Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-99

t>22 A Nemzetgyűlés 99. ülése 1920. évi szeptember hó 9~en f csütörtökön. gad el az államkasszából, amelynek elfogadása egyenesen az összeférlietlenségi törvénybe üt­közik. (Egy hang balfelöl: Tessék bejelenteni!) Jelentse be a képviselő ur maga, én már pri­vátim figyelmeztettem rá. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Visszatérve az ország egyik legnehezebb kérdésére, a tisztviselő­kérdésre, nélkülözöm a kormányban azt az el­határozottságot, azt az eréíyt, amit e kérdés­ben ki kellett volna fejtenie, mert 250.000 tisztviselő van itt, akiket az ország eltartani nem képes, tehát be fog következni feltétlenül az ország összeomlása, és akkor nemcsak *az a 250.000 tisztviselő fog teljesen tönkremenni, hanem tönkremegy maga az egész magyar nem­zet is, amelynek tönkremenését megakadályozni pedig elsősorban kötelességük azoknak a fér­fiaknak, akik itt a bársonyszékekben ülnek. De a tisztviselők szempontjából nézve a dolgot, mélyen t. Nemzetgyűlés, vájjon a tiszt­viselők érdekében való-e ez az állapot? Hiszen az állam bármit kövessen el, bármit csináljon, szorítsa bár az adóprést a végietekig, ennyi tisztviselőt ugy ellátni, ugy fizetni, ahogy a mai viszonyok közt szükséges lenne, semmi körül­mények között nem képes. A megoldás tehát, mélyen t. Nemzetgyűlés, csak az lehet, hogy a tisztviselők közül mindazokat, akik akár koruk­nál, akár szolgálati idejük rövidségénél, akár in agánvagy onuknál fogva az állam szolgálatából elbocsáthatók, (Egy hang jobbról : Elsősorban magánvagy onuknál fogva!) azok minden körül­mények között elbocsáttassanak és az állam ettől a tehertől magát megszabadítsa. A meg­maradó tisztviselőket azután fizetheti az állam ugy, hogy azok a mai viszonyok közt is tisztes­ségesen megélhetnek (Altalános helyeslés.) és akkor a jól fizetett tisztviselőktől meg is köve­telheti az állam azt az intenzív munkát, amivel minden tisztviselő a fizetéseért az államnak tar­tozik. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! A tisztviselőkérdéssel kapcsolatban rátérek arra is, ami az állami hi­vataloknál a dologi kiadásokkal való rettenetes pazarlást illeti. Végtelenül sajnálom, hogy ezen a téren sem látok elhatározó lépést. A pénzügy­minister ur bejelentette már, nem.tudom, itt a Házban, vagy a pénzügyi bizottságban és hal­lottuk, hogy az állami autózás terén megfelelő restringálások történtek a legszigorúbb eljárás szerint és ugy tudom, minden ministerium csak két autót tarthatott meg, a többit az állam * konfiskálta. Ezzel szemben vagyok bátor a t. minister ur figyelmét felhívni arra, hogy ma is látom még az autókat meglehetős mennyiségben szaladgálni, ma is látok autókat kijönni idő­szaki kormánybiztos urak elé a vasútra, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) oly kormánybiztos urak elé, akiknek ott kint is, ahol működnek, egy­két autó áll rendelkezésükre, sinautókon is sza­ladgálnak államköltségen egyik fürdőhelyről a másikra. Amig én ezeket az állapotokat látom, addig, bocsásson meg nekem a mélyen t. minister ür, ha egész tárgyilagosan és higgadtan kénytelen vagyok konstatálni, hogy azt az erélyt, amit a dologi kiadások megszorítása terén is a hivata­lokban ki kellene a kormánynak fejtenie, bár annak beharangozását hallottuk, de magát az erélyt, a takarókosságot nem tapasztaljuk. (Ugy van / jobbfelöl.) Áttérek, t. Nemzetgyűlés, arra a másik térre, amelyen megint rendkívül sokat lehetne az államnak megtakarítania. Ez épen olyan kényes kérdés vagy talán még kényesebb, mint a tisztviselői kérdés, mert hiszen ez a nemzet­védelem kérdése. A katonai kiadásokról épen olyan őszinteséggel kell beszélni, (Ugy van! jobbfelöl.) mint, amilyen őszintességgel ós köte­lességérzéssel tettem szóvá azt a másik kérdést is, amely olyan nagy ellenmondást váltott ki a túloldalon t. képviselőtársaimtói. En azt tapasz­taltam, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a katonai kiadások terén is nagyon sokat lehetne meg­takarítani. A legújabb időkben történtek sorozatos, magasrangu főtiszti kinevezések, amelyek nor­mális pénzügyi viszonyok között, oly országban, amely anyagilag teljesen talpon áll, igazságosak, helyesek, soron valók lettek volna, de hogy egy oly országban, amely a vagyoni tönk szélén áll, hogy ebben az országban még az igazságos, helyes és soron lévő ilyen sorozatos magasrangu kinevezések is helyesek-e, pénzügyi helyzetünk­nek megfelelőek-e, ennek elbírálását a mélyen t. pénzügyminister úrra bizom és az egész t. kormányra, amely e dolgokért végeredményben felelős. De vannak a katonai kiadások terén" szám­talan oly más dolgok is, amelyek egy kis szá­mítással, takarékossággal helyesen és jól, más­képen is megérthetők lennének. Hallok, mélyen t. Nemzetgyűlés, altiszti fizetésekről, amelyek 40—46.000 koronára rúgnak. Altisztek szol­gálnak, akiknek hat-hét tagból álló családjuk van és ennek folytán családi pótlékkal együtt belekerülnek az államnak évenként 40—46.000 koronájába. Arányban áll mélyen t. Nemzetgyűlés az a szolgálat, amit egy altiszt tehet, ezzel a fizetés­sel, amit egy nyomorult országnak kell pénz­ügyi bajai között kiizzadni ? (Ugy van ! jobb­felöl) Ezek mind olyan apróbb tételek, ame­lyeknek megfelelő eréllyel, körültekintéssel való kezelésével a mélyen t. kormány végeredményé­ben mégis nagy összegeket takaríthatna meg, mert semmi akadályát nem látom annak, hogy pl. a tisztviselői karnak fiatalabb, 30 éven aluli tagjai, akiket az állam esetleg kénytelen elbo­csátani, el ne helyezkedhetnének abban a kis hadseregben, amit ez az ország fentart és ott mint katonák ne szolgálhatnák hazájukat. Viszont azok, akik most ott vannak, szívesen mennének haza családjuk körébe ós ' akiknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom