Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-104

374 A Nemzetgyűlés 104. ülése 1920. êvi^szept. hó 17-én, pénteken. Gömbös Gyula : Erről az arányról Chamberlain a következőket irja : »Jegyezzük meg jól : Anglia a 400 : 1 arányszámban megengedhető végső határt elérte.« Igen t. Nemzetgyűlés ! Ezt azért hoztam fel, mert szükséges volt a következő argumentációra. Ez a bizonyos 400 :1 arány és ez a számitgatása Chamberlainnek arra késztetett engem, hogy annak idején a háborús ellenállás kiszámitásánál a zsidókérdéssel is foglalkozzam és összeállítottam egy statisztikát, amelyből már 1917-ben megdöbbenve állapitottam meg azt, hogy ha ezt a kérdést a zsidókérdés szempontjából és a zsidóság ellenállása szempontjából nézzük, az entente-államoknak meg kell nyerniök a háborút, és pedig azért, mert Angliában és»? az entente államok összességében a zsidók és a keresztények ugy aranylottak egymáshoz, mint 1 : 227-hez, nálunk pedig, a központi hatalmaknál az arány 1 : 56 volt. Igen t. Nemzetgyűlés ! Franciaországban a 1 : 396 az arány, ott tehát hirdethetik a liberalizmust, mert a francia szupremácia biztositva van. Magyarországon 1 : 18 az arány, itt tehát nem hirdethetjük a liberalizmust ; itt védekezésről, faj erősítésről van szó. Ha majd mi is visszanyerjük az 1 : 396 arányt, akkor beszélhetünk mi is liberalizmusról. (Ugy van ! Ugy van ! Taps a jobboldalon.) Megdöbbentő volt, hogy a' világon az összes államok között Magyarországon ván relative véve a legtöbb zsidó s igy — ha a számok nem csalnak — be kellett következnie annak, nogy Magyarországon legyen a legnagyobb letörés, szétbomlás. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Érdekes, hogy utánunk következik Ausztria, Nagy-Oroszország, Törökország .... Hornyánszky Zoltán : Ott is van debacle ! Gömbös Gyula : . .. még pedig 1 :21 és 1: 20 és 1 : 20 arányban, Chamberlain-teóriát messze felülmúlják ezek a számok. Nem feleltünk meg annak, hogy 1 : 400 legyen az arány, hanem túltengés van és mindenütt, ahol túltengés volt megállapítható, hogy a belső ellenállás, különösen a veszély idején gyenge volt. (Igaz ! Ugy van] a jobboldalon.) Dinich Vidor : Azért nem kell az egyetemre engedni őket ! Gömbös Gyula : Egy statisztika alapján akkor, amikor még politikai kérdésekkel nem foglalkoztam, mint a központnak egyik vezérkari tisztje, a következő konklúziókat vontam le : 1. a központi hatalmak területén aránytalanul több zsidó lakik ; 2. azokban az államokban, melyekben a háború alatt a harcvonal működése a hátországban zavarva lett, illetve amelyek forradalmak által békére kényszerittettek, átlagban véve a legtöbb zsidó lakos volt ; 3. azokban az államokban, ahol az államhatalom a legszigorúbb rendszabályokat hozta a defaitizmus, a zürzavarkeltés ellen, a területükön lakó zsidóság száma a legkevesebb, Megállapításomból tehát az a tanulság, hogy a világháborúban a zsidók száma az egyes államokban kifejtett ellenállás nagyságával forditott arányban van. Igen t. Nemzetgyűlés ! Mondhatom, hogy én evvel a statisztikával nem mertem élni, hiszen valamennyien ugy vagyunk nevelve, hogy más vallását, fajtáját bántani nem szabad, én magam is — azt mondhatnám — akaratlanul is a liberalizmus légkörében éltem és épen ezért nem igen mertem felhasználni ezt a statisztikát, hiszen sokszor csalják az embert a számok. Mégis, mikor bekövetkezett a forradalom és mikor már október 31-én itt volt a trikolórba öltöztetett bolsevizmus (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) s mikor láttam, hogy egy pár keresztényt, — mondjuk, mintakeresztényt •— még most is odaállítanak . . . Griger Miklós : Sábesz gójok ! (Felkiáltások balfelől : Diszkeresztények !) Gömbös Gyula : ... és mögöttük a Jászi Oszkárok s a szabadkőművesség van, amely tudtommal akkor már teljesen zsidó kézen volt és a szociáldemokrácia, amely az ártatlan munkástömegeket szintén a zsidók járma alá hozta,(Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon) ezek mind mint hadsereg állottak egy pár zsidó vezér mögött s miután kénytelen voltam annak idején az országot elhagyni és éppen Bécsbe kerültem, ahol Wichtl professzor lakik, aki a minap előadást tartott a szabadkőmivességről é& ott a Reichspost révén megkaptam az adatokat és csodálkozással láttam, hogy a szabadkőmivesség, amely a liberalizmushoz hasonlóan. szintén nagyon szép jelszavakkal indult, tulajdonképen semmi egyéb, mint egy nagy zsidó világuralmi törekvésnek az eszköze, ("Ugy van ! Ugy van ! Taps a jobboldalon) midőn tehát ilyen törekvéseket, ilyen szervezkedést látunk és látjuk azt, hogy há'rom vagy négy zsidó képviselő milyen nagyszerűen képviseli a zsidó fajnak érdekeit a Nemzetgyűléssel szemben (Ugy van ! Ugy van ! ]óbbfelől ) és ha látjuk azt, hogy még ezekhez is csatlakoztak egynéhányan a múltból a keresztény magyarok közül,(Zaj és felkiáltások balfelől : Gyászmagyarok ! Vasárnapi keresztények !) akkor meg kell állapitani, hogy mi, akik a népnek tömegeit reprezentáljuk, rnég most is bizonyos félelemmel nyulunk ehhez a kérdéshez, (Élénk ellenmondások és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy félünk !) ahelyett hogy szuverén módon, erős akarattal belenyúlnánk és intézményesen megvalósitanók a keresztény Magyarországot. (Ugy van ! Taps a jobboldalon.) Amint bevezetésképen is mondottam : nekünk nincs faji öntudatunk ; nem volt sovinizmusunk, ez csak politura volt, (Felkiáltások : Csúfoltak bennünket érte !) nem voltunk meggyőződéses magyarok, hanem .álmagyarok voltunk valamennyien, mert ha mi nem lettünk volna kivetkőztetve faji Öntudatunkból, különösen az utolsó évszázadok alatt, akkor nem jöhetett volna ide bolsevista zsidóuralom, mert a nép ezzel öntudatosan szembehelyezkedett volna. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) OrbÓk Attila : Egymással párbajoztunk !