Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-99

230 A Nemzetgyűlés 99. ülése'1920. évi szeptember hó 9-én, csütörtöhÖn. Gaal Gaszton : Amikor így áll a dolog, amikor ott tulaj donképen illegitim játék folyik, amelybe sokszor bevonják a tisztviselők százezreit, akik otthagyják nyomorult megtakarított filléreiket ; amikor a játék láza mindenkit elfog, amikor az újságokban hirdetik és" az újságok révén ugratják be a közönséget egyes papirok vételébe ; midőn száz és százezer ember otthagyja a fogát : hogy akkor ezt az illegitim játékot részeltesse az állam különös kedvezésben, külön elbánásban és akarja részesiteni kedvezésben az adózásnál is szemben a reá1vagyonnal : ennek helyességét, jogosságát el nem ismerhetem. Mert a tőzsdén kétféle ügylet van. Folyik egy reális, legitim papírkereskedés és folyik az u. m kulissz. A reális papirkereskedésnél, amikor befektetésképen a készpénzemért veszek egy papirost, nekem olyan mindegy, hogy 100.000 koronánál 1000 korona vagy 50 koroná-e az állami adó. mert hiszen én a papirt reális befektetésnek és nem azért veszem, hogy holnapután tovább adjak rajta, hanem azért, mert ugy gondolom, hogy az pénzem értékének megfelelő ellenértéket képezi, mert nem. akarom vagyonomat pénzben tartani* hanem olyan papirba akarom fektetni, melynek véleményein szerint jövője van, mely emelkedni fcg és amelyben az én vagyonom is emelkedik. Ezt a papirt én egyszerűen elzárom aWertheim-kasszámba vagy leteszem valamely banknál és ez a papir épen olyan reális vagyonomat képezi, mint akármelyik más érték. Ez indokolja a tőzsdei ügyletnél azt az 1 %-os adóemelést, melyet a részleteiméi leszek bátor szemben a t. minister ur 0.2 %-os kulcsával ajánlani. Ezt, mélyen t. Nemzetgyűlés, az 1 %-os adó abszolúte nem érinti ; érinthetné legfeljebb azt a másikat, azt a tomboló játékot. . . B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Épen azt nem érinti ! Az be tudja hozni. Gaal Gaszton : Érinthetné ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Hetné ! Gaal Gaszton : Én azt kivánom, hogy érintse is, mert ami a tőzsdén ma folyik, az semmi egyéb, mint (Felkiáltások a baloldalon : Szabad rablás !) mint a legirreálisabb, lcgillegitimebb hazárdjáték. (Ugy van ! Ugy van !) És amikor az állam tiltja a hazárdjátékot, azt büntetéssel és börtönnel sújtja, amikor a sipistákat a kávéházakban összefogdossák, ha kártyáznak, akkor kérdem a t. minister úrtól, micsoda erkölcsi alapon áll az az állam, amely a hazárdjátéknak is a legcsunyább és legveszedelmesebb fajtáját kedvezményben részesiti ? (Felkiáltások a haloldalon : Ez i

gaz !) Ezt kivántam a tőzsdénél csak általánosságban előadni. A részleteknél mindenesetre megteszem majd a magam indítványát és amennyiben, szükségesnek látom, azokat ott bővebben fogom megindokolni. De a tőzsdét még egy kedvezmény éri ebben a javaslatban, t. i. a tőzsdebiróság intézményénél. Amikor a birói illetékeket állapit]a meg ez a javaslat, azokat a rendes jogkereső közönségnek sokkal drágábban méri, mint a tőzsdebiróságnál lefolyó ügyletek után. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Az nem állami bíróság ! Gaal Gaszton : Bocsánatot kérek, ezt a kifogást már hallottam, engedje meg a minister ur, hogy majd válaszoljak rá. Fangler Béla : A 38. § ! Gaal Gaszton : Az, hogy a tőzsdének külön birósága van, egy kolosszális jog, olyan előjog, melyet meg kellene fizettetni az államnak, nem pedig arra az álláspontra helyezkedni, hogy a birói jogot, a bíráskodást nem én teljesítem, hanem a tőzsde. Hiszen mi hálásak lennénk, ha gazdabiróságaink lennének, amikor nem kellene minden egyes ügyben a rendes törvényszék, a rendes bíróság elé mennünk, hanem lehetne menni a gazdabirósághoz. De akkor minden kereseti ág, minden foglalkozási ág ugyanezen, a jogon követelhetné, hogy az igazságszolgáltatást az állam apránként adja ki a kezéből és adja oda az egyes érdekeltségeknek. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Azt megteheti minden érdekeltség, hogy csinál magának választott bíróságot. Gaal Gaszton : Azt mondom, hogy egy koloszszális jog az, hogy a tőzsdének külön birósága van, mert ma már az a helyzet, -r- illetőleg nem ma, hanem a régi világban, mert ma felfordult állapotok vannak, ma rendes, legális kereskedelem nincs, — mondom, a régi világban az volt a helyzet, hogyha tőlem például gabonát vagy bármit vett egy kereskedő, mindig kikötötte a tőzsdebiróság illetékességét már a kötlevélben, mert az neki sokkal kedvezőbb és sokkal előnyösebb volt, hogy ea tőzsdbiróság ítélkezzék az ügyében, ne pedig a rendes bíróság. Ilyen körülmények közt azzal érvelni, hogy az állam nem követelhet ugyanakkora illetéket a tőzsdebirósági ítéletek után, mint az állami ítéletek után, mert azt a szolgálatot nem az állam teljesiti a jogkereső félnek, hanem a tőzsdebiróság, — nem lehet, mert hiszen ezzel az okoskodással én megtagadhatnám az adóm legnagyobb részét, mert hogy az én adómból, amelyet én fizetek, az én személyemre költ a magyar kormány a legkevesebbet, az egyszer holt bizonycs, azt bármikor be tudom bizonyítani. Az állami funkció természete az, hogy legtöbb esetben nem direkt azok javára szolgál az államhoz befizetett adó pénz és nem azok javára szolgálnak az abból létesített állami intézmények, akik az adót fizették, és hogy akkor amikor én a tőzsdének ilyen előjogot adok, hogy annak ügyeiben külön bíróság ítélkezzék, hogy akkor még az Ítéleti illeték tekintetében is kedvezményben részesüljön a többi jogkereső közönséggel szemben : ez olyan dolog, melyet igazságosnak, jogosnak el nem ismerek. Eljutottam ezzel felszólalásom tárgyi részének végére. Még csak azt kell röviden megindokolnom, hogy,miért nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a törvényjavaslatot áz általános vita alapjául elfogadhassam. Egyszerűen azért nem vagyok abban a helyzetben, mert a kormány