Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-91
A Nemzetgyűlés 91. ülése 1920. Elnök: Az ülést újból megnyitom. Minthogy az idő előrehaladott, áttérünk az interpellációkra. Mielőtt azonban az interpellációk előterjesztésére áttérnénk, napirendi javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk!) Javaslom, hogy a t. Nemzetgyűlés a legközelebbi ülését holnap, augusztus 26-án, csütörtökön, délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendje lenne : 1. A mai ülés »jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés módosításáról szóló törvényjavaslat. 3. A vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat. 4. A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslata a vallásos közoktatásügyi ministernek. Méltóztatnak e napirendi indítványomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha méltóztatnak elfogadni, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. -Következnek az interpellációk. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Birtha József ! Birtha József : T. Nemzetgyűlés Î Méltóztatnak tudni, hogy a burgonyaellátást akként szabályozta a közélelmezésügyi ministerium, hogy a két legnagyobb vármegyének, Szabolcs és Szatmár vármegyének kivételével, a burgonyaellátást az egész országban szabad forgalom tárgyává tette. Bizonyára azzal az intencióval történt ez, hogy ez a két burgonyatermelő vármegye képes lesz- az egész ország ellátatlanjainak szükségletét kielégíteni » és így ebben a tekintetben nem lesz semmi fennakadás. A kormány egészen helyesen gondolkozott, amikor ezt tette és azt hiszem, nem is lesz semmi akadály a burgonyaellátás terén, mert Szabolcs vármegyében ebben az esztendőben igen szép burgonyatermésre van kilátás. (Egy hang jobbról: Hála Istennek !) (Az elnöki széket Bottlik József foglalja él.) Azonban méltóztassanak megengedni hogyha azt mondom, hogy amidőn a kormány igy cselekedett, a gazdáknak az érdekeit igen súlyosan és sérelmesen érintette. Legyen szabad ebből az alkalomból néhány dologra kiterjeszkednem és néhány sérelmet felhoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban is azt, hogy, amikor a szabad forgalom megszűnt, Szabolcs vármegyében és Szatmár vármegyében a burgonya adását és vevését illetőleg, ez már rájuk nézve nagy sérelem volt. Azonban nem ebben rejlik a fősérelem, hanem különösen abban, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1Ü20—1921. — V. KÖTET. évi augusztus hó 25-én, szerdán. 25 hogy az ő burgonyájukat mintegy parancsszóra kellett a nyáron beszolgáltatniuk és a legnagyobb munkaidőben abba kellett hagyniok gazdasági munkájukat és a krumplibizományosnak a felszólítására, parancsára a burgonyát ki kellett szedniök olyankor, amikor a legnagyobb munkaidő volt és a vasúthoz kellett szállítaniuk. Legyen szabad ebből az alkalomból megjegyeznem, hogy Szabolcs vármegyében a krumpli*főbizományos — ad majorem Judaeismi glóriám — Milhoffer személyében még mindig nem keresztyén ember (Derültség. Felkiáltások : Zsidó !) és ennek a parancsára kell a gazdáknak a burgonyát a vasúthoz szállítaniuk olyan időben, amely nekik egyáltalán nem megfelelő, ez az ő gazdasági érdeküknek a rovására megyén, mert a nyári burgonya, a rózsa-burgonya, mint méltóztatnak tudni, éretlen állapotban került ki*a nyári időszakban a földből. Ez a burgonya nagyon hamar romlik és igen sokszor megtörtént az, amikor a burgonyát kiszállították a termelők, a gazdák a vasútra, nem volt burgonyaátvevő, nem volt kocsi, nem volt vagon, amivel elszállítsák. így óriási károsodásuk történt a gazdáknak a nyáron, mert a kiszállított burgonyát nem egy esetben v kellett szállítani, igy kárbaveszett a gazdának a kiásásra fordított fizikai ereje, fuvarozása és végül elromlott korai burgonyája nemcsak a gazdáknak, hanem miríden bizonnyal magának az államnak és a közfogyasztásnak is nagy kárára. (Közbeszólás balról: Bizonyosan nem a zsidó bizományosok hátrányára !) Igen t. Nemzetgyűlés! Azonban nemcsak ebben a dologban van sérelmük a szabolcsmegyei gazdáknak, hanem abban is, hogy a burgonyának az árát a közélelmezési kormány rendkívül olcsón szabta meg. Ugyanis a nyári burgonyának az ára 150—200 koronában lett megállapítva, míg az őszi burgonyának az ára csak 80 koronában lett megállapítva a szabolcsmegyei gazdákra nézve. Nekem alkalmam volt a tavasszal, amikor még oláh megszállás alatt volt Szabolcs vármegye, általjutni a demarkációs vonalon arra a területre, amelynek nemzetgyűlési képviselője vagyok. Ott tudtam meg, hogy az oláhok a tavasszal 30 koronában állapították meg a burgonyának az árát. A gazdák kénytelen-kelletlen kiszolgáltatták rekvirálás következtében a kívánt mennyiséget az oláhoknak. Amikor március 17-én megszűnt az oláh megszállás, akkor leérkezett a magyar kormány rendelete Szabolcs vármegyébe s abból tudták meg azt a fantasz' tikus megállapítást, azt az óriási magas burgonyaárat, hogy Szabolcs vármegyében 150 Kban lett megállapítva a burgonya ára. Hatá- , rozottan mondhatom azt; hogy maguk a gazdák sokallták ezt az óriási magas krumpliárat, maguk megelégedtek volna 50 avagy 60 K-val és készséggel szolgáltatták volna Budapest Tarosának és az egész éhező országnak a bur4
