Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

302 A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. Madarász Zsigmond a pénzügyministerhez : Az igen sértő kihágási büntetések tárgyában. Elnök : Mintán hat interpelláció van beje­gyezve, s előzőleg két ministeri válasz is lesz, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az inter­pellációk meghallgatására, amennyiben a napi­rendet előbb ki nem meritenők, már fél egy órakor térjünk át. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Akkor ekkép mondom ki a határozatot. A pénzügy minister ur kivan napirend előtt szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nem­zetgyűlés ! Tegnapi felszólalásomban megemlítet­tem, hogy a Ház egyes tagjai nem kellő óva­tossággal nyilatkoznak itt a Házban sem és mondanak olyanokat, amik kint egészen más hatást váltanak ki, mint ők maguk is gondolják. Felolvastam egy táviratot is, amelyet egy képvi­selőtársunk intézett egy vidéki kormánybiztos­hoz ; annak illusztrálásául olvastam fel, hogy a képviselők maguk is milyen gondosság nélkül kezelik sokszor ezeket az ügyeket. Nem volt célom, hogy valakit pellengérre állítsak, mert feltételeztem, hogy az illető nem a kincstár kijátszására irányuló szándékkal küldte ezt a táviratot. Ezt meg is mondtam és csak azt je­gyeztem meg, hogy ez mindenesetre a kellő óvatosság hiányával történt. A Ház akkor ki­vánta az illető képviselő megnevezését, mert sokan ugy fogták fel a kérdést, hogy ódium hárul más képviselőkre is, ha nem neveztetik meg az illető. Az illető képviselő nem volt jelen az ülé­sen. Délután azonban értesülvén erről a dolog­ról, felkereste ugy a miniszterelnök urat, mint a házelnök urat, valamint engem, és igazolta ennek a sürgönynek az elküldését, amely min­denesetre nem szerencsésen volt megfogalmazva. Levelezésekkel is igazolta, hogy egyszerűen arról volt szó, hogy egy adósát, aki nem akart fizetni, evvel a sürgönnyel akarta megijeszteni és fize­tésre birni. Felmutatta a táviratra adott írás­beli választ is, amelyből nyilvánvaló, hogy itt tulajdonképen apró privátügyről van szó, csak a sürgönynek a szövegezése, ismétlem, nem volt óvatos. Minthogy ilyenformán semmiféle deliktum nem forog fenn és miután az illető képviselő ur ezt, mint mondom, igazolta ugy a minister­elnök ur, mint a házelnök ur előtt, valamint előttem is, nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék eltekinteni az illető képviselő ur megnevezésétől (Helyeslés.) és méltóztassék a dolog felett napirendre térni. (Helyeslés.) Elnök ; Most áttérünk a napirend szerint a némely illeték, továbbá az értékpapirforgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártyabélyeg feleme­léséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalá­sának a folytatására. Következik a • .7. §. tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. évi szeptember hó 15-én, szerdán. Szabóky Jenő jegyző" (olvassa a törvény­javaslat 7. §-át). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: A 7. § utolsó pontja­ként uj bekezdésül a következő szöveget kérem felvenni : »A postai küldemények és táviratok átvé­telére adott felhatalmazások illetékmentesek.« Ezt a kereskedelemügyi ministerium kíván­ságára vettük fel, abból a célból, hogy meg­könnyítsük a távollevő címzetteknek azt a jogát, hogy másokat is meghatalmazzanak postai kül­demények átvételére. Elnök: Kivan valaki szólni? Szaboky Jenő Jegyző: Henzer István! Henzer István: T. Nemzetgyűlés! A 7. § harmadik bekezdése azt mondja, hogy »a meg­hatalmazás illetékét újból le kell róni, ha a meghatalmazott az egy izben már felhasznált meghatalmazást más ügyben vagy perben újból felhasználja. Az a bíróság vagy hatóság, amelynél a meghatalmazást használják, köteles arra az ügy vagy per számát és a felhasználás idejét feljegyezni«. Kérném az igen t. Nemzetgyűlést, hogy ide ezt a kitételt tessék beszúrni: »már az első felhasználáskor is«. Ez arra szolgálna, nehogy a bélyegilleték alól kibújjék valaki, ha meghatalmazást ad az ügyfélnek. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Saj­nálatomra nem járulhatok hozzá az indítvány elfogadásához, mert feleslegesnek tartom. A szö­veg szerint úgyis minden egyes felhatalmazásnál fel kell jegyezni. Kérem tehát az eredeti szöveg megtartását. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Henzer István : Minthogy a pénzügyminister ur kellő felvilágosítást adott erre az ügyre vonatkozólag, ennélfogva indítványomat vissza­vonom. Elnök : Felteszem a kérdést. Ha hozzá mél­tóztatnak járulni, akkor ugy fogom a kérdést feltenni, hogy méltóztatnak-e a 7. §-t, amely nem lett megtámadva, változatlanul elfogadni. Az előadó pótlása egészen önálló és nincs ellen­tétben a szakasszal, a pótlásra tehát külön fo­gom feltenni a kérdést. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 7. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés tehát elfogadta a 7. §-t. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó urnák a 7. § utolsó bekezdéséhez tett módosítását, illetve pótlását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az előadó urnák a 7. §-hoz tett módosítását is elfogadta a Nemzetgyűlés. Következik a 8. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvény­javaslat 8. §-át, amely észrevétel nélkül elfogad­tatile. Olvassa a 9. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom