Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtöTcön. * 147 minthogy a sajtótörvény 33. §-a szerint a sajtó utján elkövetett deliktumoknál a felelősség első sorban a szerzőt terheli, vizsgálat tárgyává kellett tenni, hogy Huber János felelősségre vonható-e vagy sem. A mentelmi bizottság a hivatkozott szakasz alapján es tekintettel arra, hogy ugyancsak a sajtótörvény 35. §-a szerint a sajtójogi felelősség a felelős szerkesztőt csak akkor terheli, ha a szerző felelősségre nem vonható, vagy a közlemény büntetőtörvénykönyvbe ütköző tartalmának megirására a szerzőt egyenesen utasította, ugy találta, hogy Huber János ellen tulajdonképen eljárás sem folytatható, eljárás sem inditható, és pedig azért nem, mert az iratok között az eljárás anyagában a nyomozati adatokból egyáltalában nem tűnik ki az, hogy a szerző felelősségre nem vonható és nem tűnik ki az sem, hogy a cikknek megirására a szerzőt a felelős szerkesztő utasitotta. Ennek folytán Huber János ellen eljárás nem folytatható és nem inditható, mert a mentelmi jog felfüggesztésének az is egyik feltétele lévén, hogy a büntetendő cselekmény és a képviselő személye között a felelősség kapcsolata is megállapítható legyen, ez a jelen esetben nemcsak hogy fenn nem forog, de a törvény szerint egyenesen ki van zárva s igy a mentelmi bizottság kénytelen azt javasolni a t. háznak, hogy Huber János mentelmi jogát jelen megkeresésből kifolyólag az ügy mai állása szerint ne függessze fel. Kérem a mentelmi bizottság jelentésének és javaslatának elfogadását. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak elfogadni a mentelmi bizottság jelentését, hogy Huber János képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor határozatként kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és igy Huber János képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség .hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Bernolák Nándor: A 9. §-hoz szót kérek. Elnök: Tessék. Bernolák Nándor : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi tárgyalás során már felmerült indítvány, hogy a régi 10 most 9. §-ban ne a 8. és 9. §-ra történjék hivatkozás, hanem a 7' és 8. §-ra, — t. i. a régebbi • 7. § kiesett, ez teszi ezt szükségessé — de a módosítás felett a Nemzetgyűlés nem szavazott, úgyhogy ez a módosítás Jiincs keresztülvive. Ezért bátor vagyok javasolni, hogy méltóztassék a 8. és 9. §-ra,való hivatkozás helyett a 7. és 8. §-ra való hivatkozást beiktatni. Elnök : Tájékoztatásul csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy a kezemben levő törvényjavaslatban ez a módosítás keresztül van vive. Bernolák Nándor : Akkor tárgytalan az indítványom. Elnök : Bizonyosság szempontjából a jegyzőkönyvet felhozatom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyv erre vonatkozó részét felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1920. évi szeptember hó 1-én tartott ülés jegyzökönyvének erre vonathozó részét). Elnök: Rendben van és igy e kifogás nem emelhető a törvényjavaslat ellen. Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a vagyon-, az erkölcsiség- és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban .elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. A Nemzetgyűlés harmadszori olvasásban elfogadta a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett fel fog terjesztetni. Következik a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról a vallás- és közoktatásügyi minister törvényjavaslata. Az első sző az előadó urat illeti. Usetty Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés Î Van szerencsém a Nemzetgyűlés pénzügyi és közoktatásügyi bizottságának a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyában hozott együttes jelentését a t. Nemzetgyűlésnek beterjeszteni. E bizottságok egyhangú határozattal tisztelettel kérik a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezen javaslatot általánosságban és részleteiben a két bizottság által módosított szövegben elfogadni. A háború, a forradalmak, a kommunista rémuralom, az idegen megszállás, a kegyetlen békeszerződés, sivár jelenünk és kevés örömmel, reménységgel kecsegtető jövőnk mind-mind nem voltak hiába, ha ebből a rettenetes leromlásból és szenvedésből le fogjuk vonni a tanulságokat, ha okulni fogunk. A közmondás is azt tartja, de sajnos, rajtunk is bebizonyosodott, hogy saját kárán tanul a magyar. Jaj nekünk, ha azokból a rettenetes károkból nem fogunk tanulni. Hála a magyarok Istenének, mi, maradék magyarok, belátjuk, hogy a múltban sok tévedést, hibát követtünk el. Mi okulni akarunk és ha most még nem is forrt össze mindannyiunk lelke abban az egy nemes és szent gondolatban, amelynek célja ennek a hazának boldogsága, én ugy látom, hogy lassan bár, de azon az utón haladunk, hogy mi okulni akarunk, ezt a sze19*