Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

178 À Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. revízióval, nem tartom szerencsésnek) mert hiszen eddig is mindig az volt a panasz, hogy az iskola túlterheli a növendékeket; olyan rettenetes elfoglaltságot ró rájuk, aminek nem tudnak megfelelni. És ime, most egypár uj tantárgy járult a régiekhez, ami uj óratöbbletet jelent az iskolákban, az osztályokban, és ennek eredménye, hogy még több órát kell a tanteremben tölteni, még kevesebb idő jut a következő napra való előkészülésre. Hiszen nemcsak rendes tantárgyak vannak d. e. 8—l-ig, hanem vannak délutáni rendkívüli tantárgyak is. Hogy mikor készüljön, mikor pihenjen, mikor szórakozzék a tanulóifjúság, azt nem tudom. Igenis kapcsolatban kellene ennek lenni a tananyag revíziójával is. Tudjuk nagyon jól, hogy a középiskolai tananyagnak már igen sok felesleges része van, melyet teljes joggal ki lehetne onnan küszöbölni, tehát szűkebb körre kellene szorítani azokat a tananyagokat és ennek eredménye lenne, hogy kevesebb óraszám mellett is el lehetne végezni a tananyagot. Az igy megspórolt, redukált óraszám mellett jutna idő még azon tantárgyakra is, amelyek — elismerem — tényleg szükségesek. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Ugy kell tanítani, hogy otthon jóformán ne kelljen tanulni. Vasadi Balogh György: Nem tudom, a minister ur próbálta-e ezt a módszert az iskolában, én kijelentem, hogy az iskolában ugy tanitani, hogy otthon ne kelljen dolgozni, a mai osztálylétszám mellett, 60—70 gyermekkel lehetetlen. En tudom, praxisból beszélek. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Le is szállítottuk! Vasadi Balogh György : Aki olyan kívánságot állit fel, hogy az iskolában ugy kell tanítani, hogy otthon már ne kelljen a gyermeknek tanulnia, az egyáltalában nem foglalkozott ezzel a kérdéssel és az nem is szakember ebben a kérdésben. (Egy hang balfelöl: A mintagimnáziumban igy tanitotiak !) A középiskola reformjától most az egyetemre térek át, amelyre vonatkozó törvényjavaslat most előttünk fekszik. Ez a törvényjavaslat abban a nagy eredendő hibában szenved, hogy tudományos szempontokkal, tudományos magyarázatokkal próbálja megokolni azt, amit a napi politika hatása alatt megvalósítani akar. Én nem tudom elképzelni azt, hogy a tudományos szempontok, a tudományosság megokolná azt, hogy numerus clausushoz kössük az egyetemre való bejutást. (Egy hang balfelöl: A célszerűség !) En inkább azt látom ezen törvényjavaslatnál, amit előre is bocsájtottam, hogy nálunk nem épen a közszükségletnek megfelelően történnek az intézkedések, hanem külső behatások, külső nyomások alatt és a napi politika avatkozik be voltaképen az iskolapolitikánkba ; a napi politika ötletem Szeptember hó 3-án, pénteken. szerűen kívánja megrendszabályozni egyetemünket, tanításunkat. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Teljes esztendeig foglalkoztak vele a szakkörök ! Tavaly augusztus óta ! Vasadi Balogh György: Nekem £IZ £IZ álláspontom, hogy az iskola nem tür meg semmiféle felekezeti szempontot, semmiféle politikát, mert az iskolának mindig egy nagy nemzeti eszme szolgálatában kell állania... Kovács József (tasnádi) : A magyar faj szolgálatában Î Vasadi Balogh György :... és az a nemzeti eszme egy szervesen, pontosan, következetesen kidolgozott rendszeren kell hogy épüljön, mely rendszert máról-holnapra ötletszerűen megbolygatni nem lehet. Kovács József (tasnádi) : Magyar faji szempont! Vasadi Balogh György: Azt mondja a minister ur, hogy azért szükséges a numerus clausust az egyetemeken behozni, hogy intenzivebbé tegyük a tanítást, mert a világosság felülről terjed, mert a hegy adja a völgynek a világosságot. Nem tudom, hogy gondolja ezt a minister ur, de én még sohasem láttam, hogy a hegy fényt vet a völgyre, csak azt láttam, hogy árnyékot is vet a felülről jövő nagy fényesség és világosság. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Valóban gyönge magyarázat! (Egy hang jobbfelöl : De fizikailag igy van !) Vasadi Balogh György : Én attól félek, hogy a felülről jövő túlerős fény nagyon gyakran elmaradottságra, kulturátlanságra fogja a fényt vetni, ha ez a munkásság alulról nincs megalapozva és ha mi az elemi és középiskolai oktatásnál nem hozunk be üdvös reformokat. Nagyon könnyen megesik az, hogy a magas egyetemi nívó egyedül fog állani és nem lesz ennek megalapozója az, — ami voltaképen a nemzetek általános műveltségét mutatja — a tömegek tudása, a tömegek kulturáltsága. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Aki jobb képesítést kap, annak kell jobban megalapoznia. Filius ante patrem ! Vasadi Balogh György : Magának a numerus claususnak, ha más névvel nevezzük is, de az a hivatása, hogy egy modern Tajgetos hegységet állítson fel. A spártai rendszer, mely a szellemet másoolrendünek bélyegzi a testtel szemben. A spártai rendszer ez, amely tudott Leonidast, Pausaniast teremteni, de nem tudott Perikiest, Sophoklest, Sokratest, Platót felmutatni. Mert a szellem, az emberi értelemben rejtőzködő isteni szikra kicsinyes osztályozást nem tür meg. A tanárok véleménye szerint Kossuth Lajos országháboritónak indult, Petőfit terciába rakták és Napóleon közepes tehetség volt. Dánér Béla: Egyik sem volt zsidó! (Derültség.) Sándor Pál: Hát mégis csak ez a szempont vezet!