Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön. ' 149 Az orvosi fakultáson még elszomoritóbbak, még borzasztóbbak voltak az állapotok. A ki­mutatásokból látható, hogy ott egy-egy tanár­hoz háromezer, sőt még több hallgató is be­iratkozott. . Drozdy Győző : Ezen kell segiteni ! Usetty Ferenc előadó : Méltóztassék el­képzelni, hogyan lehet ilyen állapotok mellett lelkiismeretes orvosképzésre még csak gondolni is. Ilyen és ehhez hasonló állapotok vannak egyetemeinken. Korlátozni kell tehát a tanulók számát a tanitás sikerének és eredményességé­nek érdekében is, mert addig, inig nem lesznek megfelelő előadótermek, megfelelő gyakorlati és dolgozóeszközök, klinikák, addig eredményes munkáról nem lehet szó. De korlátozni kell azért is, mert Magyar­országon a népesség szaporodásánál jelentékenyen nagyobb számban tódult az ifjúság a főiskolákra, úgyhogy az utolsó tizennégy esztendőben 110 százalékkal emelkedett a főiskolai hallgatók száma, holott a népesség nem ilyen számarány­ban szaporodott. Drozdy Győző : Mert nincsenek szakiskolák ! Usetty Ferenc előadó: Okozta ezt a hirte­len felduzzadást főkép az, hogy a zsidóság a zsidóság számarányát messze felülmúló arányban tódult az egyetemre. ( Ugy van! Ugy van! bal­felöl.) A 4'5 százalék mellett az utolsó három esztendőben csak az orvosi fakultáson a zsidó­ság 40—50, sőt 60 százalékkal jelentkezett. (Ugy van! a baloldalon.) Ha ez a túlprodukció rettentő veszélyt jelentett már a múltban is nagy Magyarországra, akkor a mai szűk határok közé szorított Magyarországra még borzasztóbb ez a veszedelem. Hozzá kell venni azt is, hogy a megszállott területekről is idetódult a diplomás emberek legnagyobb százaléka és meg kell gondolni azt is, hogy a főiskolai hallgatók legnagyobb lékát általában már a múltban is Budapest szolgáltatta. Miután ez "a fölösleg ma is megvan, lelkiismeretlenség volna ezt a fölösleget még tovább szaporitani és lelkiismeretlenség volna olyan szellemi proletariátust teremteni, amely kellőképen elhelyezkedni a magyar társadalomban nem birván, azt az elemet fogja alkotni, amely állandóan csak nyugtalanságot, csak forradal­makat fog szitani, amint szitott a múltban is. ( Ugy van! a baloldalon.) Ez a két ok teszi szükségessé a kontingen­tálást : a termek befogadóképességének a hiánya és az országos szükséglet. A törvényjavaslat ezt a két elvet tartja szem előtt és ezt akarja meg­valósítani. A kontingens megállapítását egész helyesen nem veszi fel a törvényjavaslat épen azért, mert az egyetemi férőhelyek később sza­porodhatnak és megvan a reményünk, hogy újra nagy és hatalmas lesz ez az ország, ami­kor megint nagyobb és több szellemi erőre lesz szüksége. Szóval az országos szükséglet növeke­désével mindig meg lehet szabni, feljebb lehet emelni ezt a kontingenst. A kontingens megállapítására ajánlatot a legkompetenseb btestület, maga a tanári kar tesz, amelyet azután a szükséges országos szempontok figyelembevételével a kultuszminister állapit meg. A kontingens terhére való kiiálogatást a leg­hivatottabb testület, az autonom tanári testület intézi el és ez dönt és határoz végérvényesen a felvétel felett. Ez a kontingentálás csakis a most beiratkozó elsőéves főiskolai hallgatókra vonat­kozik, tehát szerzett jogokat nem sért. A kon­tingentálásnál követendő szempontokat a kultusz­minister rendeletileg fogja megállapítani. E szempontok kétségtelenül nem lehetnek más szempontok, csak olyanok és azok, amelyek parancsolólag, mint categoricus imperativus, elő­írják, hogy magyar egyetem képesítést csak oly embereknek adhat, és ezáltal csak oly emberek lehetnek majd a magyar nemzet vezetői, akiknek tradicionális magyarságához és keresztény világ­felfogásához kétség nem fér. (Helyeslés balfélol.) Azokra vonatkozólag, akik eddig nem vol­tak beiratkozva, a törvényjavaslat ugy intéz­kedik, hogy megfelelő igazolási eljárás után folytathatják tanulmányaikat. Ez az igazolási eljárás aszerint történik, mint a felvételnél történik az igazolás. Főszempont itt is termé­szetesen az, hogy az illető nem követett-e el olyan cselekedetet, amellyel bebizonyította, hogy a magyar nemzetnek és társadalomnak ellen­sége. Abban a reményben és abban a meggyő­ződésben, hogy ez a törvényjavaslat nagy és magyar szempontokat szolgál, és a magyar hazának, a magyar jövendőnek és a magyar értelmiségnek- hasznára lesz, mély tisztelettel ajánlom, méltóztassanak ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minis­ter ur kivan szólni. Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : T. Nemzetgyűlés ! Salus rei publicae suprema lex esto, vagyis a köznek az ügye, a java legyen a legfőbb törvény. Ezt a parancsot a múltban elődeink sokszor szem elől tévesz­tették. Abban az igyekezetükben, hogy moder­neknek, liberálisoknak, haladóknak lássanak, akárhányszor koncessziót tettek ezen szempontok javára és a magyar szempont rovására. Hiszen azt tapasztaljuk még ma is, hogy aki a leg­csekélyebb hajlandóságot mutatja arra, hogy ilyen szempontokat jobban értékeljen, mint a specifikus magyar érdeket, az ma is megkapja a vállveregetést,,hogy ő liberálisabb, felvilágoso­dottabb, haladottabb, humánusabb gondolkozású ember, mint más. Annál inkább megvolt ez a múltban, s ezért történt meg az, hogy olyan állami intézkedéseknek adtunk tért Magyar­országon, amelyek következtében előállott aprán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom