Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-101

274 A Nemzetgyűlés 101. ülése 1920. évi szeptember hó 14-én, kedden. Elnök : Az igazságügyi és a pénzügyi bizottság együttes jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Hencz Károly, a II. biráló-bizottság elnöke jelentést kivan tenni. Hencz Károly : T. Nemzetgyűlés í Van szerencsém bejelenteni, hogy a Nemzetgyűlés II. bírálóbizottsága Dékány Sándor és társai panaszlóknak Pestvármegye abonyi választókerületében . 1920 január 25. és 2G-án megtartott választás ellen a Nemzetgyűlés elnökéhez beadott panasza tárgyában 1920 augusztus 31-én egyhangúlag hozott ítéletével a panaszt mint alaptalant visszautasította és a házszabályok 99. §-a alapján a panaszlókat a költségekben elmarasztalta. Dékány Sándor és társai panaszlók azért kérték az abonyi választókerületben megejtett nemzetgyűlési választás érvénytelenítését, mert a kiküldött választási biztos Szijj János jelöltségére vonatkozólag az ajánlat elfogadását az 5988. sz. kormányrendelet 17. és 18. §-ai értelmében visszautas] fcotta. A biráló-bizottság vizsgálat alá vette a panaszlóknak eredéii ajánlási ivét, valamint a választáti biztosnak visszautaistó végzését, a mely szentén eredetben az 'rátok között elfekszik. A biráló bizottság megállapította azt, hogy az ajánlatban csak lakhely van feltüntetve, a lakásoknak pontos feltüntetése azonban az ajánlatokról' hiányzik. Miután ped'g az 5988. számú kormányrendelet 17. §-ának heted'k bekezdése azt mondja, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a jelölt családi- és utónevét, polgáii állását, lakását és életkofát, a nyolczadik bekezdés pedig még szigorúbban irja elő, hogy minden ajánló köteles névaláírása mellett megjelöhr polgári állását, életkorát és pontos lakeiínét és miután az idézett kormányrendeletnek 14. §-a egyenesen megtiltja a választási b'"ztosnak azt, hogy ilyen ajánlatokat elfogadjon : ennek következtében a bizottság épen az 5988. sz. kormányrendelet 17. és 18. §-ára való utalással állapította meg azt, hogy ^ -a választási biztosnak eljárása teljesen korrekt és jogszerű volt. Ezzel kapcsolatban van szerencsém a t. Nemzetgyűlésnek bejelenteni, hogy Dékány Sándor és társai panaszlóknak az abonyi választókerületben f. évi január hó 25-én és 26-án megtartott nemzetgyűlési választás érvénytelenítése iránt beadott panasza tárgyában felmerült költségek tekintetében a Nemzetgyűlés II. bírálóbizottsága f. évi augusztus hó 31-én megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás után a következő végzést hozta (olvassa) : »A birálób-izottság panaszlókat a házszabályok 99. §-a" alapján a védelem körül felmerült költségekben egyetemlegesen elmarasztalja. A védelem költségeit 32G1 koronában megállapítja s a panaszlók által a Nemzetgyűlés pénztárába letect 5000 koronából dr. Dobos Sándor ceglédi ügyvéd kezeihez kiutalja, a fenmaradó 1739 koronát pedig panaszlók kezeihez visszautalni rendeli és eziránt a Nemzetgyűlés elnökét átirat utján megkeresi. Miután a bíráló-bizottság a panaszt, mint alaptalant elutasította, panaszlókat a védelem részéről felmerült költségekben a házszabályok 99. §-a alapján el kellett marasztalni, mert a panasz benyújtásával a védelem költségeit nyilvánvalólag ők okozták.« T; Nemzetgyűlés ! Fábián István mandátumával kapcsolatban van szerencsém bejelenteni még azt, hogy miután az abonyi választókerületben megválasztott nemzetgyűlési képviselő megbízólevele másik panasszal is megtámadtatott, azonkívül az igazoló-osztály részéről is kifogásoltatott, a biráló-bizettság előtt az eljárás még folyamatban van, a nevezett képviselő igazolása tárgyában a bizottság csak ezen ügyek elintézése után fogja a Nemzetgyűlésnek jelentését megtenni. Fábián István, igazolása tárgyában' tehát határozathozatalnak ezidőszerint helye nincs. Van szerencsém az iratokat ezennel tisztelettel beterjeszteni. Elnök : Kíván valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a jelentés tudomásul vétetik. Következik napirend szerint némely illeték, továbbá az értékpapirforgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártya-bélyeg felemeléséről a pénzügy-minister ur törvényjavaslata. A pénzügyminister ur kíván szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok beterjeszteni az 1920/21. «évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, (Helyeslés,) valamint az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. te. némely rendelkezésének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Kérem a javaslatokat előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz kiadatni és szétosztatni. T. Nemzetgyűlés ! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz hozzászólt Gaal Gaszton t. képviselőtársam mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását mintegy meglepetésszerűen kezdtük meg, minthogy egy szombati napon megszakítottuk a numerus claususról folyt vitát és ezt a törvényjavaslatot . kezdtük tárgyalni. Szinte puccsszerűnek tüntette fel a kormánynak ezt a tényét. T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, meglepetésről itt szó sem lehet. Ez a törvényjavaslat már majdnem három hónapja fekszik a Ház előtt, tehát minden egyes képviselőnek elég alkalma volt avval foglalkozni és felfogását arról kialakítani. Annak, hogy a numerus claususról szóló vitát egyszerűen megszakítottuk, tisztán az volt az oka, hogy azt hittük, hogy a numerus claususról szóló törvényjavaslat simán éjs könnyen fog keresztülmenni a Házban. Mikor azonban a kormány látta, hogy szélesebb mederbe terelődik a vita, nem lehetett tovább várni avval, hogy a pénzügyi törvényjavaslatok közül azokat, melyek ennyire sürgősek, behozzuk a Házba. Az a gondolat is vezetett engem ennél, hogy amint a Ház jóformán egy óra alatt megszavazta az egész adójavas-