Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-95
A Nemzeigyülés 95. ülése 1920. ben, mert nincs verseny, nincs konkurrencia, ebbe a kérdésbe tehát bizonyos intézkedésekkel magának a kormánynak kell belenyúlnia. Hogy mik lesznek ezek az intézkedések, arra nézve nem óhajtok nyilatkozni, mert .hiszen most folynak a tanulmányok, nem is olyan egyszerű a kérdés; a gazdasági életbe való beavatkozások rendszerint visszafelé szoktak elsülni, ezért ha beavatkozom, ugy akarom ezt tenni, hogy annak tényleg előnyét is lássa a fogyasztóközönség. (Helyeslés.) Az árvizsgáló-bizottság intézményének működése és az árdrágítókat büntető törvény helyes alkalmazása mindenesetre enyhülést eredményezhetne, sajnos azonban, ismerni kell a magyar közönség lelkivilágát, a magyar közönségét, amely panaszkodni nem szeret, amely feljelenteni nem szeret, amely csak elégedetlenkedik és inkább tűr tovább, mintsem arra vállalkozzék, hogy panaszra menjen. Valami más megfelelő intézkedéssel, a munkaárak megszabásával fogunk tehát valószínűleg ezen a bajon segíteni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés! A kereskedelemügyi minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Egyben kijelentem, hogy Magyarország összes polgárságának óriási szüksége van arra a határozatra, amelyet jelezni méltóztatott, mert itt van az ősz és a ruházati cikkek oly drágák és olyan nyomorúságosak, hogy ki van zárva, hogy megfelelő intézkedés hiányában valami rendetlenség ne üssön ki emiatt. Jó volna talán szakitani azzal a régi állapottal, hogy a magyar gazdatársadalom elesett jószágainak bőrét, amit csizmának, szerszámnak felhasználhatna, csak bizonyos meghatározott mennyiségben fordíthassa erre a célra, és gondoskodni kellene arról, hogy az így előálló nyersbőr mielőbb feldolgoztassák itt a hazában, a különböző gyárak által és tisztességes árban közreadassék a magyar gazdaközönség céljaira. Ugyanígy kellene ennek történnie a ruházati cikkekhez szükséges posztóanyaggal is. Eddig ugy volt, .hogy a megyénél meg volt állapítva bizonyos szám, hogy csak ennyit szabad annak a magyar parasztnak elesett jószágai bőréből a maga céljaira kikészittetnie. Ezt a rendszert most okvetlenül meg kell szüntetni és mindenképen elő kell segíteni, hogy a gazdatársadalom ugy a maga, mint a családja szükségletét is ezzel pótolhassa. Ezért a bőrgyáraknak gondos figyelemmel kiséréséti nagyon ajánlom a t. minister ur figyelmébe. Egyébként köszönettel tudomásul veszem a választ. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e tudomásul venni a kereskedelemügyi minister urnák Csontos Imre képviselő ur interpellációjára adott válaNBMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — V. KÖTETévi szeptember hó 1-én, szerdán. 121 szát, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi minister ur válasza Szücs • Dezső képviselő ur interpellációjára. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Szücs Dezső nemzetgyűlési képviselő ur a honvédelmi minister úrhoz és a kereskedelemügyi minister úrhoz kérdéseket intézett. Méltóztassanak megengedni, hogy ezekre a honvédelmi minister ur nevében is megadhassam a választ. (Halljuk ! Halljuk !) A kérdés az, hogy a Pápa városában lévő Perucz-féle szövőgyár vezetősége betartotta-e azokat a megállapodásokat, amelyeket a szövőgyár munkásaival kötött. Az ügyet még hivatali elődöm megvizsgáltatta s az ezen vizsgálatról tett jelentések alapján megállapítható, hogy az interpelláló képviselő urnák igenis igaza volt, amennyiben a nevezett gyár olyan megállapodást kötött a pápai szövőgyár munkásaival, hogy bérük nem lehetett kevesebb, mint amennyi a győri textil gyár saját munkásainak a fizetése. A június l-ig terjedő ciklusban a pápai gyár munkásai 22 korona átlagos napi keresetet értek el, ezzel szemben a győri gyárban 24 korona 80 fillér volt egy munkás átlagos napi kéréseié. Gaal Gaszton : És mi egy kőmüveslegénynek 180 koronát fizetünk naponta. Rubinek Gyula kereskedelemügyi . minister : A június 1-én kezdődött második ciklusban azonban a helyzet megváltozott, amennyiben akkor már a győriek maradtak alul 25 korona 80 filléres átlagos napi keresetükkel, amivel szemben állott a pápaiak 36 korona 75 filléres átlagos napi keresete. (Felkiáltások jobbfelöl: Órabérek ezek?) Nem. A jelentés napibérekről szól és feltétlenül napibérnek is kell ennek lennie, mert hiszen 250 koronányi napibérről nem lehetne szó. 'Ez tehát csodálatosan olcsó. (Zaj jobbfelöl.) Bizonyos, hogy a munkások itt valami hátrányt szenvedtek és maga a gyár is mindent elkövet abban a tekintetben, hogy azt a mulasztást pótolja, amennyiben pedig ezt nem tenné, akkor mindenesetre módját fogom ejteni, hogy a munkások ezen jogos követelése, a szerződés betartását illetőleg, érvényesíttessék. Azt mondja továbbá az interpelláló képviselő ur, hogy a keresztényszocialista mum kasok a gyár vezetősége és a tisztviselők részéről bizonyos invektivákban részesittetnek azért, mert hazafias magatartásúak és keresztény meggyőződésüek. Erre az első jelentés nem terjedt ki, azonban intézkedtem, hogy erre vonatkozólag is kapjak részletes kijelentést. Ámbár ez nem igen tartozik ugyebár a kereskedelemügyi minister, vagy a honvédelmi minister hatáskörébe, hogy ott a munkások és tisztviselők között feszült viszony van, de mindenesetre, amennyire tőlem függ, ezt a? áldatlan viszonyt feltétlenül szanál16
