Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-97
À Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. évi szeptember hó 3-án, pénteken. , 191 Pető Sándor : En nem voltam közöttük és sok százezer zsidó nem volt ezek között. Sok százezer zsidó ebben az országban mindenkor becsületesen telj esitette polgári kötelességét, és amikor a zsidók hibáit méltóztatnak itt mindenkor generalizálni és amikor egyes bűnös rétegek által elkövetett hibákat és mulasztásokat méltóztatnak mindig ugy beállítani, hogy ennek alapján azután olyan generális rendelkezéseket, törvényeket és szabályokat hozzanak, amelyek minden zsidónak, tehát a becsületes, magyar polgári életet élő zsidóknak is ártalmára és hátrányára lesznek és vannak, (Ellen-mondások balfelől.) akkor oly igazságtalanságot követnek el, t. Nemzetgyűlés, amily igazságtalanságot követnek el akkor is, amikor soha egyetlen jó szóval nem halljuk annak elismerését, hogy 1867 óta, amikor a jogegyenlőséget megteremtették ebben az országban, az ipari és kereskedelmi fellendülésnek, a kultúrának, a tudománynak és a magyar nyelv terjedésének, igenis, erős zsidó tényezői is voltak. Dinich Vidor : A héber kultúrának ! (Nagy zaj.), Ereky Károly : Az egész ipart nem a zsidók csinálták ! (Folytonos zaj.) Gunda Jenő : Tönkretették az országot. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Pető Sándor : Az egész irodalom, az egész tudomány terén minden objektiv embert talál az elmúlt évtizedek óta olyan zsidó férfiakat, akik a magyar névnek dicsőségére váltak. (Zaj balfelől.) Budaváry László : Azok nem zsidók voltak ! Gunda Jenő: Kiss József talán? Pető Sándor : Kiss József mindenesetre az érdemes magyar költők közé sorozható. Gunda Jenő: A zsidóságnak lehet költője, de nem a magyarságnak. Gaal Gaszton : Kiss József a magyarságnak is használt valamit, képviselő ur. Kerekes Mihály: Többet, mint a képviselő ur. (Zaj.) Elnök : Méltóztassanak a tárgyalás komolyságát veszélyeztető közbeszólásoktól tartózkodni. Griger Miklós : ök provokálják ! Pető Sándor : És amikor mindenki azt hangoztatja, hogy az ipar és kereskedelem a zsidók kezében volt vagy van, bocsánatot kérek, nem lehet tagadásba venni, hogy az utóbbi évtizedek alatt a magyar ipar, a magyar kereskedelem meglehetős mértékben fejlődött. Természetesen a háború mindent megakasztott és mindent elrontott, de a háború előtt az ipar és a kereskedelem Magyarországon fejlődésnek, indult. Ez azucán nemcsak azoknak volt érdeke, akik iparral és kereskedelemmel foglalkoztak, ez az országnak is érdeke volt. Megállapítom tehát azt, hogy igazságtalan ítéletet mondanak azok is, akiktől e téren jót hallani nem lehet, mert ha van az országnak érdeke abban, hogy itt az ipar és kereskedelem fejlődjék, és ha fejlődött valamit a magyar ipar és kereskedelem, mondhatom, hogy ebben is túlnyomó részben a szorgalmas és becsületes zsidó iparosoknak és kereskedőknek van érdeme. (Zaj balfelöl.) Ereky Károly : Az egész magyar ipart nem zsidók kreálták. (Zaj.) Pető Sándor: T. Nemzetgyűlés! Mindezeket csak azért kívántam előterjeszteni, hogy arra kérjek minden objektív embert, ne méltóztassanak bármely kérdésnél ezt annyira előtérbe tolni és ne méltóztassanak azt sem hinni, hogy ennek mélységes eredményei lehetnek. Sem Magyarországot, sem Európát nem a zsidók tették tönkre és nem a zsidókérdés megoldása fogja ezt a világot meggyógyítani. Taszler Béla: De csakis az. Pető Sándor : Ezt az európai világot és a mi szegény hazánkat is a világháború tette tönkre. Kerekes Mihály : Azt is a zsidók csinálták ? Gunda Jenő : Micsoda hívatlan prókátor ! (Zaj.) Kerekes Mihály: Vagyok olyan hivatott, mint a képviselő ür. Sándor Pál (Gunda Jenőhöz) : Támogasson Ön minket! (Derültség.) Pető Sándor: Különösen ezt a szegény Magyarországot, a szerencsétlen és Magyarországon tulajdonképen senki által nem kivánt világháború és az azt mintegy logikailag követő forradalmi események . . . (Zaj.) Budaváry László: Micsoda? Logikailag? Pető Sándor : A világháború rombolása után sehol sincs még ma sem teljes rend, sajnos, a legkevésbbé Magyarországon. Ereky Károly: Mindenütt a zsidók keverik a forradalmakat. Oroszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban, mindenütt! Pető Sándor: A világháború szomorú eseményei, különösen Magyarországra nézve végzetes és r szomorú eseményei az okai a mi bajainknak. És ne tessék hinni, hogy az emberek sokáig fogják szívesen hallgatni és hogy meggyőződéseket tudnak felkelteni avval, ha el akarják * hitetni, hogy nem ilyen világraszóló nagy események voltak az okai, hanem ilyen apró dolgok, egy-egy apró ember bűne, aki mondjuk, a katedrán hibás tanokat hirdetett, vagy olyan beszámíthatatlan gonosz emberek bűne, akik felhasználták a háború szerencsétlenségei által okozott forradalmi hangulatot és tévútra vitték az embereket. (Zaj a baloldalon.) A javítás és az épités munkájához elsősorban a helyzet valóságos okainak felismerése szükséges. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Ugy van! Felismertük!) És ha felismertük, hogy a világháború katasztrófája tett tönkre bennünket, akkor a megfelelő utakon kell keresnünk az orvoslás és az építkezés módjait, nem pedig hamis utakon, mert különben igazi, produktiv munkát nem végezhetünk, legfeljebb csak egymás ellen izgathatjuk az osztályokat és a felekezeteket ós megakaszthatjuk a békés
