Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-101
A Nemzetgyűlés 101. ülése 1920. évi szeptember hó 14-én, kedden. 291 »Es ha vasúton menne, mennyivel fizetne többet?« »Befelé ..3, kifelé is 3 koronával.« Ezzel szemben ő a tejet literenként 5 koronával emelte, tehát — miután 15 liter tejet szállít egyszerre — 75 koronát nyer, ahelyett, hogy literenként 40 fillérrel számitana többet. Amikor tehát ezek a nagy tarifaemelések a valóságban azt a megnyomorított és oly sokszor gáncsolt tisztviselői osztályt érik : kérdem Gaal Gaszton t. képviselőtársamat, mivel .emelődött e hosszú idő alatt a tisztviselők fizetése ? Hiszen a tisztviselők fizetése alig valamivel változott, ahhoz képest, hogy milyen drága ma minden és hogy milyen mértékben emelkednek a különféle közszükségleti cikkek árai. Ugyebár alig valamivel változott és mégis Gaal Gaszton képviselőtársunk azt mondja, hogy most oly óriási terhet vállal magára az állam azzal, hogy a tisztviselőknek elengedi a nyugtabélyeget. Most, hogy a drágasági pótlékot átlagban véve 400—450 koronával felemelték, a bélyegilleték 1 korona 88 fillér. Ha én ezzel szemben azt nézem, hogy mit fizetnek a járiatok átírásáért jelenleg, amikor ma egy marha ára 20 — 30—40.000 korona : akkor itt meglátszik, t. képviselőtársam, a nagy aránytalanság és meglátszik az, hogy milyen intézkedések történtek a tisztviselők érdekében és milyen intézkedések történtek a gazdaközönség javára, (Ugy van! a ssélsöbaloldalon.) Mind annak ellenére, hogy az igen t. képviselőtársam inirç'den egyes felszólalásában oly szívesen érinti a közszolgálati alkalmazottak ügyét, én nagyon kérném, méltóztassék ez ügyeknek a megbeszélése előtt annak a társadalmi osztálynak életébe és működésébe mélyebben beletekinteni, mert akkor meg méltóztatik látni igen t. képviselőtársam, hogy majd teljesen más álláspontra helyezkedik és kell is hogy helyezkedjék. Mert ha igen t. képviselőtársamnak csak egy hétig kellene a tisztviselők sorsát viselnie és olyan gonddal és nélkülözéssel tartani fenn saját magát és családját, amint ezek teszik, akkor t. képviselőtársam bizonyára felszólalásaiban sokkal enyhébb kifejezéseket és enyhébb bírálatot méltóztatnék alkalmazni. ( Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Engem megbíztak köztisztviselőtársaim, hogy juttassam ezt a Nemzetgyűlésnek és igen t. képviselőtársamnak tudomására. Ezt teszem minden személyes él nélkül s csak arra kérem igen t. képviselőtársamat, hogy ugy, amint minden felszólalásában a legteljesebb önzetlenség vezeti, — és hiszem, hogy ebben is vezette, ez volt az ő felfogása — méltóztassék ezen dolognak is utána nézni és akkor, azt' hiszem, hogy sokkal jobb meggyőződésre fog jutni és épen ő lesz ezen társadalmi osztálynak legnagyobb védője és támogatója ebben a Nemzetgyűlésben ós nem fog a tisztviselői kar felett olyan erős bírálatot gyakorolni, mint azt most méltóztatott tenni. A vasúti csoport is megbízott f engem azzal, hogy juttassam ezt a Nemzetgyűlésnek és igen t. képviselőtársamnak a tudomására. Megbíztak egyúttal azzal is, hogy mindazokat a súlyos kifejezéseket ... Gaal Gaszton • Hol vannak ? Egyet tessék csak felhozni ! Weiss Konrád: ...utasítsam vissza. Gaal Gaszton: Hol vannak? Weiss Konrád : Amikor ezt teszem, egyúttal biztosítom róla t. képviselőtársamat és a t. Nemzetgyűlést, hogy dacára annak, hogy — amint láttam — a tisztviselők iránt a Nemzetgyűlés egy része nem viseltetik azzal a megértéssel, mint, mondjuk, a gazdatársadalom iránt, a tisztviselői kar, amint a múltban, ugy a jövőben is minden nélkülözés és szenvedés dacára teljesíteni fogja kötelességét, amint azt tőle a haza és a nemzet kívánja. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök : Szólásra senki feljegyezve nincs. Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a zárszóŐrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az általános vitát hosszasan nyújtani nem akarván, csak egészen röviden reflektálok azokra a felszólalásokra, amelyek szorosan a törvényjavaslatra vonatkoznak. Mint előadói ismertető beszédemben kiemeltem, nem tartom helyénvalónak és időszerűnek, hogy minden egyes pénzügyi törvényjavaslatnál olyan széles mederben folyjék a vita, amilyen széles mederben tulajdonképen csak az indemnitásnál vagy a költségvetés tárgyalásánál lenne indokolt. A pénzügyminister ur úgyis rámutatott azon nagy károkra, amelyeket az itt elhangzó, különösen defaitista irányú és tartalmú beszédek okozhatnak a nemzetközi konstellációban. Ami nekem különösen fájt és rosszul esett, volt, hogy egyes szónok urak kifogásolták a törvényjavaslatnak azt a hiányát, hogy nem veszi eléggé tekintetbe a szociális szempontokat. Amennyire egy pénzügyi törvényjavaslat a szociális szempontokat egyáltalában figyelembe veheti, ez a törvényjavaslat azt megteszi. Méltóztassanak csak szemügyre venni a kis haszonbérletekre vonatkozó rendelkezéseket, a kis összegű ügyvédi meghatalmazásokra vonatkozó rendelkezést, a hadiárvák örökbefogadására vonatkozó részt, valamint azt, hogy az altruista szövetkezeteket más elbírálás alá veszi, mint a nyerészkedésen alapuló részvénytársaságokat ; de különösen méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy ez a javaslat észreveszi azt az abuzust, hogy pl. az igazgatói tantiémek korántsem voltak eddig ugy megilletékezve, mint az egyéb társulati illetékek. Ezenkívül a köztisztviselőkre nézve két nem akarom mondani korszakalkotó intézkedést tesz, de majdnem évszázados abuzust szüntet meg, és pedig a nyugtabélyeget és a szolgálati díjat. Mind a kettő embertelen és súlyos intézkedés volt és dacára annak, hogy azok pénzt 3?
