Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-106
420 A Nemzetgyűlés 106, ülése 1920. szabad pályákon mi, keresztény ügyvédek, orvosok és mérnökök gyönyörű szépen álljuk a harcot. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Másképen beszélnek a memorandumok, amelyek itt vannak. Bródy Ernő: Azok pártmemorandumok! A sürgönyöket is ismerjük! (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Az orvosi egyesület, mint párt! Gunda Jenő: Az,ország ügye nem pártügy! Rupert Rezső: En is ismerek ügyvédeket, keresztényeket és zsidókat is, akik nem boldogulnak, de nem azért, mert a zsidók leszorítják őket, hanem azért, mert nem szorgalmasak, nem eléggé képzettek, szóval az ő egyéni hibájuk folytán. Mondhatom, t. Nemzetgyűlés, hogy az ügyvédi pályán egy valamirevaló keresztény ügyvédnek mindig jól megy az irodája, keresett ember és ha nekem bajom volt ebben a versenyben, akkor nem a zsidóság részéről volt nehéz ez a verseny, hanem az ón katholikus ügyvédkollégáim részéről, akik, mikor én Veszprémben megjelentem, bizony igyekeztek nagyon elnyomni, ha engedtem volna magamat. Azért mondom tehát, hogy ez a javaslat tulajdonképen megismétlése a múlt hibáinak. Megint rászorítjuk a zsidóságot a kereső pályákra, azokra a pályákra, ahol igenis hatalmas vagyoni előnyökre lehet szert tenni, ahol gazdagokká lehetnek s ahol ennek folytán kulturális, politikai befolyásra és mindenre szert lehet tenni. Ez nem a keresztény fajnak a politikája és nem a keresztény középosztály megmentésének a politikája. (Zaj.) Elnök : Kérem, ne beszélgessenek egymással a képviselő urak! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Mi most a pillanatnyi segélyre szorultság helyzetében vagyunk, nekünk tehát most nem elvi törvényekkel kell vesződnünk, amelyek talán majd év, tizedek múlva éreztetik a hatásukat. Most az első segélynek eszközeit kell megkeresnünk. Ha ebből a szempontból nézem azt a politikát, amely itt folyik, hogy egymásután a tüszurás törvényei jönnek, nem tartom okosnak ezt a politikát s nem tartom összeegyeztethetőnek az én magyar lelkiismeretemmel, amely épugy érez a magyar középosztállyal és intelligenciával, amelynek testvéri osztályosa vagyok ; nem tartom az ő érdekükben valónak, mert hiszen az ország egy élettani összefüggésben van a világgal. Biológiai törvények irányadók arra, hogy a mi országunkban mi történjék, hogy miképen meneküljünk ki a bajból. Amikor a világ, amelyre rászorulunk, azt látja, hogy itt századoknak a nagy vívmányait, amelyek véres forradalmak nyomán keletkeztek, a forradalmak gyümölcseit, a nagy eszméknek vívmányait ebben az országban félrelökik, hogy tehát sérelem esik a világszölidaritáson, amely ezeket világszerte őrzi... (Mozgás a baloldalon.) évi szeptember hó 20-án, hétfon. Gunda Jenő : Zsidó internacionálé ! Rupert Rezső :... a Kultur nyugatnak közös érdekeit, nagyon természetes, hogy egy Franciaország, egy Anglia, egy Amerika, egy Németország nem tekintenek ide azzal a rokonszenvvel, amellyel tekintenének s amellyel tekinteniök kellene akkor, ha a szabadság vivmányait, a demokratikus vívmányokat mi is olyan hűen őriznők, mint ők, mert hiszen mi még nem vagyunk túl a harcon, a demokrácia még nem aratott végleges diadalt, Amerikát és Angliát kivéve, de ott is egy beteges formában, mert gazdasági téren még nem győzött : akkor természetes, hogy ha ez ellen a szolidaritás ellen mi sérelmet követünk el, amikor a századok nagy, értékes vívmányai közül a tanszabadságot megtámadjuk, a tudomány internacionalizmusát, mert hiszen azt el kell ismernünk, hogy tudományos téren megvalósult az internacionalizmus, ott kicserélik a nemzetek egymással a maguk vivmányait, közlik egymással a tudomány eredményeit, akkor, ha a világ azt látja, hogy itt minden viszonosságot megtagadunk, hogy a reciprocitás elvét megtagadjuk, mert hisz, ugyebár, a külföld talán nem szorul arra rá, hogy a mi egyetemünkön megjelenjék, mi azonban nagy mértékben rászorulunk arra, hogy a külföldi egyetemeken, még pedig numerus claususra való tekintet nélkül megjelenjünk, akkor a világ azt is látja, hogy itt reakciós politika folyik. (Mozgás.) Pláne méltóztatik arra hivatkozni, amit Milotay igen t. képviselőtársam is feltárt itt, hogy a zsidóság itt micsoda óriási hatalom. Amikor tehát a nemzetünket akarjuk megmenteni, — mert ha ez ország elpusztul, akkor hiába csináltunk keresztény politikát, hiába csináltunk nemzeti politikát, nem lesz ország, melyben azt érvényesítsük, — amikor az a szükség áll elő, hogy megmentsük az országot, és amikor azt a másik tényt közlik velünk, hogy a zsidóság ma nagyhatalom, hát ha ez igy van és ugy veszi a zsidóság, hogy ez ellene irányul, akkor nem marad nekünk más hátra,... Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Mint meghajolni ! Rupert Rezső : .., nem meghajolni, de semmi esetre sem provokálni ezt a szerintünk igen nagy hatalmat. Gunda Jenő: Nebántsvirág! Ne nyúljunk hozzá! Tegyük üvegházba! (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Derék-beadás,! Rupert Rezső : En megvallom azt, — hiszen önök is azt . vallják — szívesen veszek egy román közeledést, szívesen veszik önök is a legnagyobb ellenségünk közeledését és segítségét, szívesen veszik, bárhonnan nyúlik egy kar önök felé, pedig én jobban gyűlölöm ellenségünket, mint azt a zsidóságot, amelyet itt mint tisztességest szokás megjelölni. Ha én elfogadom az ellenség segítő karját, akkor, ha az a zsidó-