Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-95
A Nemzetgyűlés 95. ülése 1920. Nem tudom, mi indíthatta a nemes grófot ezen csereüzlet bevezetésére, de fel kell tennem vagy az egyik vagy a másik esetet: vagy nyerészkedési vágy, amit nem annyira tartok valószínűnek, vagy talán a kényszerhelyzet. De akár az egyik eset áll fenn, akár a másik, ahhoz semmi esetre sincs joga, hogy a tűzifára szoruló közönség bármely kategóriáját a rendeletek áthágására csábítsa. Talán a kényszerhelyzet esete áll fenn, ami szerintem abból állhat, — és mellékesen megjegyzem, hogy ez ma a legtöbb nagybirtoknál fennáll — hogy nem bir annyit termelni, hogy a cselédeinek a konvenciót kimérhesse. Berki Gyula: Azért kell a földreform! Szijj Bálint: fgen, ezért is kell. Ha ezért vezette be a csereüzletet, akkor ez nagyon sötét képet vet a nagybirtoknak annyiszor feldicsért többtermelésére. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezek után én nem azt kérdezem az igen t. minister uraktól, hogy van-e tudomásuk erről, mert meg vagyok róla győződve, hogy ha tudomásuk volna róla, akkor már intézkedtek volna, hogy a gróf ur ezt a csereüzletét beszüntesse. Egyszerűen bejelentem az esetet és kérem a t. minister urakat, hogy ebben a tárgyban intézkedni szíveskedjenek. Interpellációm a következő (olvassa) : • »Interpelláció a földmivelésügyi és a közélelmezésügyi ministerekhez. Gróf Esterházy Móric, Magyarország volt ministerein öke, most, amikor az egész ország termése kormányrendelettel zár alá van véve, a Vértes-hegységben levő erdejében a tűzifát nem pénzért adja, hanem búzáért cserébe és ezáltal a tűzifára szoruló közönséget a magas kormány rendeletének áthágására csábítja, tehát bűn elkövetésére, niejy nemcsak hogy büntetést von maga után, de még a meglevő államrendet és a kormány tekintélyét is aláássa. Kérem a fent megnevezett minister urakat 'sürgős intézkedés megtételére, hogy az államrend és a kormány tekintélyén ilyetén eljárás által ütött rést mielőbb eltüntessék, mielőtt még az úgyis még részben forrongó alsó néposztály a volt ministerelnök úrtól el nem tanulja a kormányrendeletek semmibe vevését és mielőtt még tömegesen el nem követik a gabonarendelet áthágásának vétkét a tűzifaszükségletet szenvedők.« (Felkiáltások a jobboldalon: Botot neki!) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi és a közélelmezési minister uraknak. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Annak dacára, hogy csak most értesülök erről az interpellációról, mégis röviden válaszolni kívánok az interpellációnak reám vonatkozó részére. A faügyekben, a fa forgalombahozatala és a fa árának megállapítása dolgában ép most évi szeptember hó 1-én, szerdán. '" 12? jelenik meg egy kormányrendelet, amely irányárakat állapit meg a különböző bizottságoknak, amelyek az ország különböző részeiben, a különböző városokban eddig is meghatározták a fa árát. Ezzel a rendelettel meg akarjuk akadályozni azt, hogy a fa ára, mely most igazán rendkívül • magas, elérhetetlen magasságig emelkedjék. Szándékomban van ezt a rendelkezést még tovább folytatni. A fali gyek kormánybiztosával tárgyaltam is erről a dologról. A most kiadott rendelet nagyon terjedelmesen intézkedik a kereskedelemben forgalomba hozott fa áráról, a legnagyobb részletességgel intézkedik erről minden fanem tekintetében, de nincs még benne határozott intézkedés arra nézve, hogy a vidékeken az erdőtulajdonosok a helyi fogyasztók részére eladandó vagy kivágatandó fa árát menynyiben jogosultak emelni, illetőleg megszabni. Ebben a tekintetben tisztában vagyok a helyzettel. Az egész országban panaszkodnak amiatt, hogy az erdőtulajdonosok sok esetben — hát hiszen kivétel itt is lesz —• kihasználják a mostani szorult helyzetet és minthogy a falvak lakosságának igen sok helyen nincs erdejük és a fát mindig az uradalmi erdőkből szokták pénzért kapni, kihasználva a mostani szorulthelyzetet, amikor semmi intézkedés nem történt a faárak szabályozása tekintetében, elérhetetlen magasságba emelik az árakat és amellett még mellékszolgáltatásokat is követelnek a fára szorultaktól, amint azt t. interpelláló barátom is jelezte. Van tudomásom róla, hogy nemcsak búzát követelnek érte, hanem malacot, fuvarokat és mindenféle szolgálmányokat is. (Mozgás a jobboldalon.) En ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozom és szándékom egy pótló rendeletet kiadni ebben az irányban is, hogy lehetőleg meghatározzuk a fának azt az árát, amelynél drágábban a fatulajdonosok a fát nem adhatják. Szijj Bálint: Pénzben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Csak pénzben, kizárólag pénzben. Meg kell határozni a fa árát a fa fennálló állapotában, meg kell határozni a vágott állapotban való árát, meg kell határozni a különböző fanemek árát. Ezzel elejét akarom venni annak, hogy ha már a gabonaárakat kénytelenek voltunk maximálni az ország érdekében és az ellátatlanok érdekében, (Mozgás a jobboldalon.) akkor épen igy végre maximáljuk meg a fának az árát is. (Helyeslés a jobboldalon.) Kovács József: Mindennek az árát! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez a célom, és azt hiszem, hogy rövid idő alatt ezt a pótló rendeletet is ki fogom adni. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó.
