Taszler Béla: Tökéletesen igaza van. Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Én itt annak a súlya alatt, amire az imént hivatkoztam, a következőket állítom. Október 31-én majdnem az összes itt levő nagy vezető férfiak teljes erejükkel támogatták ezt a forradalmat. (Ugy van ! a jobboldalon.) Azt a forradalmat, amelynek fő vezetői voltak Batthyány Tivadar, Lovászy, Károlyi és Hock János, támogatták azok, akik szövetkeztek a radikálisokkal, a galileistákkal s a szocialistákkal ; nemcsak az első napokban, de a következő napokban is következetesen a legerősebben támogatták szóban és Írásban. Griger Miklós: Hazaárulók voltak. (Zaj.) Sándor Pál : Dehogy voltak hazaárulók, ezt tagadom. Akik itt éltek Budapesten, — ezt nem azért hozom fel, mert én nem tettem le az esküt, mint azok mindannyian, én legitimista voltam és maradtam, vonakodtam az esküt letenni ott is és másutt is ... (Folytonos zaj.) Balla Aladár: A legitimisták már együtt vannak, hála Istennek! Sándor Pál : De amikor látták azt a szituációt, amelyben az ország akkor volt ; mikor látták a hazatérő katonaságot, amely ellen nem volt más katonaság ; mikor az ország mentéséről volt szó.... Rassay Károly: Kiküldtek izgatókat! Sándor Pál: Erről is beszélek majd akkor kötelessége volt minden magyar embernek odaállani és keresni egy lehetőséget, hogy ezt az egész kérdést megoldják. (Zaj.) De bátor vagyok még mást is válaszolni arra, amit a t. képviselőtársam mondott, hogy : kiküldtek agitátorokat.