Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-106
A Nemzetgyűlés 106. ülése 1920: évi szeptember hó 20-án, hétfőn, Rakovszky István és Bottlik József elnöklete alatt. /ai : A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat, — A mentelmi bizottság előadói benyújtják jelentésüket Rakovszky István, Hencz Károly és Szmrecsányi György mentelmi ügyében. — A pénzügyi és igazságügyi bizottság előadója benyújtja jelentését a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslat ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak : Ferdinandy Gyula, Haller István, Szabó István (nagyatádi). (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 20 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gerencsér István jegyző ur, a javaslatok melletti felszólalókat jegyzi Hejj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur. Felkérem Gerencsér István jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesités céljából felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa az 1920. szeptember 18-iki ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Van valakinek észervétele a jegyzőkönyv hitelesitése ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye közönségének feliratát a nemzetiségi kisebbségek ministeriumának és a nemzetiségi tanfelügyelőségek megszüntetése és a nemzetiségi kisebbségek ügyeinek a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi ministeriumok hatáskörébe való utalása tárgyában ; az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek Sándor Pál képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény módosítása és kiegészitése tárgyában benyújtott törvényjavaslat ügyében. Miután a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek módositásáról szóló törvényjavaslat a mai napirendünkön szerepel, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek kérvénye letétetik a Ház asztalára, mig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár^ megye felirata a házszabályok 242. §-a értelmében kiadatik a kérvényi bizottságnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Napirend szerint következik a tudományegyetemekre, rrűegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Soron van ? Gerencsér István jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Minden jogi forma és különösen a jogi formáknak legfőbb inkarnációja, a törvény, rendesen egy társadalmi szükségletnek felel meg. A mérőfokát tehát annak, hogy egy törvény jó-e, a jogi forma jó-e, rendesen az szabja meg, hogy megfelel-e az valamely társadalmi állami szükségletnek. Épen ezért nem osztozhatom Giesswein igen t. képviselőtársamnak felfogásában, aki a jó törvény kritériumaként azt jelöli meg, hogy vájjon a néplélekből fakad-e. Sokszor egyezhetik az érdek, a szükséglet és a néplélek felfogása, mert hiszen nem ritka eset, hogy a néplélek helyesen fogja fel a társadalmi szükségletet. De a néplélek mozgatóereje nemcsak a szükséglet. A nép lelkét érzelmek mozgathatják meg, a nép lelkét megmozgathatja az értelem, de megmozgathatja a harag, a gyűlölet is, megmozgathatják olyan misztikus erők, amelyeket még nem is igen ismerünk. A néplélek nemcsak egészséges lehet, a néplélek lehet patologikus, lehet beteg is, és természetesen, ha a beteg népleiket fogadjuk el törvényhozónak, útmutatónak a törvényhozásban, akkor beteg törvények is keletkezhetnek. Különösen áll ez olyankor, amikor nagy katasztrófák után vagyunk, amikor nagy konvulziók rázták meg a nép lelkét, amikor az a nép, amelynek lelkéről szó van, sokat szenvedett és keresi szenvedésének okait. Mint az ember, a nép is olyan, hogy ha bántalom érte, ha sérelem érte, ha szenvedett, bosszúvágy tölti el, keresi azt, akin sérelmeit meg52*
