Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön. ' 149 Az orvosi fakultáson még elszomoritóbbak, még borzasztóbbak voltak az állapotok. A kimutatásokból látható, hogy ott egy-egy tanárhoz háromezer, sőt még több hallgató is beiratkozott. . Drozdy Győző : Ezen kell segiteni ! Usetty Ferenc előadó : Méltóztassék elképzelni, hogyan lehet ilyen állapotok mellett lelkiismeretes orvosképzésre még csak gondolni is. Ilyen és ehhez hasonló állapotok vannak egyetemeinken. Korlátozni kell tehát a tanulók számát a tanitás sikerének és eredményességének érdekében is, mert addig, inig nem lesznek megfelelő előadótermek, megfelelő gyakorlati és dolgozóeszközök, klinikák, addig eredményes munkáról nem lehet szó. De korlátozni kell azért is, mert Magyarországon a népesség szaporodásánál jelentékenyen nagyobb számban tódult az ifjúság a főiskolákra, úgyhogy az utolsó tizennégy esztendőben 110 százalékkal emelkedett a főiskolai hallgatók száma, holott a népesség nem ilyen számarányban szaporodott. Drozdy Győző : Mert nincsenek szakiskolák ! Usetty Ferenc előadó: Okozta ezt a hirtelen felduzzadást főkép az, hogy a zsidóság a zsidóság számarányát messze felülmúló arányban tódult az egyetemre. ( Ugy van! Ugy van! balfelöl.) A 4'5 százalék mellett az utolsó három esztendőben csak az orvosi fakultáson a zsidóság 40—50, sőt 60 százalékkal jelentkezett. (Ugy van! a baloldalon.) Ha ez a túlprodukció rettentő veszélyt jelentett már a múltban is nagy Magyarországra, akkor a mai szűk határok közé szorított Magyarországra még borzasztóbb ez a veszedelem. Hozzá kell venni azt is, hogy a megszállott területekről is idetódult a diplomás emberek legnagyobb százaléka és meg kell gondolni azt is, hogy a főiskolai hallgatók legnagyobb lékát általában már a múltban is Budapest szolgáltatta. Miután ez "a fölösleg ma is megvan, lelkiismeretlenség volna ezt a fölösleget még tovább szaporitani és lelkiismeretlenség volna olyan szellemi proletariátust teremteni, amely kellőképen elhelyezkedni a magyar társadalomban nem birván, azt az elemet fogja alkotni, amely állandóan csak nyugtalanságot, csak forradalmakat fog szitani, amint szitott a múltban is. ( Ugy van! a baloldalon.) Ez a két ok teszi szükségessé a kontingentálást : a termek befogadóképességének a hiánya és az országos szükséglet. A törvényjavaslat ezt a két elvet tartja szem előtt és ezt akarja megvalósítani. A kontingens megállapítását egész helyesen nem veszi fel a törvényjavaslat épen azért, mert az egyetemi férőhelyek később szaporodhatnak és megvan a reményünk, hogy újra nagy és hatalmas lesz ez az ország, amikor megint nagyobb és több szellemi erőre lesz szüksége. Szóval az országos szükséglet növekedésével mindig meg lehet szabni, feljebb lehet emelni ezt a kontingenst. A kontingens megállapítására ajánlatot a legkompetenseb btestület, maga a tanári kar tesz, amelyet azután a szükséges országos szempontok figyelembevételével a kultuszminister állapit meg. A kontingens terhére való kiiálogatást a leghivatottabb testület, az autonom tanári testület intézi el és ez dönt és határoz végérvényesen a felvétel felett. Ez a kontingentálás csakis a most beiratkozó elsőéves főiskolai hallgatókra vonatkozik, tehát szerzett jogokat nem sért. A kontingentálásnál követendő szempontokat a kultuszminister rendeletileg fogja megállapítani. E szempontok kétségtelenül nem lehetnek más szempontok, csak olyanok és azok, amelyek parancsolólag, mint categoricus imperativus, előírják, hogy magyar egyetem képesítést csak oly embereknek adhat, és ezáltal csak oly emberek lehetnek majd a magyar nemzet vezetői, akiknek tradicionális magyarságához és keresztény világfelfogásához kétség nem fér. (Helyeslés balfélol.) Azokra vonatkozólag, akik eddig nem voltak beiratkozva, a törvényjavaslat ugy intézkedik, hogy megfelelő igazolási eljárás után folytathatják tanulmányaikat. Ez az igazolási eljárás aszerint történik, mint a felvételnél történik az igazolás. Főszempont itt is természetesen az, hogy az illető nem követett-e el olyan cselekedetet, amellyel bebizonyította, hogy a magyar nemzetnek és társadalomnak ellensége. Abban a reményben és abban a meggyőződésben, hogy ez a törvényjavaslat nagy és magyar szempontokat szolgál, és a magyar hazának, a magyar jövendőnek és a magyar értelmiségnek- hasznára lesz, mély tisztelettel ajánlom, méltóztassanak ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Salus rei publicae suprema lex esto, vagyis a köznek az ügye, a java legyen a legfőbb törvény. Ezt a parancsot a múltban elődeink sokszor szem elől tévesztették. Abban az igyekezetükben, hogy moderneknek, liberálisoknak, haladóknak lássanak, akárhányszor koncessziót tettek ezen szempontok javára és a magyar szempont rovására. Hiszen azt tapasztaljuk még ma is, hogy aki a legcsekélyebb hajlandóságot mutatja arra, hogy ilyen szempontokat jobban értékeljen, mint a specifikus magyar érdeket, az ma is megkapja a vállveregetést,,hogy ő liberálisabb, felvilágosodottabb, haladottabb, humánusabb gondolkozású ember, mint más. Annál inkább megvolt ez a múltban, s ezért történt meg az, hogy olyan állami intézkedéseknek adtunk tért Magyarországon, amelyek következtében előállott aprán-