Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

304 A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. nánál nem nagyobb, ivenként 10 fillér; 20 koronánál nagyobb, de 100 koronát meg nem halad : 20 fillér; 100 koronánál nagyobb, de 500 koronát meg nem halad: 50 fillér; 500 koronánál nagyobb, de 1000 koronát meg nem halad : 1 korona; 1000 koronánál nagyobb, de 10.000 koronát meg nem halad: 5 korona ; 10.000 koronánál nagyobb, de 50.000 koronát meg nem halad: 12- korona; 50.000 koronánál nagyobb, de 100.000 koronát meg nem halad: 25 korona; 100.000 koronánál nagyobb, de 500.000 koronát meg nem halad: 50 korona; 500.000 koronánál nagyobb, de 1 millió koronát meg. nem halad: 100 korona; 1 millió koronán felül 250 korona.« Toldalékul kérném hozzátenni, hogy : »a számlabélyeg árát mindenkor a számla kibocsátója tartozik megfizetni anélkül, hogy azt a nyújtott bárminemű szolgáltatás árába beszámíthatná«. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem az eredeti szöveg fentartását azért, mert először is abszolúte nem lehet analógiát vonni a marhalevelek és a számlák között. Egészen más természetű okiratokról van itt szó. Másodszor a számla olyan természetű okirat, amely nagyon gyakran fordul elő ; hiszen sok ember ad ki majdnem mindennap vagy minden héten számlát és hiába tennénk bele a törvénybe, hogy a számla kiállítója viselje az illetéket, az teljesen kivihetetlen, mert természetes, hogy a kereskedelem mégis csak rá fogja azt hárítani a vevőre. Ennek tehát értelme nem volna. A magasabb tételeknél rendesen nem áruszámlákról, hanem folyószámlákról van szó, amelyek már úgyis más utón is illetékeztetnek és semmi ok sincs arra, hogy a folyószámlákra egy másik súlyosabb illetéket is rárójunk ; ezzel csak megnehezitenők és drágítanék a kereskedelmi forgalmat. Az egész számlabélyegilleték, mint méltóztatnak látni, csekély progresszióval jár, de nem is lehet magasabb ; tulajdonképen degresszióról van szó, mert 10 korona a legmagasabb illeték, és az alacsonyabb fokozatokban leszállítjuk ezt a 10 koronát. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. Elnök : Kivan valaki szólni? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a 10. § változatlan elfogadását szembe állítom a Budaváry László képviselő ur áltál beterjesztett módosítással. Hogyha a 10. § változatlanul elfogadtatott, akkor a Budaváry László képviselő ur módosítása elesik; ellenkező esetben a 10. § e módosítással együtt fogadtatik el. Ha ez a szavazás megtörtént, újból fel fogom tenni a kórdóst, vájjon méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur által tett módosítást, mert ez nincs ellentétben a 10. § második bekezdésével, hanem azt csak kiegészíti .és igy akár elfogadtatik, akár nem, ezáltal à 10. § nem alteráltaévi szeptember hó 15-én, szerdán. tik. Méltóztatnak-e a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 10. §-t változatlanul elfogadni — szemben Budaváry László képviselő ur módosításával? (Igen!) A Nemzetgyűlés a 10. §-t változatlanul elfogadta, ennélfogva Budaváry László képviselő ur módosítása elesik. Kérdem: móltóztatnak-e az előadó urnák a 10. § második bekezdéséhez tett azon módosítását elfogadni, amely e bekezdés kiegészítését kívánja. Igen vagy nem? (Igen.) A Nemzetgyűlés az előadó ur által beterjesztett módosítást elfogadta, igy a 10. § az előadó ur által tett módosítással fogadtatott el Következik a 11. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 11. §-t). Csernus Mihály: Nem halljuk! Elnök : Kivan valaki szólni ? Kontra Aladár jegyző: Kovács József! Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Minthogy az, aki a sorsjegyen nyer, erre ugy sem számított s miután a minister ur úgyis már illetékezés alá vette — igen helyesen — a sors jegynyereményeket, — én tisztelettel indítványozom, hogy ott (olvassa) : »a 200.000 koronát meghaladó . nyeremények után 30°/o illetéket kell fizetni«, szavak helyett méltóztassék bevenni (olvassa) : »200.000 koronától 500.000 koronáig terjedő nyeremények után 30%, 500.000 koronától 1 millió koronáig terjedő nyeremények után 40% és 1 millió koronát meghaladó nyeremények után 50% illetéket kell fizetni«. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Kontra Aladár jegyző: Budaváry László! Budaváry László : T. Nemzetgyűlés ! Én is abból az elvből indulok ki, amelyet Kovács József t. képviselőtársam hangoztatott, t. i. hogy a sorsjegynyeremények munkanélküli jövedelmek, illendő tehát, hogy azokat súlyosabban adóztassuk meg, mint ahogy a javaslatban kontemplálva van. Ezért a 11 § első bekezdése helyett a következőket ajánlom (olvassa) : »Az illetéki díjjegyzék 86. tétel B. 2. pontjában megszabott illeték helyett 20% illetéket kell fizetni, ha az egy sorsjegyre eső nyeremény 10.000 koronánál nem több. Az egy sorsjegyre eső 10.000 koronát meghaladó, de 100.000 koronánál nem nagyobb nyeremény után 30%, a 100.000 koronát meghaladó nyeremény után 200.000 koronáig 40%, s a 200.000 koronát meghaladó nyeremények után 50% illetéket kell fizetni « Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy a képviselő ur figyelmét kikerülte azt, hogy a sorsjegynyereményekre már egy másik adóteher is hárul: a nyereményadó, amely 10 %-ot tesz ki. Mikor tehát a 200.000 K-nál nagyobb nyeremény után az adóval együtt 40 %-ot szedünk, azt hiszem, elég messze mentünk, mert hiszen nem célunk