Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

184 A Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. Bleyer Jakab a nemzeti kisebbségek ministere ; Lecketanuláshoz szoktat és nem tudományos munkához. Sándor Pál : Először tanulja meg a leckét, azután jön a tudományos munka. Bernolák Nándor: Ha nincs a tanárnak elég ideje, ott vannak a tanársegédek. Tessék ezek intézményét behozni. Itt van — különösen a jogi karról beszélek — egész sereg menekült jogakadémiai tanár, méltóztassék ezeket valahogy beilleszteni a rendszerbe ugy, hogy foglalkoztassa az .ifjúságot, mert valami módon az eddigi rendszeren, amely nem a tanszabadság rendszere volt a jogi karon, de az ifjúság legnagobb részére a nemtanulás szabadsága, okvetlenül változtatni kell. Ugyanitt kénytelen vagyok rámutatni arra is, ami nagyon szorosan összefügg a numerus clausus kérdésével, hogy ha azt akarjuk, hogy intenziven kiképzett ifjúságunk és különösen intenziven képzett birói és közigazgatási testületünk legyen, gondoskodnunk kell annak a kezdetben már igen jól bevált intézménynek továbbfejlesztéséről, amely a tiszviselőknek jogi továbbképzéséről gondoskodott. Ez most már néhány esztendő óta szünetel, pedig ezek a rendkívüli idők nemhogy csökkentették volna a jogi továbbképzés fontosságát, hanem rendkívüli mértékben fokozták, mert uj jogrendszer állott elő és ennek a jogrendszernek irányelvei, céljai felől tájékozatlan birói és közigazgatási testületünknek nagy része. Ha ilyen reformmal, a tanítás intenzívvé tételével, kötelességtudáshoz tudjuk szoktatni az ifjúság ezreit, . . . Gaal Gaszton : Az volna a legfontosabb ! Bernolák Nándor :... azokat, akiket egyetemeinkre és főiskoláinkra felvettünk, akkor a kultuszminister urnák ez a javaslata áldás lesz az országra és nemhogy kikapcsolna bennünket az európai kulturközösségből, hanem jóval magasabb "szintre fogja emelni a magyar nemzetet, mint amely szinten eddig állott. Ezután jön a másik, a nehezebb kérdés, hogy t. i. milyen módon történjék a kiválasztása azoknak, akik a numerus clausus folytán az egyetemekre felveendők. A minister ur javaslata teljesen nyitvahagyja a r

kérdést és rábízza az egyes tanártestületekre. Én nem tartom ezt a rendszert sem olyannak, amelyben megbízni nem lehetne, mert hiszen tanártestületeink legtöbb tagja szereti nemzetét, szereti az ifjúságot, szereti a tudományt. Az utolsó években mégis sok csalódás ért minket a tanártestületekben. A proletárdiktatúra alatt, de már az első forradalomban is máról-holnapra sokan feladták a maguk addigi elvi álláspontját. Pl. egy köztiszteletben álló profeszor az első héten, mikor a forradalom kitört és a Nemzeti Tanács megalakult, tudományos folyóiratban vitatta, hogy a Nemzeti Tanács tagjait ugyanaz a felelőtlenség illeti meg, mint addig a királyt, mert hiszen ugyanazon jogot gyakorolja a Nemzeti Tanács évi szeptember hó 3-án, pénteken. ma, amelyet 0 felsége gyakorolt azelőtt. (Mozgás. Egy hang a baloldalon : Kmety !) Nem, £z nem Kmety volt. Én nem akarom megbélyegezni, csak rámutatok, hogy olykor kiváló férfiaknál sincs meg a jellemnek az az ereje, hogy nagy fordulatoknál, nagy kataklizmáknál szilárdan megmaradjanak régi elvi álláspontjukon. Mikor később a társadalomban erősen kifejlődött nagyon erős indulat a zsidókkal szemben, akik jelentékeny részt vettek a forradalomban és az ország felforgatásában, akkor ennek az országos hangulatnak befolyása alatt a tanári kar a múlt évi pótszemeszterre, mint tudni méltóztatik, egyetlen zsidót sem vett fel. En sem az egyik, sem a másik álláspontot elfogadhatónak nem tartom. Ennélfogva, hogy a tanári testületeket a hangulatok kényszerítő erejétől felszabadítsuk, de meg főképen azért, hogy a felvételnél ennek a Nemzetgyűlésnek világos akarata nyilatkozzék meg, bátor vagyok javasolni, hogy állapítsuk meg teljesen nyíltan és őszintén azokat az irányelveket, amelyeket a felvételnél szem .előtt kell tartani. Ötven és néhány képviselőtársammal együtt ezeket az irányelveket a következőkben véltük leszögezni ; a részletes tárgyalásnál erre nézve bátor leszek forma szerint is javaslatot benyújtani (olvassa) : »Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a, fel vételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.« Méltóztassék megengedni, hogy ennek megindokolására felhozzam a következőket. (Halljuk ! Halljuk ! Az bizonyos, hogy a numerus clausus a beiratkozások tekintetében sújtani fogja a társadalom minden rétegét. Nyilvánvaló, hogy sokkal több hallgató fog jelentkezni, mint amennyi felvehető, épen ez teszi szükségessé a numerus clausust. A felvehetőket nem fogják egyetlen társadalmi rétegből kiválogatni, hanem valamennyiből, mert ez nemzeti érdek, amely elől kitérni nem lehet. Világos, hogy a legelső szempont, amely kell hogy irányadó legyen a kiválogatásnál, a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság. Sajnos, a magam közvetlen környezetében is, a debreceni egyetemen, ahol közvetlenül figyeltem meg a dolgokat, módom volt szomorú tapasztalatokat tenni. Egyik tanártársam, aki előbb igen komoly tudományos munkásságot fejtett ki, (Sándor Pál közbeszól.) aki, hogy Sándor Pál t. képviselőtársamnak feleljek, zsidó származási! ember volt, de akit az egész országban megbecsültek, sőt az egyetem rektorává válaszr tottak, amikor jött a felfordulás, elveszítette a